Torma: kontinenselsők vagyunk könnyfakasztásban

Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol – egyedi zamatának köszönhetően – jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz-és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A kitűnő minőségű tormából a húsvéti ünnepi asztalra is bátran válasszuk a hazait – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. […]

Tovább…

Nagy a külföldi igény a magyar tormára, van is belőle bőven

Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol egyedi zamata miatt jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz-és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhetővé váljon itthon is friss, illetve feldolgozott formában. […]

Tovább…

Termesztésében kontinenselső az ország, de könnyen a kordonos uborka sorsára juthat a torma

Az Európai Unió 30 ezer tonnányi éves tormatermésének közel felét az 1400 hektáron termesztő Magyarország adja. Noha az ország ezzel vezeti a kontinens toplistáját, évről évre egyre bizonytalanabb mind a zöldség, mind pedig az azzal foglalkozó termesztők jövője. Mára a termőterületek 90%-a Hajdú-Bihar megyére, azon belül is tízen-egynéhány településre korlátozódik. 2020-ban 12 ezer tonna mennyiség termett, ennek jelentős részét, több mint 80%-át külföldre, többnyire Németországba, Lengyelországba, Csehországba és az Egyesült Királyságba exportálták, feldolgozatlanul.
Hazai földeken az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kapott nagyobb lendületet a torma kiskerti termesztése, amikor jószerével szinte minden vidéki kertjében akadt néhány tő gyökérzöldség. Népszerűsége az évek előrehaladtával sokat apadt, köszönhetően nagy kézimunkaigényének, tárolási és feldolgozási költségeinek, nem beszélve a fogyasztási kultúránkban játszott csekély szerepéről. […]

Tovább…

Tormaországban lakunk: az Európai Unió termésének fele magyar

Az Európai Unióban évente mintegy 30 ezer tonna tormát termelnek, ennek közel felét Magyarországon. Hazánkban 2020-ban mintegy 1400 hektárnyi területen 12 ezer tonna torma termett. A jelentős itthoni felhasználás mellett a legtöbb tormát Németországba, az Egyesült Királyságba, Lengyelországba és Csehországba exportáljuk, alapvetően nem feldolgozott formában. Az élelmiszeripar a torma gyökerét egyedülálló íze miatt savanyított és ecetes tartósított készítményekhez ízesítőként is használja: uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika és csalamádé mellé kerül. […]

Tovább…

Port, bort, koktélt, krémet és főzeléket is készítenek tormából

A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Használják még kolbászokhoz, főtt sertés- és marhahúsokhoz, valamint savanyúságok tartósításánál is. Ez a gyógy- és fűszernövény azonban ennél sokkal többféleképpen használható. Tormabor, tormapor, tormakoktél, tormakrém, tormapép és tormafőzelék készül a jellegzetesen csípős aromájú zöldségnövényből. […]

Tovább…

Szükség van-e a magyar tormára?

A torma az egyik leginkább kézimunka-igényes növénykultúra, amit Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztenek. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát hoznak le, amely kielégíti a hazai és az kiviteli igényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát belföldön értékesítik, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként kerül a nyugat-európai országokba. […]

Tovább…

Ezért fontos a friss torma fogyasztása

Bebizonyították, hogy fél napon át tart a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatása. Ezért a megfelelő hatás érdekében érdemes azonnal felhasználni, mert gyorsan megbarnul, a benne található illóolajok pedig hamar elpárolognak. Antibakteriális hatását a glikozidok biztosítják, a káliumtartalma pedig a veseműködést serkenti. A reszelt tormát ezért vese- és húgyúti fertőzések, valamint bronchitis esetén is ajánlják, megfázásra a torma és méz keveréke válhat be a gyógyuláshoz. A torma (Armoracia rusticana) tulajdonságai alapján a gyógynövények és a fűszernövények közé is sorolható. Az évelő, lágyszárú növény, fehér karógyökerei a legnagyobb hideget is átvészelik: télen, pincében homok közé téve akár egy éven keresztül […]

Tovább…

Szükséghelyzeti felhasználási engedélyt kaptak a dinnyék és egyes zöldségek

Elrendelte a Nébih a szükséghelyzeti felhasználási engedély kiadását a görög- és sárgadinnye, valamint sárgarépa, gyökérpetrezselyem, cékla és torma kultúrákban. Atkaölő, gombaölő és gyomirtó szereket használhatnak a termesztők, hogy megóvják a növényeiket. Cikkünkben leírjuk, melyik vegyszerekkel védekezhetnek a gazdák. […]

Tovább…