Mégsem az erdőtelepítés okozza a Homokhátság elsivatagosodását?

Több kutató is azt állítja, hogy nem az erdőtelepítések okozzák a homokhátsági területek elsivatagosodását és a talajvízszint folyamatos csökkenését. Szerintük a folyamat sokkal inkább a változó klimatikus viszonyok miatt van, és az elmúlt évtizedekben sokszorosára nőtt rétegvíz-kitermelés is sokat rontott a helyzeten. Ezeket támasztják alá a tudományos kutatások, és a jelenleg is zajló korszerű monitoring mérések eredményei is – mondta Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója. […]

Tovább…

Idén 1,16 millió hektárt ért aszálykár Romániában

Országos szinten 1,165 millió hektár termőterületet sújtott az aszály – jelentette ki a kabinet ülésének elején Adrian Oros román mezőgazdasági miniszter, miután ellenőrzéseket tartottak azon az 1,452 millió hektáron, amelyen – a gazdák jelentése alapján – kárt tett a szárazság. A román miniszterelnök, Ludovic Orban azt mondta: pénzt kell elkülöníteni a költségvetésben, hogy kártalanítsák azokat, akiknek elszáradt a növényállománya. […]

Tovább…

Gazdálkodói tájékoztató az aszálykár bekövetkezése utáni teendőkről

A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. A tájékoztatás leírja az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezelését, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokat és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentés szabályait. […]

Tovább…

A takarónövényes gazdák tavaszi tapasztalatai a szárazsággal

Alaposan próbára teszi a takarónövényes gazdákat is az idei esztendő. A járványhelyzet miatti bizonytalanság, továbbá a csapadék nélküli április és május sokaknak okoz nagy kihívásokat. A talajmegújító mezőgazdaság komoly nehézségekkel találta szembe magát Magyarországon is. A legjobb vetésidő kiválasztása nem volt egyszerű, hiszen a fagyokkal érkező március és április miatt sokan tolták későbbre azt. Ez a gyakorlat az idén nem vált be. […]

Tovább…

Minden idők egyik leggyengébb magyar gyümölcstermése és áremelkedés várható

Az idei év kezdetén bizakodva várták az idei szezont hazai gyümölcstermelők, mert a tavalyi gyenge, vagy legfeljebb közepes termés után erős virágzásra és megfelelő terméskötődés esetén jó eredményekre számítottak. Ez alól egyedül a kajszibarack kivétel, ami 2019-ben jó termést hozott. A valóság azonban hideg kézzel csapott le, több kedvezőtlen körülmény és esemény jócskán lerontotta a jó termés esélyét. […]

Tovább…

Szomjaznak a növények, nagy veszteségeket szenvednek a termelők

Az őszi kultúrákon kívül a tavaszi kapás növények, mint a napraforgó vagy a kukorica is küzd a csapadékhiány következtében kialakult szárazsággal. A folyamatosan jelenlévő aszály jelentős veszteségeket okoz a szántóföldi növénytermesztők számára. Az ország egyes részein a kisebb-nagyobb mértékű csapadék sem volt elegendő a több hete tartó szárazság kedvezőtlen hatásainak kompenzálására. Az abiotikus tényezők között súlyosbító hatású az erős szél, mely a talajok még intenzívebb száradását okozza. […]

Tovább…

Végre záporok öntözhetik a héten a földeket

A múlt hétvégi hidegfronthoz kötődően érkezett csapadék mindenütt jól jött a növényzet számára. Sokfelé kissé enyhült a szárazság, bár a talaj felső fél méteres rétege még mindig jelentős területeken kritikusan száraz maradt. A héten többször is öntözhetik záporok a talajokat, de ezek jellegéből adódóan továbbra is lesznek területek, ahol fokozódik az aszály. Azonban egyes régiókban végre jelentős mennyiség is eshet. […]

Tovább…

Ömlik a pénz a vízre: 500 millióról 2 milliárd forintra emelik öntözésfejlesztési pályázatok plafonját

Társadalmi-, gazdasági- és környezeti szempontból is kulcskérdés az öntözött területek növelése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az első öntözésfejlesztési projektátadó rendezvényén, a Bács-Kiskun megyei Hartán. Azt is bejelentette, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határát 500 millió forintról 2 milliárd forintra emelik. Jelenleg 87,5 ezer hektáron, a szántóterületek alig 2 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ezt két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni. […]

Tovább…