Virágzás, beporzás, termékenyülés – mi fán teremnek a gyümölcseink

A gyümölcstermő növények virágai fajoktól függően megjelenhetnek egyesével (birs), párosával (kajszi-, őszibarack), vagy virágzatba tömörülnek (az alma bogernyőbe, a körte összetett ernyőbe).
A gyümölcsfák akkor virágoznak először, amikor termőrügy, illetve virágrügy alakul ki rajtuk. E körülmény megmutatja a fa életében, hogy ifjúkori (juvenális) állapotából olyan szakaszba, idősebb korba jutott, amikor már terméshozásra képes. Ez az állapot – ami függ a fajtától, az alanytól, a termőhelytől, az agrotechnikától – a fa 2–6 éves korában következik be. […]

Tovább…

Emberi kezek helyett poszméhek végzik a beporzást az üvegházakban

Zár termesztésben, üvegházban és fóliasátorban is fontos, hogy a paradicsomnak legyenek beporzói. Több, mint 20 éve fedezték fel, hogy erre a feladatra a poszméh a legalkalmasabb. Ugyanis más beporzóktól eltérő buzz, vagyis rezgetéses beporzási technikája miatt kiválóan elvégzi a folyamatot. Ezt követően terjedt el világszerte a poszméhek alkalmazása. Azelőtt a paradicsom beporzását kézzel végezték a termesztőházakban, ami munkaigényes és kisebb hatékonyságú volt. […]

Tovább…

„Háztáji” titkos erőművek könnyítik meg a beporzó rovarok életét

Friss kutatások szerint a házikertek számítanak messze a legnagyobb táplálékforrásnak a beporzó rovarok, köztük a méhek és darazsak számára a városokban. A Bristoli Egyetem vezetésével végzett, a Journal of Ecologyban megjelent tanulmány első alkalommal mérte fel, hogy mekkora a nektártermelés a városi területeken, és kiderült a lakosság megművelte kertek elsöprő fölénye: a nektártermelés döntő többségét – átlagosan mintegy 85 százalékát – ezek adták.
Az eredmények azt mutatták, hogy három kertből származik az az átlagosan egy teáskanálnyi ambrózia – a virágokban található, cukorban egyedülállóan gazdag folyadék –, amelyet a beporzók energiaszerző útjuk során fogyasztanak. Bár egy teáskanálnyi mennyiség nem tűnik soknak az emberek szemszögéből, viszont olyan, mintha egy felnőtt nő vagy férfi egytonnányi táplálék elfogyasztására készülne. […]

Tovább…

Létfontosságú a kezelt és vad méhkolóniák megóvása

A beporzást végző rovarok gazdasági értéke 2012-ben 34 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban, ami jóval magasabb, mint azt korábban gondolták – áll a Pittsburghi Egyetem és a Penn State University kutatóinak közös tanulmányában. A kutatás tapasztalatait a sciencedaily.com ismertette.
Megállapították, hogy azok a területek, amelyek gazdaságilag leginkább a rovarok beporzására támaszkodnak, ugyanazok, mint ahol a beporzók élőhelye és a takarmány minősége gyenge. […]

Tovább…

Az éjszakai beporzók: molylepkék

Sokszor olvashatunk arról, hogy a méhek a legfontosabb beporzó rovarok, ami teljes mértékben igaz is, viszont rajtuk kívül több rovar is végzi még ezt a munkát, akár éjjel is. A molylepkék köztudottan éjszakai állatok, és az éj leple alatt ők is szorgosan ténykednek a növények beporzásán, amíg nappali társaik nem aktívak. Egy új tanulmány szerint pedig a molylepkék igen fontos beporzók az angol gazdaságok területein, és nagy szerepet játszhatnak a terméshozam alakulásában. […]

Tovább…

Az amerikai mezőgazdaság is szenvedhet a méhpopuláció csökkenése miatt

Súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és a természetes táplálékláncot is veszélyezteti a Föld rovarpopulációjának, ezzel együtt a vadméhek számának csökkenése egy új tanulmány szerint. Amerikai és kanadai egyetemek kutatói 7 fontos gyümölcs és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy háziméhek beporzására, akár úgy is, hogy a beporzáshoz helybe viszik a bérelhető méhekkel teli kaptárakat. […]

Tovább…

Amikor elpusztulnak az erdők, a beporzók is, majd éhínség jön

Az erdők és fák kulcsfontosságú szerepet játszanak a méhek, a pillangók és más beporzók életében. Ezért az élőhelyeik eltűnésének azonnal gátat kell szabni, hogy meg lehessen őrizni a biológiai sokféleséget – írta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új szakmai anyaga. A FAO és a Biodiversity International közös jelentésének célja, hogy felhívja a figyelmet az erdei beporzók fontos szerepére és munkájára az erdőgazdálkodók, tájtervezők és földhasználati döntéshozók körében. […]

Tovább…

Szappanbuborékok végzik a beporzást a méhek helyett

Japán kutatóknak sikerült megtalálni a fák beporzásának egy alternatív módszerét, ugyanis a méhek száma világszerte rohamosan csökken, a növényeknek viszont szükségük van beporzókra. Így a kutatások során találtak egy olyan módszert a kutatók, amely valójában kifejezetten jól működik, ez pedig a szappanbuborékokkal való beporzás. A buborékok vékony rétegén ugyanis megtapadtak a pollenek, amelyek így elszállítódtak a növényekig. A tesztelés során 95 százalékos sikerességi rátát értek el. […]

Tovább…