27 kg-os, 92 cm-es óriásponty került vissza az eredeti otthonába

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”. […]

Tovább…

Egymillió forint felett szabott ki halvédelmi bírságot a Nébih

Sokan halásznak szabálytalanul a nagyobb folyókon. Két hét alatt 5 eljárást is indítottak rekreációs célból halászókkal szemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal halőrei, akik több mint egymillió forint halvédelmi bírságot is kiszabtak. Az ellenőrök 48 darab, 134 kilogramm jogosulatlanul kifogott halat foglaltak le, és engedtek vissza eredeti élőhelyükre. A Nébih halőreinek a Bodrogon ponty, a Tiszán harcsák jogszerűtlen kifogása miatt kellett intézkedniük. A bírság kiszabása mellett a halászok engedélyét is bevonták. […]

Tovább…

Nem kell a ponty a magyaroknak?

Közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről. Ebből kiderült, hogy a magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, ez az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is. […]

Tovább…

Antibiotikum helyett levendulával javítják a halak ellenálló-képességét

A halgazdaságokban nevelt halak jelentős része a szállítás, a válogatás és egyéb műveletek hatására jelentkező stressz által kiváltott betegségek miatt pusztul el. Az antibiotikumok felhasználása a fertőzések kezelésére és megelőzésére pedig nem csupán költséges eljárás, hanem rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához is vezet. Ezért a növényi készítmények különösen fontos eszközökké válhatnak a halállomány egészségének fenntartásában. Így jön képbe a keskenylevelű levendula használata is. […]

Tovább…

Több, mint 10 ezer kilogramm kétnyaras pontyot telepítettek a Tiszába

Több, mint 100 mázsa (10 ezer kilogramm) kétnyaras pontyot telepített a Tiszába a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A telepítésre azért van szükség, mert a természetes szaporulat nem elég. A szervezet elnöke szerint hamarosan újabb telepítés is lesz. Fialka György elmondta, hogy az ecsegfalvai tógazdaságból érkezett példányok egyedsúlya az első halászásban 35-50 dekagramm, a másodikban 50-80 dekagramm volt. Ezek a halak jövőre lesznek foghatók. […]

Tovább…

13,6 milliárd forintnál is többet hoz a magyar édesvízi hal exportja

Magyarország évente több mint 40 millió euró, nagyjából 13,6 milliárd forint értékben exportál édesvízi halat – írta a Magyar Hírlapra hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. Az újságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke ismertette, hogy a magyar haltermelők elsősorban pontyot, busát, kárászt szállítanak Romániába, míg süllőt és harcsát főként Ausztriába és Németországba visznek. […]

Tovább…

Legalább 150 emu kell a tenyésztőszervezet alapításához

Ismét módosult az állattenyésztési törvény. A legfontosabb változás a magyarországi állattartóknak, hogy fajonként megadta a tenyésztési program megfogalmazásához szükséges minimálisan elvárt állatlétszámokat a szakminisztérium. Többek között 120 első törzskönyvi osztályba sorolt emuval és 150 törzskönyvezett anyacsincsillával tenyésztőszervezetet lehet alapítani. […]

Tovább…

10 ezer köbméter követ szállítanak a Tihanyi-félszigethez a halak és a biológiai sokféleség miatt

Látványos építkezés zajlik a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán a Sajkodi sorként ismert sétaút előtt. Nagy uszályokról pakolnak markolóval követ a Balatonba. 10 ezer köbméter kőből építenek mesterséges zátonyokat a halaknak. Az új ívási felületek a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle szaporodását segítik elő. Továbbá az ikrából kikelő ivadék számára jelentenek búvóhelyet a kövek között lévő rések, ennélfogva a beruházástól a produkció növekedését várják. […]

Tovább…