Kevesebb sertést és több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly, mint egy évvel előtte

Megközelítőleg 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidak tavaly az előző évhez képest. A szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt a két vizsgált évben. Ez derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. Az anyag szerint a magyarországi vágóhidakon 4,620 millió sertést vágtak le tavaly, ami közel 85 ezer darabbal kevesebb az előző évi adatokhoz képest. A levágott állatok élősúlya összesen 542 ezer tonna, hasított súlya 437 ezer tonna volt, ezek gyakorlatilag megegyeztek az előző évi értékekkel.

Az MTI számolt be róla, hogy az anyag szerint tavaly a sertés exportja 35,6 ezer tonna, az import 51,5 ezer tonna volt. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Csehországból érkezett, a kivitel leginkább Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a januártól novemberig tartó időszakban. A sertésállomány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-én. Az állomány nagysága 237 ezerrel maradt el a 2018. decemberi létszámtól.

A magyar vágóhidak teljesítményéről készítettek statisztikai elemzést a NAIK-AKI szakemberei - képünk illusztráció
A magyar vágóhidak teljesítményéről készítettek statisztikai elemzést a NAIK-AKI szakemberei – képünk illusztráció

Valamivel több baromfi került a magyar vágóhidak kezelésébe, mint 2 éve

A jelentés alapján tavaly 220,9 millió darabot vágtak baromfiból. Ez 1,8 százalékkal több, mint 2018-ban. A levágott baromfi 79 százaléka csirke volt, amelyből 173,8 milliót vágtak, 2,9 százalékkal többet, mint tavalyelőtt. A pulykák aránya 3,2, a kacsáké 15,1 százalék volt. Vágókacsából tavaly 33,3 milliót, libából 6,3 milliót vágtak. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, amely 217 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt. Szarvasmarhából 112,1 ezer darabot vágtak le 2019-ben, a levágott állatok élősúlya 57,9 ezer, hasított súlya összesen 29,7 ezer tonna volt. Az élő- 2,2, míg a hasított súly 2,0 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 1, a bikáké 5 százalékkal csökkent, az üszők vágása 3 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2019-ben az előző évhez hasonlítva. A szarvasmarha-állomány 2018 decembere óta 24 ezer darabbal nőtt, 2018 júniusa óta 1600-zal csökkent. A tehenek száma 413,5 ezer volt 2019. december 1-jén, ami 11 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A vágott juhok száma kicsivel csökkent

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma közel 46 ezer volt 2019-ben, amely 1 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva. Anyajuhból több mint 6100 darabot vágtak, amelyhez 301 tonna élősúly tartozott. A KSH adatai szerint a juhállomány 1,06 millió volt 2019. december 1-jén, ez 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest – olvasható a dokumentumban. A Vágóhidak élőállat-vágása című 20 oldalas statisztikai jelentés ezen a hivatkozáson érhető el.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...