Rosszul járhatnak a klímaváltozás elleni harcban a gazdák, ezért meg kell védeni a növényeket

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 635,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 6 kutató intézete 19 telephelyén vizsgálta a növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érzékenységét, sérülékenységét, illetve adaptációs lehetőségeit, ahol az összekötő elem a víz. […]

Tovább…

400 milliós fejlesztés: 19 halnevelő tó épült meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben

Közel 400 millió forintos uniós támogatás segítségével alakítottak ki 19 halastavat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason – jelentették be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból Csordajárás területén 17 hektáron 19 halnevelő tó létesült tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt. […]

Tovább…

Agrárfejlesztések 773 millióból: több program indul a mezőgazdasági cégek és a SZIE közreműködésével

A Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ több pályázata is támogató szakmai véleményt kapott a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket támogató pályázaton. A várhatóan elnyerhető összeg nagyjából 773 millió forint. A pályázatok 6,3 milliárd forint összköltségű konzorciumi projektek részeként valósulhatnak meg. Anyagunkból kiderül, milyen célra használják fel a támogatást. […]

Tovább…

Országos egyesítés az agrár-felsőoktatásban: több campus és kutatóintézet is beolvadt a gödöllői Szent István Egyetembe

Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-től – hangzott el az alapítás alkalmából szervezett eseményen az egyetem rektori dísztermében, Gödöllőn. A Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem, amely mintegy 15 ezer hallgatójával Közép-Európa egyik legnagyobb egyeteme lesz. […]

Tovább…

Augusztus elsejétől indul a Gödöllőről irányított agrár-szuperegyetem

Hatékonyságnövekedést és infrastrukturális fejlődést eredményez, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a gyöngyösi és a keszthelyi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a magyar agrárkutatási hálózat nagy része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló hatalmas változásokat. […]

Tovább…

Korszerű haszonállat-embriológiai laboratóriumot adtak át Herceghalmon

Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Herceghalmon, a haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a több mint 100 millió forintos beruházás főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy a géntartalékok képzéséhez biztosítson hátteret. Az átadáson a Magro.hu is részt vett. […]

Tovább…

Díjat nyert a magyar fiatal az ellés szenzoros előrejelzésének vizsgálatáért

A Nemzeti Agrártehetség Program az agrár­területeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára biztosít fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató számára. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ pályázatán az egyik díjazott Dr. Kovács Levente volt, aki a szarvasmarhák ellés körüli időszakának vizsgálata során jutott el hasznos következtetésekig. A felügyelet nélküli nehézellések esetén akár az újszülött borjú elhullásának veszélye is fennállhat. […]

Tovább…

Kevesebb sertést és több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly, mint egy évvel előtte

Megközelítőleg 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidak tavaly az előző évhez képest. A szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt a két vizsgált évben. Ez derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. Az anyag szerint a magyarországi vágóhidakon 4,620 millió sertést vágtak le tavaly, ami közel 85 ezer darabbal kevesebb az előző évi adatokhoz képest. A levágott állatok élősúlya összesen 542 ezer tonna, hasított súlya 437 ezer tonna volt, ezek gyakorlatilag megegyeztek az előző évi értékekkel. […]

Tovább…