A tehénre jutó tejhozam nő, a tejelő tehénállomány viszont visszaesik

Európai uniós szinten 2035-ig több mint 2 millióval csökkenhet a tejelő tehénállomány, miközben az egy tehénre jutó tejhozamok növekedni fognak. Az ágazat jövőbeli fejlődése és az innovatív beruházások elősegítése érdekében megújította együttműködési megállapodását a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. […]

Tovább…

Új eljárást dolgoznak ki a debreceni agrárkaron a szarvasmarhák egészségének megőrzésére

A szarvasmarhákat érintő hypocalcaemia, ellési bénulás diagnosztizálására és kezelésére dolgoznak ki új módszert és terápiás eljárást a Debreceni Egyetem szakemberei. A négyéves kutatási program keretében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar munkatársai a betegség megelőzését is szolgáló postbiotikum kifejlesztését tervezik. […]

Tovább…

Már csak néhány napig tart a juh, szarvasmarha és kecske ENAR adategyeztetés

Az agrárminiszter 8/2024. (III.11.) AM rendelete szerint a szarvasmarha, valamint a juh-és kecsketartóknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ENAR adategyeztetési programjában kötelező együttműködniük és adatot szolgáltatniuk. Az adategyeztetés első határideje 2024. március 31-e. Az adategyeztetés célja, hogy az ENAR, valamint a TIR naprakész adatokat tartalmazzon.  […]

Tovább…

Kivette a szarvasmarhatelepeket a kibocsátási tervből az Európai Unió

Fordulat történt az európai ipar és a környezetvédelem között zajló vitasorozatban: a szarvasmarhatelepeket kivették a káros ipari kibocsátások csökkentését célzó új szabályok alól. A meglepő irányváltás az Európai Unió mezőgazdasági környezetvédelmi szabályozást érintő politikájában történt. Egyre inkább az enyhítések irányába helyeződik a jogalkotás.  […]

Tovább…

Közel 300 millió forintból újítja meg a takarmányozási technológiáját az Emődi Mezőgazdasági Zrt.

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. 282,76 millió forintból fejleszti takarmányozási technológiáját Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei telephelyén, Emődön. A beruházás a robotizált és az automatizált takarmánykiosztás fejlesztését szolgálja a tejelő szarvasmarha takarmányozásában. A technológia célja a termelés növelése a fenntartható gazdálkodás és az adott termelési igények kielégítése mellett. […]

Tovább…

Hol a helye a magyartarka és kárpáti borzderes szarvasmarhának?

A magyartarka a 19. század második felében váltotta fel a szürkemarhát. A magyar mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés alappillérének számított sokáig a magyartarka, napjaink egyre népszerűbb szarvasmarhája viszont a kárpáti borzderes fajta. Miután az előbbi meghozta a kívánt eredményeket, megindult a tenyésztése és egyeduralkodóvá vált. […]

Tovább…

Díjak, jószágok, fejlesztések: összefoglaló a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok eseményeiből

A 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozója. Az állattenyésztés 8 ágazata, a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, kecske-, a baromfi-, díszbaromfi- és nyúltenyésztők, a halászat, vadászat, valamint az állattenyésztés és a kapcsolódó növénytermesztés fontos képviselői voltak ott. […]

Tovább…