Az Ezüst Bárd akcióban összesen 1346 tonna hamis és illegális növényvédőszer került elő

A növényvédelem sikerességének egyik, a felhasználók által kevésbé ismert akadálya az illegális növényvédőszer kereskedelem és hamisítás. A növényvédő szerek engedélyezése és szabályozása ugyanis rendkívül szigorú eljárások, melynek következtében a növényvédő szerek hatásait pontosan ismerve, biztonságosan felhasználhatóak az adott termék leírását betartva. Az illegális és hamisított növényvédő szerek esetében ez már nem jelenthető ki. A hamis szerek ismeretlen kockázatot jelentenek mind az ember, mind a környezet számára az elmaradt biztonsági tesztek és a nyomonkövetés hiánya miatt. […]

Tovább…

Tanítani kell a gazdákat arra, hogyan kezeljék a kiürült növényvédő szeres göngyölegeket

Az üres, háromszor kiöblített növényvédő szeres göngyölegek és a csávázott vetőmagos csomagolóanyagok gyűjtését 2003 óta végzi egy nonprofit vállalkozás Magyarországon. A Cseber Nonprofit Kft. az Európai Növényvédelmi Szövetség által létrehozott speciális hulladékszakmai munkacsoportnak is tagja. Mivel a nem megfelelően kiöblített kannák jelenléte veszélybe sodorná a műanyagok biztonságos újrahasznosítását, ezért a cég „Három a magyar igazság” néven indított kampányt. A szemléletformáló program célja a göngyölegek háromszori kiöblítésének népszerűsítése a magyar gazdálkodók körében. […]

Tovább…

Mi lesz veled, mankoceb?

Új kártevők jönnek, a növényvédelem pedig egyre gyengébb. Számos növényvédőszer-hatóanyagot vont ki a forgalomból az utóbbi években az Európai Unió. A termelők jelenleg a mankoceb tervezett kivonása miatt aggódhatnak, aminek továbbra is bizonytalan a sorsa. A hosszú hatástartamú, baktericid tulajdonságú, viszonylag olcsó gombaölő szert főleg a kertészeti kultúrákban, például a Dithane készítményben használják. […]

Tovább…

A Corteva Agriscience új, többféle növénykultúra tesztelésére és kutatására is alkalmas kutatóközpontot nyit Szegeden

A Corteva Agriscience, a tisztán mezőgazdasági profilú nemzetközi vállalat bejelentette, hogy hazai növénynemesítési és növényvédelmi kutatási képességeit – azok további fejlesztése mellett – szegedi kutatóközpontjában egyesítette, amely egy többféle növénykultúra tesztelésére és kutatására is alkalmas kutatóközpontként működik tovább. A központ így koordinációs feladatkört is ellát, biztosítva a Corteva Agriscience K + F munkacsoportjainak, hogy egymással együttműködve úttörő és egyben fenntartható mezőgazdasági megoldásokat fejlesszenek Európa és a világ termelői számára. […]

Tovább…

A klórpirifosz nélkül is szép lehet a repce, ha a Belkar™ védi a gyomoktól

A repce nemzetgazdasági szempontból is fontos növény, aminek Európában is stabil piaca van. Ám a növény sikeres termesztését nagyban visszaveti, ha nem lehet megfelelően elvégezni benne a gyomirtást. Az, hogy a klórpirifosz hatóanyag-tartalmú rovarölő szerek engedélyét nem hosszabbította meg az EU illetékes szerve, és jövőre már nem lesznek felhasználhatóak repcében, nagy kihívást okoz a gazdáknak. Azonban erre is van megoldás. A repce növényvédelméről Lukács Domonkossal, a Corteva Agriscience herbicid termékmenedzserével beszélgettünk. […]

Tovább…

Van hatásos védekezés a poloskák ellen biológiai megoldásokkal is

A melegedő klíma kedvez a poloskák szaporodásának, amik válogatás nélkül károsítják a legtöbb kerti növényt, zöldséget és gyümölcsöt. Mivel a más kontinensről származó rovarok kedvező körülmények közé kerültek, természetes ellenségek nélkül, gyorsan terjedhetnek, és inváziót okozhatnak, amíg a természetes ellenségeik utol nem érik őket. Viszont addig is lehet védekezni ellenük, anyagunkban a hatásos biológiai megoldásokról lesz szó. […]

Tovább…

Levéltetvek, végetek!

A növénytetvek fajszáma 16000 rúg a Földön, a jó hír, hogy ebből hazánkban “csak” 1500 található meg. Szaporodásukat különböző módszerekkel oldják meg, de sajnos annyi tény, hogy igencsak szapora népségről van szó. A növénytetveket négy nagy csoportba soroljuk: pajzstetvek, levéltetvek, levélbolhák és liszteskék. […]

Tovább…

Védik a vető- és áruburgonyát: szigorodtak a növénykórokozó baktérium elleni intézkedések

Tavaly az előző évekhez képest jóval több helyszínen fordult elő Magyarországon a burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30 százalékkal több hatósági ellenőrzés – termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat – elvégzését rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. […]

Tovább…