Szántók helyére erdőket telepítve növelnék a csapadék mennyiségét Európában

A mezőgazdasági területek erdősítése átlagosan 7,6 százalékkal növelhetné meg a nyári esőket Európában. Ezt állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem Légkör- és Klímakutató Tudományos Intézete és a Newcastle-i Egyetem kutatói statisztikai elemzések és modellezés révén. A Nature Geoscience című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint az Európa-szerte kihelyezett csapadékmérők adatait vizsgálták, és azok alapján építették fel modelljeiket. […]

Tovább…

Megszületett a megállapodás – nem erőszakolnak rá az európai gazdákra teljesíthetetlen elvárásokat

A soros szlovén elnökség idején szövegezik meg és fogadják majd el azt a jogszabályt, amely a következő hétéves ciklusban szabályozza az európai Közös Agrárpolitika működését, valamint ezen időszak alatt kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a tagállamok úgynevezett stratégiai terveit, amelyek a saját – a keretrendszerbe illeszkedő – szabályozási rendszerét rögzítik.
Mint ismert, a politikai megaállapodás a tagállamok minisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament között nagy harcok árán született meg, elsősorban azért, mert a parlament szakmailag megalapozatlan és teljesíthetetlen elvárásokat akart az európai gazdákra ráerőszakolni. Ez ellen hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége petíciót is indított, sőt még Brüsszelben tüntetést is szerveztek. […]

Tovább…

A süvöltény – vagyis a lisztes berkenye – lett az Év fája 2021-ben

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, amelyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.
A berkenyenemzetség (Sorbus) rendkívül alakgazdag, a legtöbb (kb. 200) faj Európában él. A nemzetségre jellemző a hibridizáció és az ehhez kapcsolódó gyors fajképződés. A Kárpát-medencében, ezen belül a Magyar-középhegységben a nemzetségnek mintegy 60 faja fordul elő. […]

Tovább…

Fűzfa felhasználásával fejlesztettek ki új biogáz előállítási módszert magyar kutatók vezetésével

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatóprofesszora, Dudits Dénes akadémikus vezetésével a fűzfa biomasszájának energetikai hasznosítására épülő új eljárást dolgoztak ki kutatók biogáz előállítására. A projekt az SZBK, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Biotechnológiai Tanszéke, az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft., valamint a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft. szakembereinek együttműködésében valósult meg, 545 millió forintos uniós támogatással. […]

Tovább…

A magyar erdőtüzek elleni védelemről írt a Nébih

Magyarországon nem fordulnak elő a trópusi és boreális régiókkal összehasonlítható nagy kiterjedésű kontrollálatlan vegetációtüzek. Mégis a tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. Az erdei tüzek során nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett. A tűz pusztítását követően – azok típusától és mértékétől függően – az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni. […]

Tovább…

GPS a gazdák szolgálatában – lehetőleg 2 centiméteres pontossággal

Amikor a forrásul szolgáló cikk szerzőjét felkérték, hogy írjon blogot a precíziós mezőgazdaságról, a téma már eldőlt: GPS (globális helymeghatározó rendszer). Az eszköz, amely a legtöbb precíziós mezőgazdasági tevékenység alapját képezi. A GPS egy zseniális technológia, amely az amerikai hadseregből származik. A készülék lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a helyzetünket a Földön.
Ha valaki tudja, hol van és hová akar menni, a GPS segít a navigációban. A nyomkövetésben, a térképezésben és az időmérésben is hasznos. Ezek a funkciók valószínűleg minden gazdálkodó számára ismerősek, hiszen a navigálás az, amit közülük a legtöbben végeznek. A telefonnal, hogy megtalálják a megfelelő mezőt, valamint az automatikus kormányzás segítségével, hogy szorosan összekapcsolják az egyes műveleteket a mezőn. […]

Tovább…

6 milliárdos fejlesztés valósult meg a katasztrófavédelemnél az erdőtüzek megfékezéséért

Az Európai Unió támogatásával fejlesztette mintegy 6,1 milliárd forint értékben az eszközparkját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – tájékoztatta a szervezet az MTI-t. Mint írták, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében az OKF 59 új gépjárművel és számos technikai felszereléssel gyarapodott. A projekt célja a hazai tűzvédelem erősítésén túl a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése. […]

Tovább…

A szajkók elhullajtott magvaiból éled(ne) újjá az erdő

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban? Mindenesetre a szajkó közreműködésével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket elegyes erdőkké lehet alakítani őshonos lombos fákkal.
Erdőfelújításról akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőben az állomány elöregszik, beteg, vagy idegenhonos egyedek alkotják, ezért valamilyen módszer révén új fákkal kell megújítani a területet. Ez történhet úgy, hogy az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében. […]

Tovább…