Magyar kutatók vizsgálták meg, mennyiben segítenek a vadászpókok az alma kártevőinek szabályozásában

Az agrárszakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik a vadászpókok szerepéről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában, ezt vizsgálták a SZIE kutatói – a képen egy Rozsdás ugrópók C(arrhotus xanthogramma) kabócát (Empoasca sp.) fogyaszt […]

Tovább…

Különös és forradalmi dolgot találtak a magyar kutatók a növények virágzását vizsgálva

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a tél közeledte beindít a növényekben egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust, ami megméri a tél hosszát, detektálja a tél végét és ezek alapján időzíti a virágzást. A tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődésének szakaszait megfigyelő tudományterületen. Az ELTE honlapján közzétett beszámoló szerint a kutatók a vizsgálat során Priszter Szaniszlónak (1917-2011), az ELTE Füvészkert egykori igazgatójának feljegyzéseit vették alapul. […]

Tovább…

Pénz az öntözés fejlesztésére, a borászoknak, a juhtartóknak és az élelmiszerágazatnak – itt az októberi agrártámogatások összefoglaló

Szeptemberben is milliárdos agrártámogatások kiutalásáról és elérhetőségéről adtunk hírt, a cikkeinkben többek között a környezetvédelem, az öntözés, az állattartás, az élelmiszeripar és az agrárkutatás működéséhez hozzájáruló plusz összegekről is írtunk. Olvassa el az agrártámogatások összefoglaló anyagunkat, és tudja meg, melyik kifizetések érinthetik az ön tevékenységét! […]

Tovább…

SZIE-kutatás a vízért: hatékonyabban használnák fel Budapest elfolyó esővizét

A városépítészetet is egyre komolyabb kihívások elé állítja a globális éghajlatváltozás és az egyre több, fokozódó környezeti probléma, így a tervezőknek számos eddigi alapvetést sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk. Ennek egyik módja, hogy a városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban helyben tartsák és felhasználják az értékes csapadékvizet. Ennek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta. […]

Tovább…

Magyar kutatóhölgy dolgozta ki a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét

Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa. A szakember kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Dolgozatát a közelmúltban védte meg a Szent István Egyetemen. A disszertáció egyik új tudományos eredménye egy eddig nem létező mutató, az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index (Anti–Cruelty Criminal Index, ACCI) kidolgozása lett. […]

Tovább…

A fotoszintézis mesterséges feljavítása jelentősen megnövelheti a terméshozamot

A növények fényből és szén-dioxidból termelnek szerves anyagot és szolgáltatnak energiát más lényeknek. A fotoszintézis biokémiai folyamatában vannak olyan pontok, melyek a mechanizmus összetettsége és a nyersanyagok hiánya miatt lassabban mennek végbe. Az Essexi Egyetem tudósai két olyan kritikus pontot találtak a reakciósorozatban, melynek mesterséges megtámogatásával 27 százalékot tudtak növelni a növények termelékenységén. A valós terepi körülmények között megvalósult felfedezés már a harmadik a RIPE (Megvalósuló Megnövekedett Fotoszintetikus Hatékonyság) kutatási projektjében. […]

Tovább…

Lecsúszóban a magyar vetőmagágazat: komoly gondok nehezítik a minőségi munkát

A magyar mezőgazdaság egyik sikertörténete a vetőmag nemesítése, előállítása és exportja. Az általános vélekedés ellenére a szakemberek egy része szerint a területen gyors és folyamatos leépülés tapasztalható, valamint a versenyképesség elvesztése is kilátásban van. Az okok között a forráshiány, az átszervezés, az utánpótlásképzés nehézsége, valamint a felügyeleti rendszer tökéletlensége is szerepel. […]

Tovább…

A kecskék érzelmeket közvetítenek: hangokból ismerik fel a társaik jelzéseit

Egy, az angliai Queen Mary Egyetem által elvégzett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek felismerni a legapróbb érzelmi változásokat is a társaik hangjelzéseiből. Ennek bizonyítására a kutatók úgy rögzítették a kecskék hívóhangját, hogy az vagy pozitív, vagy negatív tartalmat jelentett. Ezt később egy hangszórón játszották le egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot mutattak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes hangulatú hívójel volt, harmadiknak pedig egy véletlenszerű érzelmi töltettel rendelkezőt játszottak le. […]

Tovább…