A nehéz helyzetben még komolyabb kihívások előtt áll a takarmánygyártás

A sikeres állattartáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányra van szükség, ami az állattartás kiadásainak meghatározó eleme. A világ növekvő tej- és húsfogyasztása miatt a takarmánygyártás továbbra is perspektivikus ágazat, amelynek magyarországi fejlődése főként a hatékonyság javításától függ. Az elemzés arra is kitér, hogy a szakértők a következő 1-2 évtizedben nem számítanak arra, hogy a mesterséges húsok számottevő mértékben teret nyernének a fogyasztásban. […]

Tovább…

Átlagosan 13 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak 13 százalékkal emelkedtek az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növényi termékek 25 százalékkal drágultak, az élő állatok és állati termékek azonban 7,9 százalékkal olcsóbbak lettek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az élénk nemzetközi kereslet növelte a gabonafélék és az olajos növények árát. A gabonafélék ára dinamikusan, 32 százalékkal növekedett. A kukorica és a búza ára is csúcsokat döntött. A drágulás mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet áll, az egész világon jelentős árnövekedés történt. […]

Tovább…

Ismét egy hely, ahol inkább áldás, mint átok a digitalizáció

Szinte az összes iparágban gőzerővel folyik a digitalizáció, és nem kivétel ez alól a takarmányozási ágazat sem. A takarmányadatok döntően digitális feldolgozásával nemcsak a táplálkozási adatok kezelhetők jobban, hanem a minőség-ellenőrzés és a takarmánykészítés is javul.
A digitalizáció célja, hogy könnyebbé és szórakoztatóbbá tegye az életünket. Ezt már megtapasztaltuk a járművek, a háztartási eszközök, a szórakoztató elektronika és az egészségügyi eszközök digitalizálásánál. Miközben az élettelen dolgok „okosodnak”, az emberek hatékonyabbá és tudatosabbá válnak. […]

Tovább…

Milyen előnyöket nyújthat a szilázscirok a tejiparban?

A csehországi Ivanovice na Hané kísérleti állomáson tartott szakmai előadássorozatot a Prága-Ruzyně Gabonakutató Intézet a szilázscirok alkalmazási előnyeiről a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában. A 2020. szeptember 22-én rendezett eseményen több kísérleti eredményről is szó volt. A látogatók információkhoz juthattak erről az országban még csak kevésbé ismert gabonanövényről. A kísérleti állomás vezetője, Miroslav Janeček és szakértői csapata, valamint a Seed Service, a Cseh Köztársaságban már 2008 óta cirokfejlesztéssel foglalkozó úttörő cég képviselői fogadták a Sorghum ID csapatát. […]

Tovább…

Épül Ukrajnában az első szén-dioxid-semleges takarmánygyár

Ukrajna legnagyobb brojlerhústermelője, az MHP előzetes megállapodást írt alá az illinois-i székhelyű Marquis Energyvel. A megállapodás értelmében a vállalatok az ország első szén-dioxid-semleges takarmánygyárát tervezik megépíteni, amely magas fehérjetartalmú takarmányt, olajat, élelmiszeripari minőségű cseppfolyósított szén-dioxidot és bioetanolt állít elő. Azt még nem tudni, hogy a vállalat mennyi takarmányt és bioetanolt tervez előállítani a Marquis Energyvel közös új létesítményben.
Az új, korszerű takarmánygyár évi 500 000 tonna kukoricát dolgoz fel, hogy magas hozzáadott értékű termékeket bocsásson ki – közölte az MHP sajtóirodája a helyi sajtóval. Minőségi árukat lehet és kell előállítani a környezet károsítása nélkül, és az MHP pontosan ezt teszi – fogalmazott a cég közleménye. […]

Tovább…

A ciroknövény fajták felhasználása

A ciroknövény, más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka (Sorghum), a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 200 fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű. Amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat. Különböző célokra több faját termesztik. Minden piaci felhasználási területnek megvan a saját ciroknövénye. Ezekből írtunk össze néhány fontosabbat. […]

Tovább…

Állattenyésztők: a leálláson kívül a termelés takarékos fenntartása és a fejlesztés az alternatíva

A tavaly óta tartó takarmányár-emelkedés már sajnos áldozatokat is követelt: vannak például olyan baromfihízlalással foglalkozó termelők, akik úgy döntöttek, egyelőre szüneteltetik ezt a tevékenységet. A folyamatos veszteségtermelés helyett inkább átcsoportosítják a munkásaikat a gazdaságukon belül, hogy ne kelljen őket elbocsátani. A helyzet mindenképpen valamiféle beavatkozást igényel.
A 2020-as agrárcenzus megmutatta, hogy az állattenyésztési ágazat aránya a mezőgazdaságon belül tovább romlott, holott szinte minden fórumon azt hallani, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat értékesítésében növelni kell a feldolgozott termékek arányát. […]

Tovább…

Egy lépéssel közelebb az Európai Unió az állati fehérjék (PAP-k) takarmányban való felhasználásához

Az Európai Növény- és Állategészségügyi Bizottság (Scopaff) nagy többséggel megszavazta a Bizottság javaslatát. A javaslat értelmében a baromfiból származó állati melléktermékek a sertéstakarmányban és a sertésekből származó állati melléktermékek a baromfitakarmányban is felhasználhatók lennének. A javaslat emellett arról szól, hogy rovarokat is engedélyezzenek az állati takarmányban.
A baromfiból és sertésből származó feldolgozott állati fehérjék (PAP-k) állati takarmányban való felhasználása így az uniós statisztikák szerint egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz. […]

Tovább…