A támogatáson kívül is fontos a zöldítés másodvetésben

A zöldítési támogatás feltételeinek való megfeleléshez, és a kifizetéshez a gazdálkodóknak be kell tartaniuk bizonyos előírásokat. Ezek egyike, amikor az elvárt 5 százalékos ökológiai fókuszterületet a gazdálkodó csak a 0,3-as szorzóval szereplő másodvetéssel tudja megvalósítani. Az ökológiai másodvetést legalább kettő növény keverékéből kell összeállítani. Ebben segít a NAK részletes anyaga, ami a takarónövényekről és a zöldítés másodvetésben történő alkalmazásáról is szól. […]

Tovább…

A tarlóhántás felér egy kiadós esővel

Az aratást követően, mikor a termény már lekerült és a hátramaradt szalma betakarítása is megtörtént, a tarlóhántás következik. A tarlót lehetőleg mindig érdemes elmunkálni, mert a tarlóhántás egyben kezdete is az elkövetkezendő év talaj-előkészítési tevékenységének. A feladat a tarlómaradványok zúzását követően, vagy azzal egy időben végezhető el. A tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz – tárcsa, ásóborona, szántóföldi kultivátor – alkalmas. Egy régi mondás szerint a tarlóhántás felér egy kiadós esővel. […]

Tovább…

A talajt javító és a növényvédelmet segítő másodvetésűek alkalmazása

A vadon élő és a haszonnövények között is több olyan faj van, amely kedvezően hat a talaj termékenységére, szerkezetére, vagy gátolja egyes talajlakó kártevők elszaporodását. A szerkezet és a termékenység javítására a nitrogéngyűjtő pillangósok, illetve a mélyre hatoló gyökerű növényfajok alkalmasak. A levéltetvek, a fonálférgek, a hernyók, és a csigák távol tartásában pedig a körömvirág jeleskedik. […]

Tovább…

A takarónövényes gazdák tavaszi tapasztalatai a szárazsággal

Alaposan próbára teszi a takarónövényes gazdákat is az idei esztendő. A járványhelyzet miatti bizonytalanság, továbbá a csapadék nélküli április és május sokaknak okoz nagy kihívásokat. A talajmegújító mezőgazdaság komoly nehézségekkel találta szembe magát Magyarországon is. A legjobb vetésidő kiválasztása nem volt egyszerű, hiszen a fagyokkal érkező március és április miatt sokan tolták későbbre azt. Ez a gyakorlat az idén nem vált be. […]

Tovább…

Létezhetnek olyan növények, amelyek egészségesebbé teszik a talajt? Igen!

Minden gazda törekedni próbál arra, hogy a talajban a lehető legkevesebb külső beavatkozással megtartsa, vagy éppen növelje a tápanyagtartalmat. Nos, az Illinois-i Egyetem a Science Daily folyóiratban éppen erről esik szó, amely szerint a takarónövények segítségével akár 27%-kal is növelhetjük a talaj mikrobatartalmát. Ennél az eljárásnál azonban akadhatnak hátráltató tényezők is, melyek befolyásolják munkánkat. […]

Tovább…

A hatalmas kereslet ellenére véget érhet a prosecco sikertörténete

A prosecco egyrészről óriási gazdasági siker: az olasz borászatok akkora növekedést éltek át az utóbbi években, hogy alig győzik a termelést. Évente 446 millió palack proseccót dobnak piacra, ebből 90 milliót exportálnak, főleg Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba. Ám a sikertörténetnek van árnyoldala is: a Padovai Egyetem tanulmánya szerint évente 400 millió kilogramm értékes termőföld erózióját okozza a proseccóhoz szükséges szőlő termesztése. […]

Tovább…

Jobb a termés és alig kell inputanyag, ha életet visznek a kizsarolt talajba

A vízgazdálkodási kihívások és a tájgazdálkodási megoldások köré felépített előadássorozat kezdődött Kiskunfélegyházán a Szentkúti Kulturális és Turisztikai Egyesület szervezésében. Az első alkalommal a fenntartható gazdálkodás került a figyelem középpontjába. Normális esetben a tél végén hazánk szántóföldjein kisebb-nagyobb a belvízborítás, a gazdák ilyenkor szabadulnak a víztől, és ez a mennyiség el is folyik az országból. Később pedig aszály idején nem áll rendelkezésre elég víz. Az Alföld vízgazdálkodását ezért az árvíz-belvíz-aszály hármas egységében kell vizsgálni. […]

Tovább…

Ezért jó a sorköztakarás a szőlő talajának

A nagy és egybefüggő, többször meredek lejtésű ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyezteti a hagyományos borvidékek élővilágát és az ültetvények környezetét. Mára világossá vált, hogy a szőlőben évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is. Manapság viszont a magyar borvidékeken egyre gyakoribbak a zöldellő sorközök. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokat végzett azért, hogy megtudja, miként védhető meg jobban a szőlő talaja. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet anyagát szemléztük. A hegy-völgy irányú ültetvények kialakításakor kihívást jelent, hogy a meliorációs munkák jelentős talajmozgatással, talajcserélődéssel, […]

Tovább…