Díjat nyert a magyar fiatal az ellés szenzoros előrejelzésének vizsgálatáért

A Nemzeti Agrártehetség Program az agrár­területeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára biztosít fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató számára. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ pályázatán az egyik díjazott Dr. Kovács Levente volt, aki a szarvasmarhák ellés körüli időszakának vizsgálata során jutott el hasznos következtetésekig. A felügyelet nélküli nehézellések esetén akár az újszülött borjú elhullásának veszélye is fennállhat.

A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének tudományos munkatársa, Dr. Kovács Levente a Magyar Mezőgazdaság szakcikkében írt arról, hogy az újszülött borjú gondozásának jelentős hatása van az állat jóllétére is. Ezért nagyon fontos a nehézellésből született borjak egészségének és jóllétének javítására irányuló módszerek kidolgozása. Az életképesség javításának hagyományos módszerei közé tartozik a meleg biztosítása, a mesterséges lélegeztetés és a jó minőségű kolosztrum itatása, vagy szondán történő adása. További módszer a nem-szteroid gyulladáscsökkenők alkalmazása a fájdalom és a nehézellést követő gyulladásos tünetek enyhítésére. A készítmények jótékony hatásait leginkább teheneken vizsgálták, így újszülött borjaknál eddig nem voltak adatok az alkalmazásukkal kapcsolatban.

Jobbról a második Dr. Kovács Levente, a Nemzeti Agrártehetség Program díjazottja az átadóünnepségen, Gödöllőn - Fotó: NAIK
Jobbról a második Dr. Kovács Levente, a Nemzeti Agrártehetség Program díjazottja az átadóünnepségen, Gödöllőn – Fotó: NAIK

Sok esetben az állattartó gazda nem tudja szemmel tartani a jószágot, ezért az ellés ilyenkor felügyelet nélkül zajlik. Ez az esetek mintegy kétharmadában nem jelent gondot, azonban nehézellések esetén akár az újszülött borjú elhullásának veszélye is fennállhat. A nehézellés ráadásul az anyatehén jóllétét is ronthatja és olyan egészségügyi problémák előidézője is lehet, mint a magzatburok-visszatartás és a méhgyulladás.

Szívritmus és a kérődzéssel töltött idő

Dr. Kovács Levente kutatásának egyik célja az volt, hogy olyan, műszerekkel mérhető mutatókat határozzon meg és elemezzen, amelyek alkalmasak lehetnek az ellés szenzoros előrejelzésére az állatok személyes megfigyelése nélkül. A vizsgálataiban a szívritmust és a kérődzéssel töltött időt mérte holstein-fríz tehenekben az ellés körüli időszakban. A szakember feltételezte, hogy az ellést megelőző 2-6 órában az anyatehén nyugtalanságával a szívritmus nőni fog. Ezzel párhuzamosan pedig a takarmányfelvétel, így a kérődzés is csökken. Tesztelte továbbá a gyakorlatban egyelőre nem elterjedt nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő készítmények hatékonyságát is a nehézellésből született, gyenge életképességű borjak esetében. A kutató több mint 200 tehenet és újszülött borjaikat vizsgálta, és csaknem minden ellésnél jelen volt.

Ezekkel a módszerekkel vizsgálta az ellés körülményeit:

A kísérleti telepen az elletés csoportos karámban vagy 3X4 méteres elletőbokszban történt. Az elletőmester felelőssége volt

  • az ellés felügyelete,
  • eldönteni azt, hogy mikor hajtsák át a tehenet az elletőbokszba, illetve
  • a segélynyújtás szükségességének eldöntése.

A kutató az ellés lefolyását és nehézségét az ellési nyugtalanság első jelei és a borjú megszületése között értékelte. Az ellés nehézségét az ellés hossza, az ellésnél segédkezők száma, a húzatás ereje, illetve elletőgép igénybevétele alapján osztályozta:

  • Könnyű ellés: spontán ellés, vagy egy személy által levezetett ellés (mérsékelt erőkifejtéssel, csak elletőkötelet használva).
  • Mérsékelten nehézellés: elhúzódó spontán ellés (a borjú lábvégeinek megjelenése és a megszületés között több mint két óra telik el) vagy egy személy által levezetett ellés (nagy erőkifejtéssel, csak elletőkötelet használva).
  • Közepesen nehézellés: két személy által levezetett ellés (nagy erőkifejtéssel, csak elletőkötelet használva).
  • Súlyos fokú nehézellés: három személy segítségével vagy elletőgép használatával levezetett ellés.

Az újszülött borjak életképességét egy elfogadott, 12 pontos skálán értékelte.

A rendszer
  • az izomtónus,
  • a feltételes reflexek,
  • a légzési frekvencia (0, <35/min, 35–90/min) és
  • a szívritmus (0, <120/min, 120–220/min) meglétét és erősségét,
  • a nyálkahártya színét (fakó/halvány rózsaszín/élénk rózsaszín) valamint
  • a szopási reflex meglétét és erősségét értékeli,

paraméterenként 0, 1 vagy 2 pontot adva. Az életképességet közvetlenül a megszületés után, majd azt követően 1, 2, 24, illetve 48 órával értékelte. A 0-4 pontot kapott állatok gyenge, az 5-8 pontot kapott borjak közepes, míg a 9-12 pontot kapott borjak kiváló életképességi besorolásba kerültek.

A kutatás alatt meghatározott élettani és viselkedési mutatók:

A kérődzési időt és a szívritmust az ellés előtt álló tehenekben a várható ellést megelőzően egy héttel kezdte rögzíteni, és az adatfelvételt az ellést követően két napig folytatta. Az újszülött borjak esetében az állással töltött időt a megszületést követő két napon keresztül rögzítette. Ez az időszak ugyanis a leginkább kritikus a korai borjúelhullás szempontjából. Egy olyan, ipari tesztek során bevált szenzort alkalmazott, amely aktuális pozíciójához tartozó értékeket három dimenzióban rögzíti. Ebből az állással és a fekvéssel töltött idő kiszámítható. A szenzort a borjak mellső lábára rögzítette öntapadós pólya segítségével. Erre azért volt szükség, mert az újszülött állatok gyakori és nem egyszer sikertelen felállással való próbálkozásai (csak a két hátsó lábával tolja fel magát az állat, mellső lábai a törzse alatt maradnak) és életük első óráira jellemző bizonytalan állásképességük miatt ezt a megoldás adott megbízható értékeket.

Az ellés nehézségét osztályozva vizsgálta meg az előre jelezhető körülményeket a fiatal kutató - képünk illusztráció
Az ellés nehézségét osztályozva vizsgálta meg az előre jelezhető körülményeket a fiatal kutató – képünk illusztráció

A mérőeszközök és a tapasztalatok

Dr. Kovács Levente a szívritmus mérésére a sportolók számára kifejlesztett Polar műszereket használt, amelyek egy elektródahámból, egy jeladóból és egy vevőkészülékből állnak. A szívrit­musmérő órákat az elektródahámhoz rögzítette. Az adatfelvételt a borjú megszületését követően kezd­te, majd 48 óra elteltével távolította el a műszereket az állatokról. A gyenge borjak életképességét és állással töltött idejét Melo­vem injekció (5 mg me­loxi­cam és 50 mg benzil-alkohol­/ml) adásával igyekezte növelni 0,5 mg/testtömeg kg dózisban. A készítményt bőr alá adta a megszületést követően, 2 percen belül.

A kérődzéssel töltött idő az összes vizsgált állat esetén 16 órával az ellés előtt csökkenni kezdett. Az ellés előtt 4-8 órával a csökkenés nagyobb mértékű volt a közepesen nehezen, illetve a nagyon nehezen ellett tehenekben a könnyen, illetve mérsékelten nehezen ellett tehenekhez képest. A szívritmus ezzel ellenkezően nőtt, és ugyan ez a növekedés csak az ellés előtt két órával volt tapasztalható, mégis hamarabb jelentkezett, mint ahogy az ellési nyugtalanság jelei tapasztalhatóak lettek volna.

A nem szteroid gyulladácsökkentők hatása az első 12 életórában volt a leginkább szembetűnő. Ezt a szívritmus és az állással töltött idő növekedése is megerősítette. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy az állat megfelelő mennyiségű koloszt­rumot vegyen magához és mielőbb megtanuljon vödörből inni. Bár a kezelt gyenge életképességű borjak állással töltött ideje az első 24 életórában valamennyi vizsgált periódusban elmaradt a kiváló életképességű borjak állással töltött idejétől, a kezelésben nem részesült szintén gyenge vagy akár közepes életképességű borjak állással töltött idejét az első 12, 24, és az első 48 életórában értékelve egyaránt meghaladta – írta a szerző.

A kutatás további eredményei

Dr. Kovács Levente megállapította, hogy a túl korán megkezdett szülészeti segélynyújtás a tehén stressz-szintjét nem csak az ellés során, hanem azt követően is növeli. Ráadásul az anyatehén és a borjú kapcsolatára is hatással van, mert az anyatehén kevesebb időt tölt a borjú felnyalásával, vagy akár nem is foglalkozik az újszülöttel. Ennek egészségügyi vonatkozása is szembetűnő volt. Azoknál a teheneknél, amelyek ellésénél a megengedettnél korábban (a borjú lábvégei megjelenését követő 2 órán belül) avatkoztak be, nagyobb volt a méhgyulladás és a mag­­zat­burok-visszatartás aránya is és borjaik is gyengébbek voltak.

A vizsgálatok jelenleg is tartanak, ugyanis az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben a szarvasmarhatartó gazdák számára akár a mindennapi gyakorlatban alkalmazható terápiás kezelések is ajánlhatók majd.

Fontos információ, hogy bár a szívritmus vizsgálata egyelőre még csak kísérleti körülmények között lehetséges, a kérődzéssel töltött idő folyamatos nyomon követésére már léteznek a kereskedelemben is kapható eszközök. Ezek az eszközök az állatok nyakába akasztható szenzorok, amelyek használata a kutatás alapján nem csak a takarmányfelvétel gyakoriságát és a megfelelő tehénkomfortot jelezheti, hanem elősegíthetné a szarvasmarhatartó gazdaságokban az ellés során szükséges időszerű, nem túl korai szülészeti segélynyújtást is – írta Dr. Kovács Levente, a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet tudományos munkatársa. A díjnyertes pályázat címe Tejelő szarvasmarha nehézellések előrejelzése, a hőstressz viselkedésélettani és állatjólléti tanulmányozása újszülött és választás előtti borjakban volt.

A pályázat díjátadójáról ebben a cikkünkben írtunk:

Fejenként 1,5 millió forintot kaptak a Nemzeti Agrártehetség Program győztesei

A fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató kapta meg.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...