Segítünk eldönteni, hogy villanypásztor vagy vadriasztó kell-e a földjére

Vajon a villanypásztor, vagy a vadriasztó hasznosabb? A villanypásztor alapvetően állattartáshoz lett kitalálva, mégis többen használják a vaddisznók, az őzek és a szarvasok elleni védelemre is. Ahogyan az ultrahangos vadriasztókat is. Nagyon sok múlik azon, hogy az adott terület milyen alakú, és milyen irányból jönnek rá az állatok. Továbbá az is lényeges, hogy milyen állatokról lehet szó. Anyagunkból kiderül, mikor, melyik módszert érdemes alkalmazni. A Vadalarm cikke szerint a terület alakja az egyik döntő tényező. Az ultrahang ugyanis általában csak 80-120 méterre terjed. Ezért egy 800 méter hosszú területre még a legjobb esetben is legalább 5 darab vadriasztóra lehet szüksége, […]

Tovább…

Tovább kell tanulniuk, hogy irányíthassák az erdőgazdálkodást

Hamarosan kezdődik a jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése, amelyet a Nébih távoktatási portálján keresztül lehet elvégezni. A képzés azért fontos, mert az erdőgazdálkodás szakmai irányítását teljes joggal csak jogosult erdészeti szakszemélyzet végezheti. Az idén összesen három képzés indul, az első április 8-án. Az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő erdészeti szakszemélyzet számára a 71/2010. (V.13.) FVM rendelet 7. § (1) a) pontja szerinti jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzést 2019. áprilistól kezdődően távoktatásos formában rendezik meg – írja a Nébih. Erdészeti szakszemélyzetként az a természetes személy vehető nyilvántartásba, aki erdésztechnikus szakképesítéssel, erdőmérnök vagy okleveles erdőmérnök szakképzettséggel rendelkezik, tovább erdőgazdálkodási szakterületen a nyilvántartásba vételi kérelem […]

Tovább…

Óvatosan a gyufával: a fél országban tilos a tűzgyújtás

Ismét érvénybe léptek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások a keleti országrészben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívta a magyarországi lakosok figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, hazánkban ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. A korlátozás 2019. március 26-tól érvényes. Jelentős csapadék a hét folyamán nem várható a keleti országrészben az előrejelzések alapján, így az égi áldás egyelőre nem ellensúlyozhatja az éghető biomassza kiszáradását. A Nébih közleménye szerint a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a tűzesetek esélye a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken. Az elszáradt lágyszárú növényzet […]

Tovább…

Az aranysakál kiszoríthatja a vörös rókát

Egyre többször hallani, hogy mekkora károkat okoznak az aranysakálok Magyarországon. Az állat a legnagyobb számban Somogy- és Baranya-megyében fordul elő, de más térségekben is szép számmal van belőlük. A visszatelepülő aranysakál kihívás elé állítja a vadgazdálkodókat. A Vadalarm cikke alapján a jelenlegi állomány nagysága már csak azért is meglepő, mert egy időben szinte teljesen eltűntek az országból. Ez részben a vadászat, részben a tájalakítás következménye volt. Az 1990-es években viszont újra megjelentek és számuk azóta egyre csak növekszik. Milyen állat az aranysakál? Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozik, toportyánként és nádi farkasként is nevezik. Gyakran tévesztik össze a rókával, ám […]

Tovább…

121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban az emberiség fogyasztása miatt

Tovább csökkenhet a fajok változatossága, mert a Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban. A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté történő alakításához a leginkább a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre nagyobb veszélyt jelent az olajos magvak kereskedelme is. Az emberiség jelenlegi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlata mellett akár 121 madárfaj kipusztulhat a jövőben, így tovább csökken a biodiverzitás – írja a BBC anyagára hivatkozva a Qubit cikke, ezt szemléztük. Becslések szerint a kipusztulással veszélyeztetett fajok száma 2000 és 2011 között 7 százalékkal nőtt, az elmúlt 400 évben pedig 140 madárfaj pusztult ki. A Nature Ecology & Evolution […]

Tovább…

A magyar vaddisznóállomány drasztikus csökkentése állíthatja meg a pestist

Bár egyelőre még csak az ország keleti felén jelent meg a vaddisznó-állományban az afrikai sertéspestis (ASP), azért a dunántúli vadászoknak is érdemes felkészülni a betegségre. Az fertőzéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és eredmények tárták fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szokásos vadgazdálkodási konferenciáján. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyományos vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra, illetve a vadgazdálkodásra gyakorolt hatása volt. Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok csak hírből ismerik az afrikai sertéspestist, míg a Dunától keletre, főleg a borsodi, a szabolcsi és a hevesi térségben […]

Tovább…

Hatalmas erdőterületeket vág ki a faipar, de nem reménytelen a visszaültetésük

Jócskán át- és felértékelődött a fa szerepe: az erdőgazdálkodás és a fakitermelés 2017-es adatai alapján nagyjából 3,8 milliárd köbméter hengeres fának (amelynek egy részéből tűzifa készül), 485 millió köbméter ipari vékonyfának és 402 millió köbméter lapfának való erdőmennyiséget termeltek ki a világon. Ezekhez jön még hozzá a 184 millió tonna cellulózrost, és a 413 millió tonna frissen előállított papír, valamint papírlemez. Az újrahasznosított papír mennyisége pedig éves szinten elérte a 235 millió tonnát. […]

Tovább…

Visszatámadott a vaddisznó, és halálosan megsebezte az orvvadászt

Csak megsebesíteni tudta a vaddisznót egy orvvadász Romániában, mire az visszatámadott, és halálosan megsebesítette a rálövő orvvadászt. Az 57 éves férfi vadászati engedély nélkül próbált meg lelőni egy vaddisznót a romániai Szatmár megyében. A pontatlanságnak nagyon rossz vége lett. […]

Tovább…