Egyre több élelmiszer kaphatja meg hamarosan az új magyar védjegyet

Elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer. A Nébih szakmai támogatásával létrehozott elektronikus rendszernek köszönhetően egyszerűbbé vált a védjegyre való pályázás. A KMÉ szakmacsoportja a meglévő platformok fejlesztésén kívül további új csatornákat alakított ki, többek között a védjegyes termékek hatékony bemutatása érdekében. […]

Tovább…

Változott az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok szabályozása

Új jogszabály lépett hatályba 2021. júliusának első napján, amely számos újdonságot hoz az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat (Food Contact Materials, azaz FCM) előállítók és forgalmazók számára. Az eddigi szabályozás szerint az FCM termékek közül csak a csomagolóanyagokat gyártó, forgalmazó vállalkozásoknak volt bejelentési kötelezettségük. Júliustól viszont már minden élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyag és tárgy gyártójára és az első magyarországi forgalmazójára terjed majd ki. […]

Tovább…

Egyértelmű címkékkel csökkentené az Európai Unió az élelmiszerpazarlást

A mindennapi élelmiszerek vásárlását meghatározza a szavatosságra vonatkozó dátumok feltüntetése. Sok fogyasztó azonban tévúton járhat, mert nem megfelelően értelmezi a „felhasználhatóság” fogalmát, vagy az úgynevezett „best before” megjelölést. Ez nem jelenti azt, hogy röviddel a dátum lejárta után fogyaszthatatlan az étel, legfeljebb már nem olyan minőségű, mint a lejárat előtt volt. Az élelmiszerpazarlás jelentős része ennek az ismerethiánynak az eredménye. Ezen változtatnának az EU szakemberei. […]

Tovább…

Veszélyes vegyületeket mutattak ki a műanyagokban

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) csapata csaknem 2500 aggasztó vegyületet azonosított műanyagokban. A szakértők szerint a kemikáliák jelentős részéről alig tudni valamit, felhasználásuk pedig a világ sok részén szabályozatlan. Helene Wiesinger és kollégái megvizsgálták a világpiacon engedélyezett összes műanyagterméket, és ezeket felhasználásuk módja, illetve potenciális veszélyességük alapján kategorizálták. A kutatók olyan vegyületeket elemeztek, mint a monomerek, az adalék- vagy a segédanyagok. […]

Tovább…

Űrhajósok eledele készül a tiszaszigeti hangárban

Indiánok több ezer éves eledelét, űrhajósok „szuperfoodját” termesztik egy magyar faluban, a szerb határ mentén. Tiszasziget azonban nemcsak a csodaélelmiszerről híres, amely komoly segítséget nyújthat a gyógysze­részeknek a rák megelőzésében, sőt a gyógyításában is. A településen található az ország legmélyebb pontja, bár ezt már vitatják a Tisza túlsó felén.
Neonzöld és bíbor színű fények alatt melegedő üvegtartályokban űrhajósok eledele készül egy hangárban. Pontosabban mesterséges körülmények között nevelkedik és szaporodik itt egy élőlényfajta, amely részévé vált a kozmonauták ellátmányának, mert számos különleges tulajdonsággal rendelkezik. […]

Tovább…

„Ujjlenyomat”-módszerek, amelyek szembeszállnak az élelmiszer-hamisítással

Az elektronikus nyelv szenzorai az emberi ízérzékeléshez nagyon hasonlóan működnek. Az egy időben számos hullámhosszon meghatározott fényelnyelés, valamint az ízkeltő vegyületek és az elektronikus nyelv szenzorai között kialakuló fizikokémiai kölcsönhatások eredményeként lenyomatjeleket kapnak a kutatók. Ezeket nevezik „ujjlenyomat” (finger­print) módszereknek.
Vitális Flóra, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának kutatója az élelmiszer-hamisítás kimutatására végez vizsgálatokat. Szűkebb szakterülete a paradicsomsűrítmények hamisítása elleni küzdelem. […]

Tovább…

Magyarország nemet mondott, mégis élelmiszer lesz a lisztkukac az Európai Unióban

Élelmiszerként is forgalomba lehet hozni a jövőben a közönséges lisztbogár lárváját az Európai Unió területén. Ez az első alkalom, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós engedélyt. Bár a világ egyes részein nagyon elterjedt és általános a rovarélelmiszerek fogyasztása, Európában egyelőre még nem volt példa erre. A tagállamok többsége az Európai Bizottság javaslatára a forgalomba hozatal mellett szavazott, a lisztbogár lárvája így új élelmiszernek minősül. A rovar élelmiszer-alapanyagként és feldolgozott formában is forgalmazható lesz. […]

Tovább…

Olcsóbb lehet a növényi és a sejtalapú húsok költségszintje, mint a hagyományos élelmiszereké

A 2020-as év rekordot hozott a működőtőke beáramlás szempontjából a növényi alapú hús, tojás és tejtermékek, növesztett húsok és erjesztéssel előállított fehérjék kínáló vállalatok számára. A Good Food Institute (GFI) a fenti iparágakba történt befektetéseket a PitchBook Data rendszer adatainak felhasználásával értékelte. Ebből kiderült, hogy a nemzetközi alternatív fehérjéket előállító vállalatok 2020-ban 3,1 milliárd dollárt voltak képesek befektetésekben bevonzani. Ez körülbelül a duplája a megelőző 2 évben befektetett összegeknek. […]

Tovább…