Megháromszorozódik a hazai erdőgazdálkodók támogatása

A következő 5 évben a magyar agrárium 2891 milliárd forint támogatást vehet igénybe, ami nagy lehetőség az ágazat számára, és az új Közös Agrárpolitikában (KAP) az erdőgazdálkodók is több forráshoz jutnak. A cél, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások működtetnek. […]

Tovább…

A nagyüzem hatásait csökkenti az agrárerdészet Magyarországon is

A biodiverzitást támogató folyamatban fontos az agrárerdészet, mely általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. A támogatására indult el 2022-ben a ReForest projekt. A Soproni Egyetem is részt vesz benne. […]

Tovább…

Januártól legalább negyedével, több helyen pedig duplájára és triplájára nőttek a vadászat árai Magyarországon

Drágul a vadászat Magyarországon. Lesz olyan vadászjegy, amely a negyedével emelkedik, de olyan engedély is akad, amelynek az ára a háromszorosára nő. Az áremelésről Nagy István agrárminiszter adott ki rendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. […]

Tovább…

Átvert favásárlók, gyanús oldal és csalás: a Nébih kéri, hogy ne rendeljenek fát a tuzifanagyker.hu oldalon

Számos jelzés érkezett a Nébih-hez januárban, hogy a tuzifanagyker.hu oldalon hatósági áron hirdetett termékek végül nem jutnak el a vásárlókhoz. A hatóság felhívta rá az érdeklődő érintettek figyelmét, hogy ne rendeljenek fenti oldalról tűzifát, illetve semmiképp se utaljanak előre az 10300002-13367208-00014900 MKB Banknál vezetett számlaszámra. […]

Tovább…

Ellenfél nélkül terjed az aranysakál Magyarországon

Egyre gyakrabban és egyre súlyosabb károkat okoz a háziállat és vadállományban az aranysakál. Megtámadja a baromfiak mellett a juh és szarvasmarha állományokat is. A borjakat előszeretettel és rendszeresen vadássza, de több panaszt és bejegyzést érkezett teheneket is megölő falkákról. A vadak közül az apóvadakat és a nagyvadak gidáit, borjait rendszeresen és sikeresen elejti. […]

Tovább…

Téli bagolyözönlés a dél-alföldi településeken: a táplálékforrás vonzza a őket a településekre

A hideg évszak beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő és az északi tájakról érkező, nálunk telelő erdei fülesbaglyok is beköltöznek a lakott településekre. Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madarak, esetleg varjak fészkét foglalja el. A tél közeledtével az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott településekre. […]

Tovább…

Nem teljesítenek jól a karácsonyfa-termesztő vállalkozások Magyarországon

A fenyvesek Magyarország területén nem őshonosak, az ültetvényeknek a klímaváltozás következményei nem kedveznek, így noha jórészt gazdasági okokból telepítették az örökzöld növényeket az ország területén, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a karácsonyfák termesztésével is foglalkozó gazdálkodók.  […]

Tovább…

Az alföldi puszták téli állatvilága: őzek, nyulak, rókák, nyusztok, hermelinek váltják egymást

A Körös-Maros Nemzeti Park téli tájait járva az őzektől a rókákon és a nyulakon át a menyétig sokféle négylábúval lehet találkozni. A leggyakrabban az őzek láthatóak, amint búzavetésen, vagy az egyre többször felkeresett repcevetésen táplálkoznak, pihennek. Amikor hó borítja a tájat, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is. […]

Tovább…