Mit ér a mezőgazdasági biztosítás és a kárenyhítési rendszer a szélsőséges időjárás jelentette kockázatok tükrében?

Amennyiben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. Törvény (Mkk. Tv.) I. fejezetének 2. § 30. bekezdése szerinti tavaszi fagy miatt bekövetkező a 30. bekezdésben leírt tavaszi fagykár eseményre nem lehetséges mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítást kötni, annak a legfontosabb következménye az lehet a törvény, illetve a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet értelmében, hogy tovább romlik a helyzete azon termelőknek, akik egyébként is nehéz helyzetbe kerültek a gyakori fagykárok miatt. […]

Tovább…

Gazdasági szempontok állnak a gyomirtó szerek csökkentésének útjában

Egyes kémiai-szintetikus hatóanyagok folyamatos veszteségei, a mezőgazdaság gyomirtási arzenáljában nemcsak az egyes növények bruttó árrését, hanem a mezőgazdasági váltásokat is befolyásolják. Gyakran az egész gazdálkodó szervezetet érinti, és a közvetlen költségszámítás sok esetben nem képes pontosan bemutatni a pénzügyi következményeket.
A vetésforgó változása és az időjárási viszonyoktól való függés, valamint az alternatív növényvédelmi intézkedések csökkentett (kevésbé rugalmas) lehetőségei befolyásolják és módosítják a munkaerő- és termesztési határidők költségeit. Az eredmény gyakran a növénytermesztés munkakapacitásának csökkenése. Ez pedig a megnövekedett munkaerő-ráfordítás és a terméshozam csökkenése révén magasabb fajlagos költségeket eredményezhet. […]

Tovább…

Alaposan betett a járvány a kézműves sajtok készítőinek – alig élték túl

A kézműves sajtokat készítők nem viselték jól a járványhelyzet miatti korlátozásokat, hiszen bevételeik döntő többsége a gasztronómiai rendezvényekről és a piacokról származott. Tanulságos, hogyan élték meg ezt az időszakot, hogyan vészelték át a nehézségeket, és mit remélnek a jövőtől. Két példa illusztrálja a helyzetüket.
Igen kemény másfél év van mögöttünk. A koronavírus mellett azzal is meg kellett küzdenie a legtöbb embernek, hogy jobb esetben csökkent a bevétele, rosszabb esetben a munkáját is elveszítette. A kézműves termékeket előállító vállalkozókat az átlaghoz képest még jobban sújtotta a megváltozott helyzet. A kézműves sajtok készítőinél sem volt ez másként.
[…]

Tovább…

Harc az afrikai sertéspestis ellen: megalakult a vaddisznóállomány-gyérítés tervezését segítő tanácsadói hálózat

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően megalakult az egész országot lefedő tanácsadói hálózat. A szakemberek a vaddisznóállomány gyérítésének megtervezésében nyújtanak segítséget a vadgazdálkodóknak, ami kulcsfontosságú feladat az ASP-vel szembeni sikeres védekezéshez. Az országos főállatorvosi határozatban kiadott, az ASP felszámolására irányuló mentesítési terv, azaz a Nemzeti Akcióterv, tanácsadói hálózat felállítását írja elő a Nébih Országos Járványvédelmi Központjának. […]

Tovább…

Hangosak, sokan vannak, és büdösek – idén is az ellentámadás a megfelelő fegyver, ha jön a poloskainvázió

A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Így pedig nincsen tartós hideg, ami el tudná pusztítani őket. Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Igen, a poloskákról van szó.
Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az elmúlt években egyre több poloskával találkozhattunk, és egyáltalán nem úgy fest, hogy idén ez változni fog. Ha pedig továbbra is enyhe telek várhatóak, akkor bizony a lakosság félelemmel vegyes undorát állandósítják az országban, hanem gazdasági károkat is okozhatnak majd a jövőben. De hogy mi lehet ennek a pontos oka, és mi várható a 2021-as évre? Csak feltételezések vannak. Mindazonáltal védekezni lehet, és védekezni kell is a köznyelvben büdösbogaraknak is nevezett rovarok ellen. […]

Tovább…

Az őszibarack és a nektarin is drágul? Hiány lesz belőlük…

A legnagyobb európai őszibarack-termelő országok május második felében adták közre termésbecslésüket, ami alapján az utóbbi harminc évben nem volt ilyen kevés a barack kontinensünkön. Az idén várható 1,9 millió tonnás hozam 36%-kal marad el a 2015-2019-es átlagtól. Ipari barackból 544 ezer tonna az előrejelzés, ami 28%-kal marad az ötéves átlag alatt.
Így tehát bármennyire reménykedünk is a kedvező időjárásban, az idén bizonyosan komoly hiány lesz őszibarackból és nektarinból az európai piacokon. Már tavaly is kevesebb termett az átlagnál, az idén további csökkenésre van kilátás. […]

Tovább…

Tíz kíméletlen trükk a gusztustalan, falánk csigák ellen

Hazánkban először 1986-ban jelezték ennek az invazív kártevőnek, a spanyol csupaszcsigának (latinul Arion vulgaris, helytelenül Arion lusitanicus) a jelenlétét. Inkább a Dunántúlon, ritkábban az Alföldön találkozhatunk vele. A spanyol meztelencsiga hazai elterjedéséről készült felmérés szerint minden második házikertben okozott kára akár évi 20-30 ezer forint terméskiesést is jelenthet.
Természetes élőhelyei a mezős, erdős, lápos területek. Rejtőzködő életmódot folytat, nedvességkedvelő, fénykerülő faj, tehát borús időben, illetve eső után aktívabb. Nagy eséllyel éjszaka és hajnalban érhetjük tetten. Erősen fitofág hajlamú (étrendjét főként növényi eredetű táplálék teszi ki), de mindenevőként élő és holt, növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, jellemző rá a kannibalizmus. […]

Tovább…

A rágcsálók elleni védekezés lehetőségei és a szükséges teendők

A gazdaságok környékén és az ember által lakott területeken, időszakosan megjelenhetnek az egerek és a patkányok, melyek egészségügyi kártevőknek minősülnek. Közegészségügyi ártalmuk fő oka, hogy szennyezett helyeken mozogva a testükre tapadt, valamint a váladékaikkal (nyál, orrváladék, vizelet, széklet) ürített kórokozókkal az embert is fertőzhetik. Gazdasági kártételük is jelentős, mivel az általuk elfogyasztott, szétszórt és beszennyezett élelmiszereken kívül rágásukkal, túrásaikkal, fészkelésükkel komoly károkat okozhatnak az épületek, közművek, csatornák, gátak, szigetelések állagában is. […]

Tovább…