Angliában született a székely bölények ötlete

Egyre több bölényfarm nyílik, ahol nem csak turisztikai látványosságként vagy kuriózumként mutogatják őket, hanem húshasznú állatként tartják őket. A brassói Páll Attila és felesége, Orsolya megvalósította ezt a vállalkozást. Úgy vélik és azt tapasztalják, hogy a bölény tartása idegenforgalmi szempontból még vonzóbbá teheti az erdélyi Háromszéken fekvő Erdővidéket. […]

Tovább…

Mélyrepülésben a szárnyasok (is) – árulkodó a vágóhidak statisztikája

Az egész világ átalakulóban van, és ugyanez elmondható a mezőgazdaságról is. Az elmúlt közel sem békés, csendes időszaknak tulajdoníthatóan minden ágazatban eluralkodott a bizonytalanság. Az átalakulás jól látszik, számokban is megmutatkozik: a főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest. A baromfifélék csoportja pedig zuhanórepülésben van. […]

Tovább…

Újra kell gondolni a termesztéstechnológiákat a hazai kukorica- és napraforgó-termelésben

Az idei aszály átlagosan 30-80 százalékos kukorica- és napraforgó-terméskiesést eredményezett a kelet-magyarországi ökológiai tájkörzetekben. A lakosság ellátását ez nem veszélyezteti, az exportra szánt termés mennyisége azonban jelentősen csökkent – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete által szervezett tanácskozáson. […]

Tovább…

Sok a különbség az egyes tejhelyettesítő növényi italok termesztésében

A növényi italok minden környezeti mutatóban (víz- és földhasználat, üvegházgáz kibocsátások) jobban teljesítenek, mint a tehéntej. Ám ez nem jelenti azt, hogy teljesen mentesek volnának a környezeti terheléstől. A szállításból eredő kibocsátásokon kívül a rizs- és mandulaitalnak magas a vízlábnyoma, az utóbbinál használt permetezőszerek pedig ártalmasak a méhekre. […]

Tovább…

A ponty is ársapkát kapott

Az infláció és az aszály a magyar haltermelési, halgazdálkodási és horgászati ágazatot súlyosan érinti. Ezek következményei miatt felső árkorlátról határozott az idei haltelepítések kapcsán a Magyar Országos Horgász Szövetség, valamint a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet. A haltelepítésre irányadó árak meghatározására új módszertannal, két csoportban került sor. A ponty I–III. nyaras korosztályai és a keszegfélék esetén a támogatási ár I. egyben felső árkorlát.A háromnyaras, úgy nevezett piaci ponty árát 1450 Ft/kg+áfa összegben rögzítették – írták meg a közleményükben. […]

Tovább…

Már kilőttek 25-öt a medvék közül a termés és az állatállomány védelmében

„Ledolgozták” a lemaradást a vadkárok számában a medvék az utóbbi időben. Mostanra majdnem elérte a 2021-es év azonos időszakában mért szintet az ilyen esetek száma Hargita megyében, noha korábban csökkenő tendencia volt tapasztalható. Jelentős terméskiesést még nem okoztak a nagyragadozók, többnyire a legelőkre kihajtott állatállományban tettek kárt.  […]

Tovább…

Kritikus időszakot élnek az állattenyésztő gazdák, negyede a széna a tavalyi mennyiségnek

Egyre több gazda akarja értékesíteni az állatállományát a szomszédos Romániában, mivel a szénatermés nagyon gyenge, az abraktakarmányok ára magas, ráadásul a vágóállatok átvételi ára csökken. A gazdák és mezőgazdasági szakemberek szerint az idei aszály minden ágazatot sújt, leginkább azonban az állattenyésztés sínyli meg. […]

Tovább…

Barátkozzunk meg a 100 forintos tojásár gondolatával

A tojásáremelkedést egyértelműen a takarmányárak jelentős növekedése, valamint az energia- és a munkaerő drágulása generálja, ami miatt a hazai tojástermelők, gazdák jó része jelenleg önköltségi szint közelében, vagy még az alatt dolgozik. Az említett a hatások folyamatosan felfelé hajtják az árakat, így szinte biztos, hogy az elkövetkező időszakban további tojásdrágulás várható. Az ország legnagyobb tojástermelője, a Gyermelyi Zrt. kereskedelmi igazgatója, Káhn Norbert, foglalta össze a tojásfronton kialakult helyzetet. […]

Tovább…