Alaposan betett a járvány a kézműves sajtok készítőinek – alig élték túl

A kézműves sajtokat készítők nem viselték jól a járványhelyzet miatti korlátozásokat, hiszen bevételeik döntő többsége a gasztronómiai rendezvényekről és a piacokról származott. Tanulságos, hogyan élték meg ezt az időszakot, hogyan vészelték át a nehézségeket, és mit remélnek a jövőtől. Két példa illusztrálja a helyzetüket.
Igen kemény másfél év van mögöttünk. A koronavírus mellett azzal is meg kellett küzdenie a legtöbb embernek, hogy jobb esetben csökkent a bevétele, rosszabb esetben a munkáját is elveszítette. A kézműves termékeket előállító vállalkozókat az átlaghoz képest még jobban sújtotta a megváltozott helyzet. A kézműves sajtok készítőinél sem volt ez másként.
[…]

Tovább…

Kolumbiában a hegyekbe kell vonulni kávét termeszteni?

Kolumbia, az arabica babnak otthont adó ország a világ harmadik legnagyobb kávétermelője. Az Illinois-i Egyetem kutatócsapata a klímaváltozás kávétermesztésre gyakorolt hatásait vizsgálta a dél-amerikai országban. Megállapították, hogy az éghajlatváltozás új kihívások elé állítja a kolumbiai kávétermelést.
A kutatók 521 kávétermelő település 2007 és 2013 közötti éghajlati adatait elemezték annak kiderítésére, hogy a hőmérséklet és a csapadék hogyan befolyásolja a kávé hozamát. Állítják: megállapításaik érvényesek a mezőgazdasági termelésre a világ bármely pontján. […]

Tovább…

Drágább a magyar marharostélyos, de mi a helyzet a húspiac többi részén?

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a fiatal bika termelői ára 752 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2021 áprilisában, ami 4,6 százalékos csökkenést jelent 2020 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 6,5 százalékkal, a vágótehéné 8,5 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint az Egyesült Államok marha- és borjúhúskivitele 3,5 százalékkal növekedett 2021. január–márciusban 2020 azonos időszakához képest. Megnéztük, mit érdemes tudni a húspiac alakulásáról. […]

Tovább…

Ismét egy hely, ahol inkább áldás, mint átok a digitalizáció

Szinte az összes iparágban gőzerővel folyik a digitalizáció, és nem kivétel ez alól a takarmányozási ágazat sem. A takarmányadatok döntően digitális feldolgozásával nemcsak a táplálkozási adatok kezelhetők jobban, hanem a minőség-ellenőrzés és a takarmánykészítés is javul.
A digitalizáció célja, hogy könnyebbé és szórakoztatóbbá tegye az életünket. Ezt már megtapasztaltuk a járművek, a háztartási eszközök, a szórakoztató elektronika és az egészségügyi eszközök digitalizálásánál. Miközben az élettelen dolgok „okosodnak”, az emberek hatékonyabbá és tudatosabbá válnak. […]

Tovább…

Most még érdemes lehet belevágni – hatalmas kereslet van cirokra

A legjelentősebb hazai vetőmag-forgalmazó és takarmányfelhasználó cégek részvételével tartottak online konferenciát a cirokról. A rendezvény fő megállapítása az volt, hogy míg korábban úgy kellett vevőt keresni a megtermelt cirokra, addig ma már képtelenek a kereslet kielégítésére a termelők. Ennek az a magyarázata, hogy egyelőre kis területen termesztik a növényt.
Ez nagyon gyorsan megváltozhat. Egyre többekben tudatosodik ugyanis, hogy a magyarországi szántóterületek egy része a kukorica biztonságos termesztésére alkalmatlan, és ezzel egyre inkább feledésbe merül a cirokról mint másodrangú, alternatív növényről kialakult kép. Ezzel párhuzamosan a termesztésében és hasznosításában érdekelt vállalkozások tudatosan építik a cirok hazai piacát, mert szerintük a vetésforgó új, teljes jogú tagjává válhat a következő években. […]

Tovább…

Jókor, jó helyre – palántázni tudni kell!

A kiültetés, más szóval a palántázás időpontja az ültetendő növényfaj biológiai igényétől (hő) és a termésének a kívánt fogyasztási idejétől függ. Ezek figyelembevételével az alábbi időpontokban palántázhatjuk zöldségnövényeinket.
Elegendő palánta esetén érdemes megkockáztatni a május eleji (egyébként korai) ültetést, mert ha elmaradnak a májusi fagyok, jóval korábbi termésre számíthatunk. De haladjunk időrendben! […]

Tovább…

Zöld megállapodás: újra kell gondolni a prioritásokat

Míg a francia termelők gyújtogattak és ezrével vonultak utcára a traktoraikkal, nálunk viszonylag keveset hallani a Közös Agrárpolitika (KAP) elfogadás előtt álló reformjáról. Jogosan haragszanak-e a francia gazdák, és mi a tétje a KAP-reformnak?
A reform nem most kezdődött, 2016-tól folyik az előkészítése, aminek része volt egy hosszú intézményesített konzultáció is. Ennek a keretében magyar termelők és érdekszervezetek is kifejthették véleményüket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közvetítésével. […]

Tovább…

Mi mást tehetne? Drágul a baromfihús is

A jelek azt mutatják, hogy a baromfiszektor is beáll az élelmiszer-árdrágítók népes tábora alkotta sorba. Jóllehet a termelők és feldolgozók áremelésének mértéke még messze elmarad a saját költségeik növekedésétől.
A száraz adatok szerint a termelői felvásárlási árakban április közepétől-végétől 1–7% közötti növekedés látható az egy évvel korábbihoz képest. […]

Tovább…