„Ledolgozták” a lemaradást a vadkárok számában a medvék az utóbbi időben. Mostanra majdnem elérte a 2021-es év azonos időszakában mért szintet az ilyen esetek száma Hargita megyében, noha korábban csökkenő tendencia volt tapasztalható. Jelentős terméskiesést még nem okoztak a nagyragadozók, többnyire a legelőkre kihajtott állatállományban tettek kárt. A prevenciós kvótából mindeddig 28 példány kilövésére kaptak engedélyt a megyében működő vadásztársaságok, ezek közül 25-öt érvényesítettek.
Nőtt az utóbbi időben a vadak, elsősorban a medvék által okozott károk száma Hargita megyében. Az év eleje óta 230 kárbejelentéséről készült feljegyzés a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségénél, ez már majdnem azonos a múlt év azonos időszakában mért számmal – tudta meg az intézmény vezetőjétől érdeklődve a Székelyhon szakcikke.
„Most már majdnem egyforma a tavalyi és az idei szám. Kevesebb volt eddig, de kicsit ráhúztak a medvék. Csak július utolsó hétvégéjén 10 kárt jelentettek be – fogalmazott Domokos László József, megjegyezve, hogy ez meglehetősen soknak számít. Az említett esetek többségét ugyan a megye északi részében jegyezték, de a környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint összességében mindenhol történnek vadkárok a megyében.
A medvék jórészt a legelőkön ragadtak el teheneket, borjakat és juhokat a legelésző csordákból, nyájakból – néhány esetben farkasok voltak a károk okozói –, terméskár a cikk megjelenéséig alig volt a megyében.
Két esetben búzatáblákban garázdálkodtak a medvék, ezt leszámítva azonban nem kapott terméskárról szóló bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, a kukorica is csak később érik be annyira, hogy odavonzza a medvéket – mondta akkor Domokos László József.
Gyümölcs nem volt, így kár sem
A mezőgazdaságban még nem volt, és más évekhez képest bizonyos termények esetében nem is nagyon lesz, amiben kárt tegyenek a medvék – tudták meg Bölöni Ferenctől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság udvarhelyszéki képviselőjétől. Tavalyhoz képest idén messzemenően kevesebb kárbejelentés volt.
Udvarhelyszéken a legtöbb kárbejelentés tavaly volt. Felsőboldogfalva községben, legfőképp Farcádból, Sükőből, ahol cseresznyések, gyümölcsösök vannak, de idén, lévén, hogy nem volt gyümölcstermés, nem volt amiben kárt tegyen a medve.
A gyümölcsösökbe tavaly ilyenkor már minden második nap mentünk felmérni a károkat, de idén nem volt cseresznye- és meggytermés, az alma érése pedig még odébb van” – magyarázta a szakember.
Szilvatermés csak ott lesz, ahol öntözték a fákat, máshol a szárazság miatt lehullottak a gyümölcsök, a károk másik része pedig idén nem a medvék, hanem a szilvadarazsak számlájára írható. A korai érésű fajtáknál az idei terméskiesés 80 százalékának a szilvadarazsak pusztítása az oka – mondta Bölöni Ferenc.
A kukoricaföldek esetében mindeddig legfeljebb a szárazság pusztításától kellett tartani, de a növények még zöldek voltak és a székelyföldi esőzések elejét vették az aszálykárok kialakulásának, akárcsak a burgonya esetében. A kukoricák szárán a cső még csak ezután fog kialakulni, mindeddig nem is volt amiben kárt tegyenek a vadak, de később, amikor elérik a tejes érés fázisát a növények, valószínűleg lesznek ilyen jellegű gondok is – tájékoztatott a megyei helyzetről Zsigmond Sándor, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa.
A kilövések
A problémás medvékkel kapcsolatban Domokos László József elmondta, hogy a prevenciós kvótából mindeddig 28 példány kilövésére kaptak engedélyt a megyében működő vadásztársaságok, ezek közül 25-öt érvényesítettek, azaz
25 medvét lőttek ki, továbbá több esetben sikerült elűzniük a településeken garázdálkodó nagyvadakat.
A veszélyes példányok ártalmatlanítására a törvények most már nagyobb mozgásteret adnak a polgármesteri hivataloknak is, egyelőre azonban nem túl gyakoriak az ilyen jellegű intézkedések, gyakran azért, mert egyes önkormányzatoknál nincsenek teljesen tisztában a vonatkozó jogszabály előírásaival – közölte a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője a Székelyhon szakcikkében.
