600 milliárd forintot költ fenntartható mezőgazdasági fejlesztésekre a Syngenta

Bejelentette a Syngenta, hogy a következő 5 évben 2 milliárd dollárt (közel 600 milliárd forintot) költ arra, hogy segítsen a termelőknek a klímaváltozás okozta kockázatok csökkentésében. A vállalat így biztosítja a forrást új fenntarthatósági céljainak eléréséhez, miszerint a vállalat minden évben 2 új technológiai áttöréssel lép a piacra, csökkentve és ellensúlyozva ezekkel a mezőgazdaság hatását a klímaváltozásra. A fenntartható mezőgazdasági fejlesztések ösztönzésével segíteni szeretnék, hogy a világ élelmiszer-ellátása a bolygó környezeti korlátait figyelembe véve valósuljon meg. […]

Tovább…

Az új szenzor megmutatja, megromlott-e az étel

Hazánkban évente fejenként mintegy 33 kilogramm olyan ételt dobunk a szemétbe, ami még fogyasztható lenne. Mindezt attól függetlenül, hogy lejárt-e a szavatosság. A helyzet viszont hamarosan változhat. A londoni Imperial College egyetem munkatársai egy olyan érzékelőt fejlesztettek ki, amit ha összekapcsolunk az okostelefonunkkal, azonnal megmutatja, hogy az adott csomagolásban lévő élelmiszer ehető-e még. A fejlesztés nagyon olcsó, ugyanakkor jelentősen csökkentheti az ételpazarlást, ezzel pedig az előállításhoz szükséges energiafogyasztást. […]

Tovább…

Új takarmánykiegészítő segíthet a teheneknek kevesebb metánt termelni

A szarvasmarhák 11 százalékkal több metángázt juttatnak a légkörbe, mint ahogy azt korábban becsülték. A tehenek metánkibocsátása világszerte komoly vitákat vált ki, de egy új, természetes növényekből készült takarmánykiegészítő használatával a jövőben ez jelentősen csökkenthető lesz. Jelenleg is mintegy 1,5 milliárd tehén él a Föld bolygón, ez a becslések szerint 2050-re a számuk eléri majd a 2,5 milliárdot. A tudósok szerint egy tehén évente akár 120 kg metángázt is termelhet, ami felelős az üvegházhatás felgyorsulásáért, mert a szén-dioxidnál 20-szor károsabb az üvegházhatás kialakításában. […]

Tovább…

Kiderítik, melyik halakból kell többet és kevesebbet enni

Magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik halnak mekkora a jelentősége a tengeri életközösségben. Az alkalmazott modell segítségével a fajokat számozott fontossági sorrendbe teszik, amelyet a halászati kvóta megállapításakor lenne fontos figyelembe venni. Japánban például már elindult egy olyan applikáció, amely segítségével egy szusi étteremben kiválaszthatjuk azt a fogást, amelynek elfogyasztása a leginkább fenntartható. […]

Tovább…

Szigorúan őrzött korallszigeten kutatott a debreceni agráregyetem szakembere

Egyedüli magyarként a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László is részt vett abban a nemzetközi expedícióban, amely a Ducie korallsziget természeti környezetének átalakulását vizsgálta. Tudományos kutatócsoport utoljára 10 éve járt a csendes-óceáni szigeten. […]

Tovább…

Elindult a mezőgazdasági tudást és az oktatást segítő Gödöllői Program

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárminisztérium elindította a Gödöllői Program elnevezésű együttműködést, amelynek célja az agrár-felsőoktatás és az agrárkutatás összehangolása, közös munkája és ezzel együtt a magyar mezőgazdaság versenyképesebbé tétele. […]

Tovább…

Új növényfajták kifejlesztésén dolgozik egy magyar intézet a SolACE projektben

Új Európai Uniós projekt, az úgynevezett SolACE, indult a víz- és tápanyaghiány okozta növénytermesztési nehézségek leküzdéséért, amiben jelentős részt vállal az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Új növényfajták és innovatív agrotechnikák a láthatáron. […]

Tovább…