Közelebb kerültek a marsi növénytermesztéshez

Egy holland tanulmány szerint kilencféle zöldség termeszthető a Mars talaján. Többek között ilyen paradicsom, a borsó és a póréhagyma is. A Wageningen Egyetem kutatói 10 különféle növénnyel kísérleteztek szimulált holdi- és marsi, valamint földi talajban. A talaj a regolitot modellezte, mely a szilárd kérgű égitestek felszínén fizikai aprózódás, illetve kémiai mállás változó arányú hatására képződött törmelékes össz-anyag réteg. Egyre közelebb a marsi növénytermesztés. […]

Tovább…

70 milliárd forint támogatás is érkezhet az élelmiszeriparba és a borászatba idén

Mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek idén az élelmiszeripari vállalkozások és borászatok a Vidékfejlesztési Programban – mondta Nagy István agrárminiszter egy budapesti sajtótájékoztatón. A miniszter ismertette, hogy az agrártárca tavaly októberben újra megnyitotta az élelmiszeripari fejlesztést szolgáló felhívást 50 milliárd forintos keretösszeggel. 40 milliárd forintot az élelmiszer-feldolgozó üzemek számára, 10 milliárd forintot pedig a borászati üzemek számára különítettek el. A felhívásra idén január és április között lehetett támogatási kérelmet benyújtani. […]

Tovább…

Sok az előnye, ezért nem a szemétbe való a sárgarépa zöldje

Mivel a sárgarépa zöldje kesernyés ízű, sokan kidobják azt. Ez öreg hiba, mert ha elfogyasztjuk, kifejezetten jó hatással van az egészségünkre. Sokkal több vitamin és ásványi anyag van benne, mint a répa karógyökerében. Ezért a keserű íz ellenére is érdemes egy kevés sárgarépa zöldet hozzáadni ételekhez. Használható levesbe, salátába és pesztóhoz egyaránt. Olaszországban például szívesen adják omletthez vagy tojássalátához. Nyersen fogyasztva érdemes édes gyümölcslevekhez, például almához hozzáadni, hogy ne érvényesüljön a kesernyés íz, ami főzéssel még könnyebben elnyomható. […]

Tovább…

Tárolja igy a zöldségeket és a gyümölcsöket, később romlanak meg

Kevés zöldséget és gyümölcsöt vásárol, valamint fogyaszt a magyar, ellenben a megvásárolt élelemiszer egy jó részét kidobjuk a szemétbe. Személyenként több 10 kilogrammot évente. Pedig van néhány praktika, amivel tovább frissek maradnak a zöldségek és a gyümölcsök. […]

Tovább…

1400 hektár sárgarépa menekülhet meg a levélfoltosságtól a szükséghelyzeti engedéllyel

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mint engedélyező hatóság a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére engedélyezte a Luna Experience gombaölő permetezőszer szükséghelyzeti felhasználását sárgarépa kultúrában alternáriás levélfoltosság (Alternaria dauci) ellen. A szer 200 g/l fluopiram+200 g/l tebukonazol hatóanyagot tartalmaz, és összesen 1400 hektáron használható a különleges engedélynek köszönhetően. […]

Tovább…

A pult alól pálinkáztatta a vásárlókat egy budapesti zöldséges – lebukott, megbüntetik

Egy budapesti, elsősorban zöldséget és gyümölcsöt forgalmazó kiskereskedelmi egységben 24 palack jelöletlen pálinkát találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ellenőrök a vizsgálat során összesen 12 liter jelöletlen, nem nyomon követhető pálinka terméket találtak. Ezeket a tételeket azonnali hatállyal kivonták a forgalomból. Az eljárás folyamatban van, az ügyben több 100 ezer forintos bírság várható. […]

Tovább…

Ne dobja ki pénzét, zöldségét, gyümölcsét!

Magyarországon évente nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada, körülbelül a harmada termelődik a háztartásokban. Hazai kutatási eredmények szerint évente ez 68 kg fejenként, amelynek közel fele elkerülhető lett volna. A kidobott élelmiszer azonban nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem egyúttal komoly környezetterhelést is okoz. Összesítve 300 ezer tonna feleslegesen jelentkező biológiai hulladékkal jön létre, amelynek nem csak a megsemmisítése, hanem az élelmiszer célú megtermelése is komoly hatást gyakorol a környezetre. Jobb lenne maradék nélkül. A problémát felismerve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával indította el […]

Tovább…

Élet a borsó után a kiskertben

A borsó az egyik legkorábban betakarítható zöldség. Ezért sokszor előjön a kérdés, hogy mi legyen a területtel, miután lekerült róla a borsó, érdemes-e utána más zöldséget ültetni, illetve hogyan lehet felhasználni az üresen maradt földterületet. Betakarítás után sokak szerint elég csak a növény szárát levágni, a gyökerét pedig érdemes a talajban hagyni, a zöldborsó gyökere ugyanis megköti a nitrogént. Ezáltal pedig tápanyaggal látja el a kert talaját. Azonban vannak, akik az egész növényt kihúzzák, és talajtakaróként használják a kifejtett hüvelyekkel együtt. […]

Tovább…