Mosonmagyaróváron kutatják az 5G hálózat mezőgazdasági felhasználásának lehetőségeit

5G Kiválósági Központ létesül a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróváron, Győrben, valamint Budapesten és Zala megye székhelyén, Zalaegerszegen. A Széchenyi Egyetem óvári képzési helyszínén a mezőgazdasági felhasználásokkal foglalkoznak majd. A digitális fejlesztési központ célja az ipari és egyetemi szereplők együttműködésének megteremtése és a műszaki szakember-utánpótlás biztosítása. […]

Tovább…

Karosszékből az iskolába: az interneten tartanak nyílt napokat az agrárszakképzési intézmények

Magyarországon összesen 47 mezőgazdasági szakképző intézmény működik, amelyeknél a fenntartói és irányító szervi jogokat és hatásköröket az Agrárminisztérium gyakorolja. A pályaorientációs nyílt napokat idén a koronavírus miatt nem tartják meg az iskolákban, de a digitális térben megrendezik azokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara táblázatos formában foglalta össze a szakképző intézmények idei bemutatkozási módjait. […]

Tovább…

Két magyar lány baktériumkoktélja szabadíthatja meg a világot a műanyagoktól, a Techstars is befektetett

Két magyar fiatal olyan, a világon egyedülálló baktériumkoktélt állított elő, amely 7 hét alatt képes bármilyen egyszer használatos műanyagot lebontani. Az ipari tesztelés most kezdődik meg, miután a Poliloop nevű biotech startupjukba a budapesti Vespucci Partners és a világ egyik legelismertebb nemzetközi akcelerátora, az amerikai Techstars is befektetett. A folyamat végére a műanyagokból újra természetazonos anyag lesz: a lebontással szerves iszapot, komposztot nyernek, amiből bioműanyag is előállítható. […]

Tovább…

Kivédhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai a szőlőtermesztésben a szalmabor készítésével

Egyre nagyobb gondot okoz a borászoknak a klímaváltozás, viszont a szőlő töppesztéssel részben, vagy akár teljesen orvosolhatóak az időjárási viszontagságok által okozott károk. Európában ezt a módszert leggyakrabban a déli országokban alkalmazzák. Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campusának tanársegédje észak-olaszországi tanulmányi útja során ismerkedett meg a töppesztési eljárással, amely segít koncentrált alapanyagból minimális veszteséggel előállítani magas minőségű szalmaborokat. […]

Tovább…

A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló

Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. […]

Tovább…

Utolsó lehetőség a pályázatra

Itt a vége a határidőnek: legkésőbb november 17-én éjfélig elérhető a Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési díj pályázat az AGROmashEXPO 2021 kiállítás szervezésében. A pályázat benyújtása elektronikusan, a regisztrációt követően a www.termekfejlesztesidij.hu honlapon történő feltöltéssel lehetséges. A nyertes cégeknek nevükkel gravírozott díj és oklevél, valamint a díj nevének és logójának használati joga is jár. Ráadásul a díjazott cégek kiemelten szerepelnek a kiállítás kommunikációjában. […]

Tovább…

Tojásból készítenek tejhelyettesítő termékeket a Szent István Egyetem kutatói

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának és Élelmiszertudományi Karának kutatói is felfigyeltek, így jelenleg is több kutatás foglalkozik például a tejtermék-helyettesítő termékek tojás felhasználásával történő előállításával. […]

Tovább…

Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók. […]

Tovább…