Egymillió forint felett szabott ki halvédelmi bírságot a Nébih

Sokan halásznak szabálytalanul a nagyobb folyókon. Két hét alatt 5 eljárást is indítottak rekreációs célból halászókkal szemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal halőrei, akik több mint egymillió forint halvédelmi bírságot is kiszabtak. Az ellenőrök 48 darab, 134 kilogramm jogosulatlanul kifogott halat foglaltak le, és engedtek vissza eredeti élőhelyükre. A Nébih halőreinek a Bodrogon ponty, a Tiszán harcsák jogszerűtlen kifogása miatt kellett intézkedniük. A bírság kiszabása mellett a halászok engedélyét is bevonták. […]

Tovább…

Nem kell a ponty a magyaroknak?

Közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről. Ebből kiderült, hogy a magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, ez az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is. […]

Tovább…

Rekord halfogyasztás a világon: egyre bővül a haltermelés, ami gondokkal is jár

20,5 kilogrammal rekordot döntött tavaly az egy főre jutó globális halfogyasztás. A haltermelés 2030-ban elérheti a 204 millió tonnát is, ami éves alapon 15 százalékos bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46 százalékos aránya – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új “A halászat és akvakultúra helyzete a világban” 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt a halfogyasztás is tovább nő. A halak élelmezésben és táplálkozásban játszott kiemelkedő szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a haltermelés fenntartható fejlesztése és a hatékony halgazdálkodás. […]

Tovább…

Támogatáshiány, aszály, koronavírus és madáréhség nehezíti a haltermelők helyzetét

Az aszály, a koronavírus, a támogatás hiánya és a madarak okozta kár is sújtja a hazai halgazdaságokat. Az árak viszont várhatóan nem emelkednek. Nehéz helyzetbe hozta a haltermelőket az évek óta tartó tavaszi csapadékhiány. A tiszántúli halgazdaságoknál a fő- és kisebb elvezető csatornákból még valamennyire megoldható a halastavak vízellátása, azonban a dunántúli halgazdaságoknál ez sokkal nagyobb kihívás. […]

Tovább…

Elkerülték a csődöt: 800 millióért vett 1200 tonna halat a hazai tógazdaságoktól az állam

Jelentős forrást juttatott az állam a tógazdaságok részére azzal, hogy átvette a tavakba szorult 1200 tonna halat. Az ágazatba érkező 800 millió forint megmentette a halászatokat a csődközeli helyzetből. A horgászat közben virágzik, az intenzív haltermelő telepek viszont készletfinanszírozási és munkahelymegtartó támogatásra szorulnak. Az átvett halak azokba a vizekbe kerültek, amelyeken a Magyar Országos Horgász Szövetségnek kizárólagos vagy többségi halászati joga van. […]

Tovább…

Súlyos a helyzet: beragadt a halállomány jelentős része a magyar termelőknél

A COVID-19 nevű koronavírus-járvány és annak hatásai nehéz helyzetbe hozták a magyar halászati és halgazdálkodási ágazatot is. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szerint a nagy felvásárlási láz és az áremelkedés nem érte el a halakat és az azokból készült termékeket. Sőt, a halforgalom a belföldi kereskedelemben jelentősen visszaesett. Attól is tartani kell, hogy a haltermelőknél bent ragadt halállomány a felmelegedő vízben nem fogja bírni a tárolást és áprilisban, vagy májusban el fog pusztulni. […]

Tovább…

Több, mint 10 ezer kilogramm kétnyaras pontyot telepítettek a Tiszába

Több, mint 100 mázsa (10 ezer kilogramm) kétnyaras pontyot telepített a Tiszába a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A telepítésre azért van szükség, mert a természetes szaporulat nem elég. A szervezet elnöke szerint hamarosan újabb telepítés is lesz. Fialka György elmondta, hogy az ecsegfalvai tógazdaságból érkezett példányok egyedsúlya az első halászásban 35-50 dekagramm, a másodikban 50-80 dekagramm volt. Ezek a halak jövőre lesznek foghatók. […]

Tovább…

Nagy bajban lenne a helyi gazdák együttműködése nélkül a roppant értékes vizes élőhely

Rendkívül nagy jelentőségű a február a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében. Ekkor kezdenek ugyanis fészkelni a rétisasok. Továbbá rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék zavartalan jellegét. Ez jót tesz a rétisasok állományának is. […]

Tovább…