Soha ilyen mélyponton nem volt a hazai burgonyatermesztés

Egyre kisebb területen egyre kevesebb burgonyát termeszt az ország. Fénykorában elérte a 60 ezer hektárt az étkezési terület, ma alig nyolcezernél tartunk. Ehhez hozzájárult a feldolgozóipar megszűnése, az uniós csatlakozással még nyitottabbá váló határok, és a klímaváltozás sem segít az ágazat szereplőinek.
Ha kitekintünk a határainkon túlra, évek óta területcsökkentést szorgalmaz az unió a tagállamok felé. Idén 20 százalék volt az előirányzott terv, ami csak részben teljesült, de így is 2018 óta a legkisebb vetésterülettel, 1,6 millió hektárral számolhatunk. […]

Tovább…

Mesterséges fény növeli a takarmánynövények előállításának hatékonyságát a vertikális farmon

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket. A cég szakemberei hazai egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában. […]

Tovább…

Messze híre megy az orosházi kivinek – jön a banán is?

Az internet hajnalán még jóval korlátozottabbak voltak a weben elérhető információk, így nemhogy a szakszerű kivitermesztésre, de még a laikusok számára hasznosítható útmutatóra sem igen lehetett példát találni. Az orosházi születésű Lászlóffy Arnold 2001-ben egy női magazinban olvasott arról, hogy Magyarországon nemhogy megél, de értékelhető mennyiségű termést is produkál a növény.
A kínai eredetű kivire egy tévhit miatt ragadt rá a déligyümölcs jelző. Ezért sokan megrökönyödnek, ha azt hallják, valaki ezt a növényt ülteti a kertjébe. A kivitermesztés azonban koránt sem légből kapott ötlet. Többen már a kétezres évek elején meglátták benne a potenciált. Így volt ez Arnolddal is, aki több ezer kilométeres távolságból egyengeti orosházi kivikertjének sorsát. […]

Tovább…

Nagy felelősséggel, rengeteg gonddal jár a saját kert – főleg extrém hőségben

Már egy jó ideje szomjazik a kert. Egyre nagyobb területeken veszik át az uralmat a szikkadt, repedezett foltok. Ilyenkor mindenki öntözésbe kezd, próbálja menteni a növényeit a kiszáradástól. Ugyanakkor gondolunk-e például a madarakra, rovarokra vagy az utcai fákra, bokrokra is?
Idén nagyjából egy hónappal korábban jött az extrém meleg – általában júliusban szoktunk 40 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleteket mérni, míg az aratás elejét jelző időszakban, Péter és Pál napjának környékén inkább a 30-35 fok a megszokott. […]

Tovább…

Megszületett a megállapodás – nem erőszakolnak rá az európai gazdákra teljesíthetetlen elvárásokat

A soros szlovén elnökség idején szövegezik meg és fogadják majd el azt a jogszabályt, amely a következő hétéves ciklusban szabályozza az európai Közös Agrárpolitika működését, valamint ezen időszak alatt kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a tagállamok úgynevezett stratégiai terveit, amelyek a saját – a keretrendszerbe illeszkedő – szabályozási rendszerét rögzítik.
Mint ismert, a politikai megaállapodás a tagállamok minisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament között nagy harcok árán született meg, elsősorban azért, mert a parlament szakmailag megalapozatlan és teljesíthetetlen elvárásokat akart az európai gazdákra ráerőszakolni. Ez ellen hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége petíciót is indított, sőt még Brüsszelben tüntetést is szerveztek. […]

Tovább…

Megelőzés és megoldás többféle növényi stresszhelyzetre

Zöldség- és gyümölcsültetvényeinket egyre gyakrabban érik olyan stressztényezők, melyek a napjainkban egyre erősödő időjárási anomáliák (pl. késői fagyok, jégkár, viharok), illetve a káros talajviszonyok és a gyomirtóstressz következményei. A felsoroltak ellen igen nehéz a védekezés, egy vegetációs időszakban akár több, olykor ellentétes hatás is érvényesülhet (aszály – belvíz, hideg – hőségnapok). A stresszoldó készítmények közül azok lehetnek a legeredményesebbek, amelyek többféle stresszfaktor jelenléte esetén is képesek segíteni a növényeknek. […]

Tovább…

Bioburgonya kísérletekről számolt be az ÖMKi

Harmadik és egyben utolsó évükbe léptek a SolACE projekt keretében zajló bioburgonya termesztési kísérletek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében. Az on-farm kísérletekben ezúttal is több innovációs eljárást teszteltek: 2019 után idén ismét a legújabb hibrid burgonya palántákat termesztik partnereik a zsámboki Bálint Kertben és a kiskunfélegyházi Kiss Bio Tanyán. Mindkét kísérleti genotípus sárgahéjú burgonya, és nagyobb fokú abiotikus és biotikus stressz-ellenállóságra nemesítette őket a holland Solynta cég. […]

Tovább…

Ilyen volt egy évtized a kukorica gyomirtási technológiájában

A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. Igen tanulságos áttekinteni, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája. Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna.
A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. Igen tanulságos áttekinteni, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája. Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna. […]

Tovább…