Pandémia után: sebek nyalogatása helyett – szívós munkával – újjáéledés a húságazatban

2020 szeptemberére alaposan megváltozott a helyzet: az afrikai sertéspestis németországi megjelenése pillanatok alatt befagyasztotta az európai uniós húspiac legnagyobb kiszállítójának lehetőségeit. Aki a német exportra termelt, pórul járt. Az unión belül óriási sertéshúskészlet és élősertés-túlkínálat alakult ki, ami letörte az árakat.
Ebből éledt újjá az ágazat néhány hónapja, és megkezdődött az árak emelkedése is. A baromfisok helyzetét a tavaly tél elejétől az idén tavaszig elhúzódó európai madárinfluenza-járvány nehezítette, illetve segítette. Az utób­biakhoz tartozunk mi, magyarok is: az idén nálunk alig fordult elő megbetegedés, elegendő a madár, így szállíthatunk is a legtöbb országba. […]

Tovább…

Sertés- és baromfitartásban vizsgálja a digitális technológiák alkalmazhatóságát az AKI

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) részt vesz az ERA-NET COFUND ICT-AGRI-FOOD program és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap által támogatott, „Smart technológiák használata környezetbarát állattartó telepek kialakítása érdekében (LivestockSense)” című 2 éves programban. A nemzetközi projekt az információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló eszközök elfogadottságát és alkalmazhatóságát vizsgálja a sertés- és baromfitartásban. […]

Tovább…

Kutatják a vakcinajelöltekek a sertéspestis ellen – interjút adott az országos főállatorvos

Bognár Lajos országos főállatorvos beszélt arról, hogy milyen változások következhetnek be a 2021-es évben a sertéságazat helyzetében. A vele készített interjúban szó volt az afrikai sertéspestis hatásairól, a Japán exportról, vakcinafejlesztésről, a vaddisznóállomány veszélyességéről, valamint a sikeres ASP-mentesítő módszerekről is. A szakember a házisertések fertőződésének esélyére is kitért a válaszaiban. […]

Tovább…

Élő állatokban végez hatékony genomszerkesztéseket a müncheni műegyetem

A Technische Universität München (TUM – a müncheni műegyetem) kutatói bemutatták, hogyan lehet hatékonyan tanulmányozni a betegségekkel szembeni ellenálló képesség molekuláris mechanizmusait vagy a haszonállatok biogyógyászati kérdéseit.
A kutatók most már képesek meghatározott génmutációkat bevezetni egy kívánt szervbe, vagy akár meglévő géneket korrigálni anélkül, hogy minden egyes célgénhez új állatmodelleket kellene létrehozniuk. Ez csökkenti a kutatáshoz szükséges állatok számát… […]

Tovább…

Adjuk meg a túlélés esélyét minden újszülött malacnak

A kocák egyre nagyobb termékenységével az elválasztás előtti elhullás esetei is nőnek. Vannak módszerek annak biztosítására, hogy az alacsony súlyú malacok többsége eleget kapjon ahhoz, hogy felzárkózhasson az alom többi tagjához. A jó stratégia magában foglalja a fészekrakást, a dajkakocákat és a kereszthordást. A születéstől az elválasztásig tartó időszak az egyik legveszélyesebb a sertés életében, az elválasztás előtti elhullás a legtöbb országban meghaladja a 10%-ot, azaz 10 élve született sertésből több mint 1 meghal az elválasztás előtt.
A malacok túlélési esélyeinek javítása érdekében célszerű visszatérni az alapokhoz, és figyelembe venni a malacok biológiáját. Történelmileg a legtöbb kutatás és az azt követő technológiai és genetikai fejlődés az állatok fizikai teljesítményére összpontosított; azonban a sertések normális, ösztönös viselkedésének figyelembevétele és az ennek kielégítésére tett erőfeszítések további eszközöket biztosíthatnak a malacok jólétének és túlélésének optimalizálásához. […]

Tovább…

Célegyenesben a vakcinafejlesztés a sertéspestis ellen: 2 év múlva jöhet a megoldás

Egy európai kutatási program 2 éven belül 100 százalékosan megbízható vakcinát adna az állattartók kezébe a sertéspestis-megbetegedésekkel szemben. Ezzel a sertéstartó közösség egyik legkomolyabb kihívása oldódhat meg. A hatalmas anyagi kárt okozó járványos megbetegedések leküzdése és megelőzése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A spanyol José Manuel Sánchez-Vizcaíno professzor már a 80-as években részt vett az akkor afrikai sertésláz-megbetegedések felszámolásában. Tavaly pedig elvállalta a sertéspestis végleges legyőzését célzó Vacdiva projekt vezetését. […]

Tovább…

Kevesebb marhát és csirkét, de több sertést vágtak le 2020-ban a magyarországi vágóhidakon

A magyarországi vágóhidakon – darabszámot tekintve – 6 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 2 százalékkal több sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020-ban az előző évhez képest – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzésében.
A statisztikák tanúsága szerint a baromfifélék csoportjában a liba- és kacsavágás – a madárinfluenza hatásai miatt – erőteljesen (46 és 28 százalékkal) visszaesett. […]

Tovább…

Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés

A hazai sertéshús versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében. […]

Tovább…