Eljött az ideje a levéltetvek megfékezésének, ezekkel teheti meg

Megjelentek az első levéltetű-kolóniák a ribizlibokrokon is, ezért azokat permetezni kell. Védekezés nélkül néhány nap elteltével már egyetlen ép levelet sem lehet majd találni rajtuk. Ahol a tetvek, a molyok vagy a kórokozó gombák nem bírnak a jó kondícióban lévő növényekkel, ott még nem kell használni a permetezőgépet. A kezdeti tünetek után a fertőzés úgyis leáll, a károsítók nem terjednek tovább. Anyagunkból kiderül, mivel védekezhet a levéltetvek ellen. […]

Tovább…

Ezreket bocsát el a Bayer a következő 2 évben

A világszerte 118 ezer embert foglalkozó Bayer vállalat 12 ezer munkatársától kell, hogy búcsút vegyen 2021 végéig. Ez lesz a gigacég történetének legnagyobb megszorító intézkedése, amit az amerikai Monsanto cég felvásárlása is indokolt. Csak Németországban várhatóan 4500 ember veszíti majd el az állását. Az eddigi nyilatkozatok szerint a megszorító intézkedésekkel a vállalat célja a versenyképesség és a nyereség növelése. […]

Tovább…

Védelemre fel, mert egyre komolyabb a moníliaveszély!

Figyelni kell, mert a csonthéjas gyümölcsök nagy része most a legfogékonyabb a monília fertőzésére. Igaz, hogy nincs eső, de a veszély ennek ellenére fennáll a virágzás végéig. A szilvafákra helyezzünk ki fehér ragacsos lapokat a poloskaszagú szilvadarázs rajzásmegfigyelésére, és ideje elkezdeni az almafa-lisztharmat elleni védekezést is. Ráadásul a szárazság országszerte nagy gondot okoz. Egész télen és az eddigi tavaszi időszakban sem esett számottevő csapadék. Így az a ritkaság is előfordult, hogy április első napjaiban a kajszi már elvirágzott, a többi gyümölcstermő növény pedig a birs kivételével virágzásnak indult. […]

Tovább…

Kevesebb engedélyezett szer és hatóanyag: nehezebb a növényvédelem Magyarországon

Egyre nehezebbé válik a kertészeti kultúrák növényvédelme. Hogyan lehet jó eredményeket elérni a gyümölcstermesztésben akkor, amikor a növényvédelem lehetőségei csökkennek? – tette fel a kérdést Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója a Gyümölcsöseink növényvédelme – Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek című konferencián. Az előadások az uniós szintű növényvédő szer hatóanyag kivonások folyamatát, következményeit és az olyan lehetséges helyettesítő vagy alternatív megoldásokat helyezték a fókuszba, amelyek a növényvédelmi szempontokon túl a fogyasztói elvárásoknak és a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. […]

Tovább…

Új kontinensen terjedt el az őszi sereghernyó

Megtelepedett az őszi sereghernyó Ázsiában is. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetőségük: meg kell tanulniuk együtt élni vele. A molyféle nagyon jelentős gazdasági kártételre képes: az elmúlt három évben 3 milliárd dolláros veszteséget okozott az afrikai mezőgazdaságnak. Néhány hónappal ezelőtt már Indiából is előkerült, majd elérte Kínát. Egy bangkoki tanácskozáson több mezőgazdasági szakértő is részt vett a kártevő elleni akciótervek kidolgozásában. Az ugyanis bizonyított, hogy az őszi sereghernyót (Spodoptera frugiperda) nem lehet kiirtani. A Magyar Mezőgazdaság szakcikkét szemléztük. A rovar lárvaállapotban leginkább kukoricában okoz hatalmas károkat. A kukoricán kívül további 80-nál is több tápnövénye ismert, beleértve a rizst, […]

Tovább…

Ezt teheti azért, hogy ne csavarodjon be az őszibarackja és a nektarinja

Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az aktuális kerti növényvédelmi teendőket sorolta fel. Egy olyan kórokozóról írt, amely ellen biztosan permetezni kell azoknak a kertbarátoknak, akiknek még régebbi őszibarack-, nektarinfajtái vannak. Esetleg olyan szilva- vagy kajszifajtát telepítettek, melyek érzékenyek a tafrina fertőzésére. A március közepi időjárás kedvezett a gomba terjedésének: lehűlt a hőmérséklet és csepergett az eső is. Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a tafrinával mindig számolnia kell. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara portálján megjelent cikk szerint a fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, […]

Tovább…

Porrá őrölt fonálférgekkel védekeznek sikerrel a krumplibogarak ellen

A fonálférgek leginkább kártevőként ismertek, de akadnak köztük olyan fajok, amelyek pont a kártékony rovarokat támadják meg. Ezzel a növényvédelemben is használhatók, egyes kutatások szerint a krumplibogarak ellen is bevethetőek. A kertészek gyakran használnak fonálférgeket (nematodákat), hogy megszabaduljanak a talajban élő káros rovaroktól. A fonalférgek ugyanis olyan jellegzetes kémiai vegyületeket  termelnek, amelyek elriasztják ezeket a kártevőket. A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy az Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában előforduló krumplibogár irtása rendkívül nehézzé vált. mert ellenállóvá váltak a növényvédő szerekkel szemben. A Funkcionális Ökológia című projektben a texasi és a pennsylvaniai egyetem entomológusai rájöttek arra, hogy mind a krumplibogár, mind a […]

Tovább…

Ez történik, ha eltűnik a növényvédő szerek többsége

A világ legszigorúbb növényvédelmi szabályozása Európában van, ami kiterjed a gyártástól kezdve egészen az élelmiszerben fellelhető szermaradékok vizsgálatáig. Viszont hiába jó a rendszer, minden a végfelhasználókon múlik – mondta a növényvédő szerek jelenlegi helyzetéről Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója. A szakemberrel az Agrárszektor készített interjút a növényvédő és termésnövelő anyagok engedélyezési sajátosságairól, a társadalom és az egyén felelősségéről, valamint a növényvédelem lehetséges alternatíváiról. Ezt az anyagot szemléztük. 12 új engedélyre jutott 45 hatóanyag kivonása idén az Európai Unióban – a trend esetleges kimeneteléről beszélt Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója. Nemrég történt, hogy míg az Európai Unió […]

Tovább…