Korona ide vagy oda, a magyar élelmiszerellátás fedezni tudja a keresletet a NAK szerint

Az élelmiszerfelhalmozás és az ellátáshoz kapcsolódó zavarok csökkentésére hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ne spájzoljon – Magyarországon van és lesz elég élelmiszer – című levelében a szakmai szervezet összefoglalja, miért nem szükséges a megszokott élelmiszermennyiség többszörösét vásárolni, és miért biztos a magyar emberek ellátása a koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetben is. […]

Tovább…

Blockchain rendszerrel zárják ki az élelmiszer-hamisítást

A világ élelmiszeripar 2024-ig körülbelül 31 milliárd dollárt spórolhat a blockchain rendszer alkalmazásával – derül ki a Juniper Research tanulmányából. A blockchain (blokklánc) egy olyan, folyamatosan növekvő adatblokkokból álló lista, amely segít ellenőrizni a termékek eredetét és hitelességét. A tanulmány összegzése szerint a blockchain és az IoT (Internet of Things, dolgok internete) eszközök együttes alkalmazása csökkentheti a kereskedők költségeit. Mindezt az ellátási láncok racionalizálása, az élelmiszer-visszahívások és nyomonkövetési folyamatok hatékonyságának növelése révén. […]

Tovább…

Fokozható a rosttartalom az inulin használatával

A beltartalomra összpontosító élelmiszer-fejlesztések egyik jellemző területe a rosttartalom fokozása; ennek ígéretes lehetősége az inulin hozzáadása. Felhasználása az új termékek fejlesztése mellett a megszokott termékek számára is kiváló lehetőséget biztosíthat, mint például a csökkentett cukor és megnövelt rosttartalmú gabonapelyhek. Az inulin előretörését jól mutatja, hogy forgalma 2012 és 2019 között megduplázódott, és 2024-re várhatóan meg fogja haladni a 350 millió dollárt. […]

Tovább…

Ők jártak jól a drágulással: jól teljesített a magyar élelmiszeripar tavaly

Folytatni kellene az élelmiszerek áfa­csökkentését, és a következő uniós költségvetési ciklusban is fontos szerepet kellene kapniuk az ágazati fejlesztéseknek. Azonban az új pályázatok kiírása előtt érdemes megvizsgálni, milyen eredményeket hoztak a korábbiak – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke. […]

Tovább…

Ellenálló szupernövények, amelyek rossz körülmények között is jó termést hoznak

A népesség növekedésén és az éghajlatváltozáson kívül a fokozódó talajerózió és a szikesedés is veszélyezteti az emberiség élelmezésbiztonságát. A szárazabb régiók még inkább kitettek ezeknek a terméscsökkentő kockázatoknak. Megoldást a rossz körülmények között is jól fejlődő növények kutatása, valamint a technológiai fejlődést jelenthet. A Közel-Keleten ezen dolgoznak a szakemberek, a kinoa és a sziksófű mutatnak különleges tulajdonságokat. […]

Tovább…

Egészségesebb, édesebb és egyszerűbben termeszthető gumóval válthatják ki a burgonyát

A csicsóka egyszerűen termeszthető, kevés törődést igénylő növény. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos, az indiánok fogyasztották. Európába a 17. századba került, először Franciaországban és Olaszországban termesztették, később Magyarországon is elterjedt. Ínséges időkben a burgonya helyett ették, amire bizonyíték több népi neve is: csókapityók, földialma, tótrépa. Napjainkban egyre többen fedezik fel újra a burgonyához hasonló, de annál édesebb ízvilágú gumót, ami a biotermesztés egyik legfontosabb növénye lett. Ráadásul nagyon egészséges. […]

Tovább…

A Tokaji is szerepel az EU Kínával kötött, földrajzi árujelzők oltalmáról szóló megállapodásban

A Tokaji megnevezés is szerepel az Európai Unió és Kína között létrejött, 100 európai és 100 kínai terméket tartalmazó földrajzi árujelző oltalom alá helyezéséről szóló kétoldalú megállapodásban, amelynek célja a listán szereplő áruk védelme az utánzatokkal és a visszaélésekkel szemben – közölte az Európai Bizottság. Az EU részéről a teljes elfogadáshoz még szükség van az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának jóváhagyására. A megállapodás várhatóan 2020 végéig lép hatályba. […]

Tovább…

Részleges élelmiszerhiány jöhet Oroszországban?

Egy orosz elemzés szerint részleges élelmiszerhiányt okozhat Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik, a mezőgazdasági exportról hozott tavalyi rendelete. A 2018. májusi rendelet értelmében 2024-re évi 45 milliárd dollárra kell felpörgetni az orosz agrárexportot. Ez azonban ellátási gondokhoz vezethet az Orosz Föderáción belül – állítja 2 orosz elemzőműhely, a Gazdaságpolitikai Intézet és a RANHiGSZ. A tanulmányuk szerint problémák léphetnek fel a belső ellátásban, ami azt jelenti, hogy 10 százalékkal csökken a hazai boltokba kerülő élelmiszerek és mezőgazdasági termékek mennyisége. […]

Tovább…