Új kártevő a magyar gyümölcsösben: megjött a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a rovart, amely 2020 tavaszán hazánk számos régiójában korábban még nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott. A kajszilevéltetű 2-3 milliméter testhosszúságú, világoszöld színű apró rovar. Szívogatásával a kajszifák leveleinek sodródását okozza, elsősorban a tavaszi időszakban. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét. […]

Tovább…

1200 hektárról tervezi támogatni az új rektor a legnagyobb magyar agráregyetemet

Az agráriumban zajló hatalmas fejlődés lekövetéséhez elengedhetetlen a korszerű felsőoktatás. Mintegy 200 milliárd forintos beruházással eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű egyetemi campusfejlesztést indítanak el Gödöllőn, ahol egy, a már 21. századi igényeknek is megfelelő, modern létesítményt szeretnének felépíteni az elkövetkezendő években. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektora Gyuricza Csaba a magyar agrár-felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt. […]

Tovább…

A vadállományt pusztító rejtélyes betegség okait is kutatják Gödöllőn

A MATE Genetika és Biotechnológia Intézet a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, továbbá az oktatásra és az eredmények hasznosítására fókuszál. Dr. Posta Katalin intézetigazgató egy interjúban mutatta be a célokat. Arra törekednek, hogy olyan eredményeket érjenek el és olyan szolgáltatásokat biztosítsanak a genetika és biotechnológia területén, amelyek a fenntartható fejlődés, valamint a minőség és a fogyasztóorientált élelmiszertermelés igényeinek figyelembevételével hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez. […]

Tovább…

Magyar kutatási eredmény használatával lehet megelőzhető a terménypazarlás

A termények 30-40 százaléka sosem jut el a termelőtől a fogyasztóig a betakarítást követő szállítási és feldolgozási veszteségek, valamint a mechanikai sérülések miatt. Dr. Farkas Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézet fiatal kutatójának eredményei alapján jóval pontosabban megérthetőek és így akár meg is előzhetőek ezek a károsodást okozó mechanikai folyamatok. A gyümölcsöket érő terhelések sokaságában az ismétlődő terhelés az egyik legjelentősebb veszélyforrás, ami gyakran a szállítás közben fellépő rezgésekből adódik. […]

Tovább…

A hagyományos, az ökológiai és a permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásait hasonlították össze

Több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat fontos segítséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata, melynek mind a klímavédelem, mind a biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaj védelme szempontjából jelentősége lehet. Az egyetem közleménye szerint Szilágyi Alfréd, a MATE doktorandusz hallgatójának gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatos kutatásai igen ígéretesek. Az ökoszisztéma szolgáltatások hatását hasonlította össze. […]

Tovább…

A magyarok és a pálmaolajmentes termékek viszonya

A pálmaolaj nagymértékű termelése és fogyasztása világszerte számos környezeti és társadalmi kockázatot hordoz. Ezek megítélése jelentős vásárlói magatartást befolyásoló tényező. Részletesen vizsgálták a pálmaolajat tartalmazó termékek fogyasztói megítélését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. A Sustainability szaklapban megjelent tanulmány szerint a magyar fogyasztók ezzel kapcsolatos ismeretei szűkösek. Azonban mégis vannak olyan fogyasztói csoportok, akik inkább a pálmaolajmentes termékeket keresik a vásárlásaik során. […]

Tovább…

Magyar kutatási eredmény segíthet a citromfű növényvédelmében

A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak. Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) doktorjelöltje a doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta. Vizsgálta a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között is. […]

Tovább…

Mi a különbség? Kétféle kajszibarack cefréből 5 különböző berendezésen lefőzött párlatokat vizsgáltak

Mi a különbség az olasz grappa és a törkölypálinka között? Mi történik, ha ugyanabból a kajszicefréből 5 különböző főzőberendezéssel készítenek párlatokat? Lehet készíteni párlatokat szárított csipkebogyóból is? Többek között ezeket a kérdéseket vizsgálták meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) frissen végzett pálinkamesterei, akik sikerrel teljesítették az ország egyetlen, pálinkával foglalkozó, diplomát kínáló képzését. […]

Tovább…