A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 635,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 6 kutató intézete 19 telephelyén vizsgálta a növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érzékenységét, sérülékenységét, illetve adaptációs lehetőségeit, ahol az összekötő elem a víz.
A NAIK közleménye szerint a projekt nemcsak egy-egy művelési ág (szántó, erdő, gyümölcsös, szőlő, vagy zöldségtermesztés) önálló és elszigetelt vizsgálatára, hanem komplex művelési rendszerek vizsgálatára terjedt ki. Ezek interakcióban és egymás komplementereként is számításba veendők (például agrár-erdészeti rendszerek). A vizsgálatok rámutattak, hogy a klímaváltozás elsősorban az extenzív kultúrákat érinti, így az erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a szőlészet egyaránt kitett a kedvezőtlen hatásainak.
Mesterségesen alakítható környezeti tényezők segíthetnek a növényvédelemben
Intenzív termesztéskor a környezeti tényezők egy része mesterségesen befolyásolható. Így az ilyen kultúrák kevésbé veszélyeztetettek, ám ez esetben a beruházási költségek igen magasak lehetnek egyebek mellett a termesztőházak, vagy jéghálók kialakítása miatt. Hosszabb távon ezért az a gazdaságosabb, ha alkalmazkodni tudnak a megváltozott környezeti feltételekhez. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ anyagában kitértek arra is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható környezet és az élhető társadalom megvalósítása globális kihívások. Ehhez kapcsolódó területek az élelmiszerbiztonság fokozása, a fenntartható gazdálkodásra törekvés, valamint a biogazdaságok számának növelése. Megvalósításukat szolgálja a fajtanemesítés, a vízgazdálkodás, az öntözésfejlesztés, a talajjavítás és az agrárbiotechnológia – írták.
