Technológia

Gombából készít húst egy híres német sörgyártó vállalat

A híres bitburgi sörgyárat is üzemeltető Bitburger Holding egyik leányvállalata révén (Bitburger Ventures) beszállt egy berlini start-up-ba, hogy részt vegyen egy teljesen új húspótló készítmény gyártásában. Az ötlet egyszerű és nagyszerű: nem szóját vagy borsót használnak a magas fehérjetartalmú termék előállításához, az alapanyag gomba lesz. A cég a Mushlabs elnevezésű projekttel a fenntartható élelmiszer-előállításban kíván szerepet vállalni. […]

Tovább…

Forradalmasítja a bálarakodást a Fliegl – képekkel

A német cég olyan, önrakodó bálaszállító utánfutót készített, amellyel jelentős mértékben meggyorsítható a begyűjtés. A Fliegl Picker elkerülhetővé teszi a fólia kiszakadását bálagyűjtéskor, ami hozzájárul a tökéletesebb bálaszállításhoz, és biztonságot nyújt a silózási folyamat során is. A szalma – és silóbálákat nem hagyományosan, oldalról, vagy hátulról rakják fel, hanem a kocsi elejénél, amit a csuklós vonórúd tesz lehetővé. […]

Tovább…

Afrikai GMO: engedélyezték a génmódosított Bt-gyapot és a tehénborsó termesztését Nigériában

Nagyot lépett Nigéria a mezőgazdasági biotechnológiában tavaly, amikor két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését engedélyezte. Mindkettő nagyon fontos az ország gazdasági fejlődése és élelmiszerbiztonsága szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokat is vetni fogják a termőföldeken az egyik legfejlettebb afrikai országban. […]

Tovább…

A magyar állattenyésztésben is terjednek a robotok

Egyre több üzem használ precíziós eszközöket Magyarországon az állattenyésztésben is. Már nem csak a fejéshez, de az etetéshez is sokan robottechnológiát alkalmaznak. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója egy siófoki agrárrendezvényen azt is elmondta, hogy egy közel 5 milliárd forintos teljesen zöldmezős beruházást terveznek, amellyel évente mintegy 2000 fajta végterméket állíthatnak elő. Így pedig teljesen testre szabhatóvá válik majd a takarmányozás. Egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok az istállóban. […]

Tovább…

Magyar tech ötletek kaphatnak lehetőséget és pénzt: drónos gabonamintavételezés, bekamerázott molycsapdák é s fertőzéselőrejelzés

Magyar ötletekkel tennék hatékonyabbá a mezőgazdaságot, a fejlesztéshez nagy nemzetközi cégek biztosítanak lehetőséget. Három hónapig tartó inkubációs programot indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Design Terminal segítségével NAK TechLab néven nagyvállalatok bevonásával, hogy segítse az ágazatot modern eszközökkel közelítő megoldások piaci elterjedését. Fertőzéselőrejelzés, megfigyelt rovarcsapdák és modern gabonamintavételezés. […]

Tovább…

Génszerkesztés segíthet a precíziós nemesítésben, de egyelőre GMO-nak számít

Mire lehet jó a génszerkesztés alkalmazása? A CRISPR egy olyan forradalmian új módszer, amivel a gének a tulajdonságaik megváltoztatása érdekében olló pontossággal választhatóak szét. A módszer rendkívüli népszerűségnek örvend és sokan a modern génszerkesztés úttörőjeként tekintenek rá, mely alkalmas a DNS-be új genetikai információ beírására, valamint új DNS szakaszok létrehozására. Azonban az eljárás még pontosításra szorul, ugyanis előfordul, hogy nem a megfelelő helyen történik a gén bemetszése, vagy nem teljesen úgy működik, ahogy azt a kutatók eltervezték. […]

Tovább…

Csődközlebe jutott Kelet-Magyarország nagy múltú állatifehérje-feldolgozója

A modernizációs kísérletek ellenére sem sikerült nyereséges vállalkozássá tenni az évtizedek óta működő állati fehérje-feldolgozó üzemet. Azért, hogy megmeneküljön, a szikszói székhelyű SZATEV Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zrt. csődvédelmet kapott a kormánytól. A SZATEV két telephelyén, Zagyvarékason és Szikszón végzi az állati hulladék feldolgozását több, mint 100 ember foglalkoztatásával. […]

Tovább…

Nagyot segíthet az új felfedezés a méhek költésrothadása elleni küzdelemben

A kifejlett méhek bélrendszerében mutatták ki azt a foszfolipidet, mely immunizálja az álcákat is az amerikai költésrothadás ellen. A Lysophosphatidylcholint, röviden LPC-t Ausztriában izolálták. A grazi egyetem egyik méhegészségügyi kutatócsapata találta meg azt a lecitin-jellegű anyagot, amely immunissá teszi a méhálcákat a súlyos mégbetegséggel szemben. A felfedezés méhészeti alkalmazása is megoldottnak látszik, a méhcsalád álcáihoz történő bejuttatása is megvalósítható. A Magyar Mezőgazdaság írta meg a der Standard cikke alapján, hogy a penibacilus larvae ellen ható foszfolipidet tojássárgájából is elő lehet állítani. Az LPC-t laboratóriumi körülmények között és egy romániai méhészetben is tesztelték álcákon. A kísérletek egy szakaszában már csak az […]

Tovább…