Augusztus elsejétől indul a Gödöllőről irányított agrár-szuperegyetem

Hatékonyságnövekedést és infrastrukturális fejlődést eredményez, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a gyöngyösi és a keszthelyi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a magyar agrárkutatási hálózat nagy része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló hatalmas változásokat. […]

Tovább…

Korszerű haszonállat-embriológiai laboratóriumot adtak át Herceghalmon

Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Herceghalmon, a haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a több mint 100 millió forintos beruházás főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy a géntartalékok képzéséhez biztosítson hátteret. Az átadáson a Magro.hu is részt vett. […]

Tovább…

Díjat nyert a magyar fiatal az ellés szenzoros előrejelzésének vizsgálatáért

A Nemzeti Agrártehetség Program az agrár­területeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára biztosít fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató számára. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ pályázatán az egyik díjazott Dr. Kovács Levente volt, aki a szarvasmarhák ellés körüli időszakának vizsgálata során jutott el hasznos következtetésekig. A felügyelet nélküli nehézellések esetén akár az újszülött borjú elhullásának veszélye is fennállhat. […]

Tovább…

Kevesebb sertést és több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly, mint egy évvel előtte

Megközelítőleg 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidak tavaly az előző évhez képest. A szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt a két vizsgált évben. Ez derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. Az anyag szerint a magyarországi vágóhidakon 4,620 millió sertést vágtak le tavaly, ami közel 85 ezer darabbal kevesebb az előző évi adatokhoz képest. A levágott állatok élősúlya összesen 542 ezer tonna, hasított súlya 437 ezer tonna volt, ezek gyakorlatilag megegyeztek az előző évi értékekkel. […]

Tovább…

Több adatot kérnek a magyar tejágazat szereplőitől a jobb piacszervezés érdekében

Több jelentésre lesz szükség a tejágazatban a hatékonyabb piacszervezés érdekében. A 4/2020. (II. 28.) AM rendelet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szól és 2020. február 29-én már hatályba is lépett. A rendelet értelmében a szakmaközi szervezet az adatszolgáltatók adataiból képzett összesítő táblázatokat a honlapján közzéteszi. A szakmaközi szervezet az adatszolgáltatók egyedi azonosításra alkalmas adatait nem teheti közzé, és harmadik személynek nem továbbíthatja. […]

Tovább…

A NAIK főigazgatója szerint nem lehetőség, hanem kényszer az innováció

Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de a termelőkre nehezedő innovációs nyomás ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója egy kecskeméti agrárkonferencián. Gyuricza Csaba szerint az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőség szerint iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi meg. […]

Tovább…

Fejenként 1,5 millió forintot kaptak a Nemzeti Agrártehetség Program győztesei

Tavaly ősszel hirdetett pályázatot Nemzeti Agrártehetség Program néven az agrárterületeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató kapta meg. A pályázaton olyan doktoranduszok indulhattak, akik agrár-felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, aktívan szerepet vállalnak a hallgatói, oktatói, kutatói életben és sikeres abszolutóriumot tettek. […]

Tovább…

A világ élvonalában a magyar vetőmagexport – közel 100 ezer tonnányi megy belőle külföldre

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente közel 100 ezer tonna vetőmagot adunk el a külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja. A hazai vetőmagexport 2019. január és szeptember között sorrend szerint a következő célországokba irányult: Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Romániába, Szlovákiába és Lengyelországba. Exportunk legmeghatározóbb növényfajai a kukorica, a búza és a napraforgó voltak. Év végi összefoglaló a magyar vetőmaghelyzetről. […]

Tovább…