21 napig lesz legeltetési tilalom és ebzárlat március végétől

2019. március 29. és április 14. között zajlik Magyarországon a rókák tavaszi veszettség elleni vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az illetékes járási főállatorvos. A csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti. […]

Tovább…

Betilthatják a pálmaolaj használatát – változás előtt áll a bioüzemanyagipar

Környezetvédelmi okokból fokozatosan megszüntetné a pálmaolaj felhasználását bioüzemanyagként az Európai Bizottság. A testület közzétette azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelniük a megújuló energiaforrásoknak, és ezek értelmében a pálmaolaj-felhasználás mértéke 2023-ig nem haladhatja meg az idei szintet, majd ezután 2030-ig nullára kell csökkenteni azt. A Magyar Távirati Iroda hírét szemléztük, ami azt írja, hogy környezetvédők szerint a pálmaolaj előállítása az őserdők irtásával jár és komolyan veszélyezteti az élővilág faji sokszínűségét. Az olajpálma-ültetvények mintegy 200 súlyosan veszélyeztetett faj, többek között az orángutánok, tigrisek és gibbonok létét fenyegetik. Az intézkedést mérföldkőnek nevezte a Transport & Environment (Közlekedés és Környezet) nemzetközi civil szervezet. […]

Tovább…

A hegyekbe költöznek az alföldi halak

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, de még néhány madárfaj is veszélyezteti hazánk őshonos halait. A klímaváltozás következtében pedig az alföldi halak a hegyvidékre vándorolnak. Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont a Debreceni Egyetem kutatói új halközösséget találtak. A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük. A magyar folyóvizekben és tavakban a legnagyobb számban a keszegfélék élnek. A klímaváltozás miatt viszont már számos invazív halfaj jelent meg hazánkban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely szempontjából. Ám nem ez az egyetlen veszély, amely a magyar halállomány állapotát veszélyezteti. Több oldalról nehezedik nyomás a természetes halközösségekre A szárazság miatt nem […]

Tovább…

Emiatt kell jó fagyvédelem a gyümölcsösökben

A tavaszi fagyok elleni védekezés jelentősége azért fontos, mert a hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint a szélsőséges időjárási események sűrűsödése várható. Ezért a védekezés egy korszerű ültetvényben akár a technológia szerves részévé is válhat. De nem mindegy, milyen típusú a fagyvédelem a gyümölcsösökben. Az Agrárium7 írta meg, hogy a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjának fagyvédelmi technológiákkal kapcsolatos kutatásai alapján egyértelmű, hogy nincs tökéletes módszer. Mindegyiknek van valamilyen komoly hátránya vagy korlátja, ami befolyásolja az alkalmazhatóságát vagy behatárolja a hatásfokát. Ezért a fagyvédelem a jövőben is nehezen megoldható kérdés marad – írta szakcikkében Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem és Szent István […]

Tovább…

Ez a világ legdrágább bora, ami ráadásul magyar

40 ezer dollárt, azaz több mint 11 millió forint az ára egy üveg 2008-as Royal Tokaji Esszencia bornak. Ez a magyar bor a legdrágább az egész világon. Utánanéztünk, hogyan készül, és miért kérnek ennyit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mádon bejegyzett cég italáért. Az Index bukkant rá a Fortune cikkére, ezt az anyagot szemléztük. Az újság részletes cikkben foglalkozik azzal, hogy miért kerül ennyibe ez a tokaji bor. Egy üveg Esszencia előállításához több mint 180 kg szőlőt használnak fel. A bogyókat ráadásul kifejezetten sokáig kell érlelni, ráadásul az összeset kézzel szedik le. Ennek következtében mindössze 18 üveggel készült belőle, ami valódi ritkasággá […]

Tovább…

A számok nem hazudnak: ezt tudja ma a magyar kertészet

A csökkenő termőterület nem hozott jelentős változást a terméshozamban, ez pedig a technikai fejlődés miatt van. A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, 8 év alatt 61,3 százalékkal nőtt folyóáron. Ebből a kertészet jelentősége meghatározó, melynek kibocsátása 2018-ban meghaladta a 356 milliárd forintot. A Hellovidék oldal számolt be a szegedi Zsendülés Kertészeti Konferenciáról, ezt az anyagot szemléztük. A szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron valósult meg, a legjelentősebb a csemegekukorica – 30 ezer – és a zöldborsó – 20 ezer hektár – termőterülete volt. Az elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése és a hatékonyság javítása. A […]

Tovább…