Rekord halfogyasztás a világon: egyre bővül a haltermelés, ami gondokkal is jár

20,5 kilogrammal rekordot döntött tavaly az egy főre jutó globális halfogyasztás. A haltermelés 2030-ban elérheti a 204 millió tonnát is, ami éves alapon 15 százalékos bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46 százalékos aránya – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új “A halászat és akvakultúra helyzete a világban” 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt a halfogyasztás is tovább nő. A halak élelmezésben és táplálkozásban játszott kiemelkedő szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a haltermelés fenntartható fejlesztése és a hatékony halgazdálkodás. […]

Tovább…

A talajt javító és a növényvédelmet segítő másodvetésűek alkalmazása

A vadon élő és a haszonnövények között is több olyan faj van, amely kedvezően hat a talaj termékenységére, szerkezetére, vagy gátolja egyes talajlakó kártevők elszaporodását. A szerkezet és a termékenység javítására a nitrogéngyűjtő pillangósok, illetve a mélyre hatoló gyökerű növényfajok alkalmasak. A levéltetvek, a fonálférgek, a hernyók, és a csigák távol tartásában pedig a körömvirág jeleskedik. […]

Tovább…

Két rovarölő kapott időszakos engedélyt paprika és paradicsom kultúrákban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mint engedélyező hatóság a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére engedélyezte a Benevia és a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszerek szükséghelyzeti felhasználását hajtatott paprika és paradicsom kultúrákban egyes rovarkártevők ellen. A permetezések időpontjáról a felhasználók a kezelések megkezdése előtt kötelesek tájékoztatni a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalát. […]

Tovább…

A fagyok és az aszály miatt sokkal kevesebb, ezért drágább is lehet idén a cseresznye

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke által készített termésbecslési körkép alapján arra számít, hogy a jó évjáratok 15 – 16 ezer tonnás termésével szemben idén ennek mindössze harmadát takarítják be Magyarország cseresznyefáiról. Ezért a cseresznye fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20 – 30 százalékkal is drágább lehet. […]

Tovább…

Port, bort, koktélt, krémet és főzeléket is készítenek tormából

A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Használják még kolbászokhoz, főtt sertés- és marhahúsokhoz, valamint savanyúságok tartósításánál is. Ez a gyógy- és fűszernövény azonban ennél sokkal többféleképpen használható. Tormabor, tormapor, tormakoktél, tormakrém, tormapép és tormafőzelék készül a jellegzetesen csípős aromájú zöldségnövényből. […]

Tovább…

Vajon mi kerül egy dinnyén félmillió forintba?

A korábbi rekordár harmadáért, 220 ezer jenért (mintegy 626 ezer forintért) talált vevőre Japánban egy Densuke dinnye. A Hokkaidó szigetén tartott hagyományos éves nyitó árverésen tavaly még sokkal drágábban kelt el a sötétzöld héjú, különleges gyümölcs. Az eseményen összesen 71 darab dinnyét adtak el. Az aukció minden évben a nemes gyümölcsökkel való kereskedelmi szezon ünnepélyes kezdetét jelzi.
[…]

Tovább…

Idén 1,16 millió hektárt ért aszálykár Romániában

Országos szinten 1,165 millió hektár termőterületet sújtott az aszály – jelentette ki a kabinet ülésének elején Adrian Oros román mezőgazdasági miniszter, miután ellenőrzéseket tartottak azon az 1,452 millió hektáron, amelyen – a gazdák jelentése alapján – kárt tett a szárazság. A román miniszterelnök, Ludovic Orban azt mondta: pénzt kell elkülöníteni a költségvetésben, hogy kártalanítsák azokat, akiknek elszáradt a növényállománya. […]

Tovább…

Amikor elpusztulnak az erdők, a beporzók is, majd éhínség jön

Az erdők és fák kulcsfontosságú szerepet játszanak a méhek, a pillangók és más beporzók életében. Ezért az élőhelyeik eltűnésének azonnal gátat kell szabni, hogy meg lehessen őrizni a biológiai sokféleséget – írta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új szakmai anyaga. A FAO és a Biodiversity International közös jelentésének célja, hogy felhívja a figyelmet az erdei beporzók fontos szerepére és munkájára az erdőgazdálkodók, tájtervezők és földhasználati döntéshozók körében. […]

Tovább…