Egyre több gazda akarja értékesíteni az állatállományát a szomszédos Romániában, mivel a szénatermés nagyon gyenge, az abraktakarmányok ára magas, ráadásul a vágóállatok átvételi ára csökken. A gazdák és mezőgazdasági szakemberek szerint az idei aszály minden ágazatot sújt, leginkább azonban az állattenyésztés sínyli meg. A gazdaszervezetek már a kora nyári aszály előtt jelezték, hogy a gabonaárak megduplázódásával az állattartók kritikus helyzetbe kerültek.
Az erdélyi Krónika írta meg, hogy az abraktakarmányok, a villamos energia és az üzemanyagok árának elszabadulását az állati termékek értékesítése nem tudja kompenzálni. A problémahalmazra rátevődött az idei aszály, amely tovább súlyosbítja az állattartók nehéz helyzetét. Erdély több vidékén kiégtek a legelők, a kaszálókról származó szálas takarmány jó esetben a tavaly begyűjtött mennyiség felét teszi ki – számoltak be a helyzetről.
Negyedére esett vissza a betakarítható széna mennyisége tavalyhoz képest
Sok vidéken a tavalyi széna termésnek mindössze a 25 százalékát tudták bebálázni a termelők. A kalotaszegi falvakban arra panaszkodnak az állattartók, hogy míg tavaly és tavalyelőtt egy hektár kaszálóról négy-öt nagy méretű, 120 kilogramm körüli szénabálát tudtak behordani, idén ekkora területről egyetlen bálát préselt össze a bálázógép. Sok gazda ciszternákban, tartályokban szállította az állatok itatásához szükséges vizet, mert a kaszálókon kialakított itatóvályúk forrásai elapadtak.
Hasonlóan nehéz helyzettel évtizedek óta nem találkoztak a mezőgazdasági termelők Erdélyben.
Szabadulni akarnak az állatoktól
A Kolozs megyei Mérán tevékenykedő Horváth Csaba falugazdász 260 birkát számláló állománya kapcsán arra panaszkodik, hogy az állattenyésztésben az igazi gondok késő ősszel, tél elején fognak jelentkezni, amikor a gazdák telelésre kell behajtsák a juh- és szarvasmarha-állományt – írta a portál. A nagyobb állattelepeken nem lesz elegendő takarmány a téli eleségre.
„Többen arra készülnek, hogy az állatok egy részét még ősszel eladják, mások kitartanák a teljes állományt, ha tudnak plusz szénát vásárolni. Télen vagy tavasszal ez szinte lehetetlen lesz: idén olyan kevés szénát takarítottak be, hogy nem jut eladásra” – fogalmazott a Krónikának az állatorvos végzettségű kalotaszegi szakember.
A mérai falugazdász abban bízik, hogy az utóbbi időszak esős időjárása kitart, így legalább részben újjáélednek a legelők, hogy az állatoknak az ősz folyamán legyen legelni való zöld takarmány. Különben szénával kell kiegészíteni a napi eleséget, ami vészesen csökkenti a télire elraktározott szálas takarmány mennyiségét. Az sem jó hír az állattartó gazdák számára, hogy kora tavasszal, a bárányszezon idején élősúly-kilogrammonként 15–20 lejes áron értékesített állatokért már csak 10 lejt kínálnak a nagy állatkereskedők, akik a konstancai kikötőbe szállítják közel-keleti arab exportra az Erdélyből felvásárolt juhállományt.
A széna hiánya mellett komoly gondok az állatok kereskedelmében
Horváth Csaba szerint az állatkereskedelmi láncban komoly gondok keletkeztek, mert a tavalyi gyors fizetést ismét felváltotta a két hetes vagy egy hónapos késlekedés, amíg a gazda számlájára megérkezik az átvett állatok ellenértéke. A szállítás és az abrakolás megugrott költsége az állatkereskedőket is kedvezőtlenül érinti, így kiadásaikat teljesen áthárítják a gazdákra. Nem számolnak azzal, hogy az elszabadult inputanyagárak miatt a 10 lejes átvételi ár gyakorlatilag a birkahizlalás önköltsége, ezzel a gazdánál nem marad jövedelem.
A pánikhelyzet hatására egyre többen és egyre hamarabb szeretnék állatállományuk egy részét eladni, ami tovább csökkenti az átvételi árakat.
Idősebb juhok esetében az ár már most hét lej kilónként, de a szakember szerint ez várhatóan tovább fog csökkenni. Azok a gazdák, akik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) támogatást igényeltek a juhokra, a kérés benyújtásától számított 100 nap után értékesíthetik állományukat, a türelmi időszak szarvasmarhák esetében 180 nap. Horváth Csaba szerint félő, hogy amikor a megkötések lejárnak, az élőállatpiacon olyan nagy lesz a kínálat, hogy minimálisra fognak esni a felvásárlási árak.
A Krónika szerint ilyen a székelyföldi helyzet
Nem jobb a helyzet Székelyföldön sem, habár az utóbbi hetekben hullott négyzetméterenkénti 90–100 milliméter csapadék megmentette a silótakarmányok betakarítását. Szabó Ákos csíkszeredai mezőgazdasági szakember szerint a mostani súlyos állattenyésztési helyzet következményeit igazából jövőre érzi meg a gazdatársadalom, és főleg a fogyasztók.
„A takarmányhiány miatt az állataikat értékesítő gazdák azzal szembesülnek, hogy a vágóhidak kevesebbet fizetnek az állatokért, mint tavasszal, holott azóta mindennek nagyon megnőtt az ára. Ez oda fog vezetni, hogy jövőre nagyon sok gazda abbahagyja az állattartást, és a piacon jóval kevesebb és drágább hús lesz” – közölte a válsághelyzet következményeit a székelyföldi szakember.
Átállás a húshozó állatokra
Szabó Ákos szerint az állattenyésztés közben átalakuláson esik át. Az alacsony tejátvételi árak és a drasztikusan megdrágult abraktakarmányok miatt sokan lemondanak a tejtermelésről, és áttérnek húsmarhatartásra. Hasonló tendencia figyelhető meg a juhászatban is: egyre kevesebben foglalkoznak a juhtej feldolgozásával és a sajtkészítéssel. Inkább húsfajtákat tartanak, amelynek jóval gyorsabb a súlygyarapodása. A szakember abban reménykedik, hogy az állattenyésztők is hozzájutnak olyan gyorssegélyhez, amelyet idén nyáron a krumplitermesztők kaptak a szakminisztérium részéről hektáronként 200 euró értékben. A de minimis támogatás enyhíthetné az állattartó gazdák elkeseredését, akik most nagy számban akarnak szabadulni állatállományuktól – írta az erdélyi Krónika. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
