Különleges, víztakarékos lazacfarm épül Zala megyében

Egyre nagyobb igény van a világban a környezettudatos módon előállított lazacra. Erre ad választ a 2020-ban alapított Zalmon Kft., mely a fenntartható élelmiszertermelés elkötelezett támogatója. A Sagyibó Viktor vezetésével működő cégnél eltökélten hisznek a globális kihívásokra adott helyi válaszokban, ezért a céljuk az, hogy a hazai agrárszektorban úttörőként valósíthassák meg egy egyszerre környezetbarát és innovatív beruházást. Többet szeretnének elérni a lazactenyésztés honosításánál, értéket kívánnak létrehozni prémium minőségű, tápláló húsú és egészséges lazacok tenyésztésével. […]

Tovább…

A kormoránűző drón lett az első az agrártechnológiai verseny ötletei között

Első helyen végzett hallgatói ötlet kategóriában a Debreceni Egyetem kéttagú csapata a NAK TechLab innovációs verseny országos döntőjében. A kormoránűző drón megoldásán dolgozó fiatalok azt remélik, hogy az ötletükből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lesz. A részletek kidolgozásához segítséget elsősorban Mag Zoltántól, a Debreceni Egyetem Kancellária munkatársától, illetve egy hajdúszoboszlói haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozótól kaptak, a NAK pedig agrárszakmai és üzletfejlesztési mentorálással támogatta őket. […]

Tovább…

A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?

Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet. […]

Tovább…

400 milliós fejlesztés: 19 halnevelő tó épült meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben

Közel 400 millió forintos uniós támogatás segítségével alakítottak ki 19 halastavat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason – jelentették be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból Csordajárás területén 17 hektáron 19 halnevelő tó létesült tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt. […]

Tovább…

741 milliót költöttek el 6 halfaj termeléstechnológiájának fejlesztésére

A Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvostudományi Intézete alkotta konzorcium szakembereinek hozzájárulásával valósult meg egy 741 millió forintos halas beruházás. Az akvakultúra ágazatot érintő komplex kutatási munka és infrastruktúrafejlesztés 6 halfajra fókuszált. Az innovációt ösztönző MAHOP-projekt támogatásával új technológiai eljárásokat fejlesztettek ki, melyek készen állnak a közvetlen piaci bevezetésre és gyakorlati felhasználásra. […]

Tovább…

Több, mint félmillió lazac szökött meg egy skót halgazdaságból

Lesújtott Skóciára az Ellen névre keresztelt ciklon. Sok helyen hatalmas pusztítást hagyott maga mögött. Alaposan megtépázta egy nagy nemzetközi haltermelő vállalat, a Mowi egyik skóciai telepét is. Nagyjából 550 ezer lazac szabadult el, miután az óriási vihar lecsapott egy ottani halgazdaságra. A halak egy része viszont nem volt ilyen szerencsés. Rengeteg hal pusztult el az eset miatt, amellyel kapcsolatban a Skót Környezetvédelmi Ügynökség együttérző nyilatkozatot adott ki. […]

Tovább…

Országosan 1200 tonna pontyot telepítenek a horgászvizekbe

Eddig soha nem látott nagyságrendű haltelepítési támogatást kapnak az állami tulajdonú horgászvizek halgazdálkodói a Kormány döntése alapján. A haltelepítés minél gyorsabb lebonyolításában a MOHOSZ vesz részt. […]

Tovább…

13,6 milliárd forintnál is többet hoz a magyar édesvízi hal exportja

Magyarország évente több mint 40 millió euró, nagyjából 13,6 milliárd forint értékben exportál édesvízi halat – írta a Magyar Hírlapra hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. Az újságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke ismertette, hogy a magyar haltermelők elsősorban pontyot, busát, kárászt szállítanak Romániába, míg süllőt és harcsát főként Ausztriába és Németországba visznek. […]

Tovább…