Testi sejtekből hoztak létre a humán embrióhoz hasonló életet Izraelben

Petesejtre, hímivarsejtre és anyaméhre sem volt szüksége annak az izraeli kutatócsoportnak, amelynek sikerült ivarsejtek nélkül, testi sejtekből létrehoznia és 14 napos koráig laboratóriumi körülmények között, Petri-csészében nevelgetnie egy természetes körülmények között fogant és anyaméhben nevelkedő emberi embrióra „kísértetiesen hasonlító, de azzal nem azonos” humán embriót. […]

Tovább…

Új magyar állatállomás segíti a csúcsgenetikai képességek továbbörökítését

Egy speciális állatállomás a napi kezeléshez és az embrió-átültetés előkészítéséhez biztosít nagy biztonságú, stresszmentes, elkülönített környezetet. Mindez az ott tartott magas genetikai értékű donorállatok csúcsgenetikai képességeinek továbbörökítéséhez fontos. […]

Tovább…

Különös jelentőségű debreceni halkutatás: fontos dolgot derítettek ki a magyar pontyokról

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek. Hazánk őshonos pontytájfajtái jelentős genetikai tartalékokkal rendelkeznek – derült ki a kutatók vizsgálatából. […]

Tovább…

Összesen 140 millió forintos támogatás igényelhető a civil géngyűjtemények kezelésére

Az Agrárminisztérium az állami intézmények keretei között őrzött géngyűjteményeken kívül a civil szféra kezelésében lévőeket is kiemelt fontosságúnak tartja. Ezért egy több mint 140 millió forintos keretösszegű támogatási felhívást tett közzé a honlapján ezekre a célokra – közölte az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Rácz András kiemelte, hogy a Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi és leggazdagabb mezőgazdasági kultúráját őrzi, amit kezelni és fenntartani kell. […]

Tovább…

Vége a 4 éves magyar kutatásnak: a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását vizsgálták

Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg. A 2017 augusztusában indult program a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán nyert több mint 1,604 milliárd forintból, valamint a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. által biztosított csaknem 300 millió forintból jött létre. […]

Tovább…

A képzést és a kutatást is segíti a szentesi paprikanemesítő vállalat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán

A fenntartható mezőgazdaságról és az élhető jövőről tartottak a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán konferenciát. A rendezvényen a kar együttműködési megállapodást írt alá a Duna-R Kft.-vel, amely a gyakorlati képzés mellett a kutatást is érinti. Ruskó József, a cég ügyvezetője elmondta, hogy a szakmai együttműködés jegyében több egyetemmel is együttműködést köt a társaság, elsőként a hódmezővásárhelyi karral tette ezt meg. A vállalat Szentesen építette fel Közép-Európa legmodernebb paprikanemesítő telepét, ahol több, mint 70 féle hibridet nemesítettek. Rettenetes sebességgel fejlődik a technológia, a genetika. Ahhoz, hogy ezt az oktatásban szakszerűen követhessük, fontos, hogy a karunknak olyan partnerei legyenek, akiktől a hallgatóink naprakész, […]

Tovább…

Hibrid vaddisznók uralják a fukusimai katasztrófa környékét

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók keveredtek a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel. Donovan Anderson, a Japánban található Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. […]

Tovább…

Súlyos veszély fenyegeti a méhek genetikai sokféleségét, ami csökkenő létszámot okoz

A kelet-közép-európai mézelő méhek mitokondriális DNS-sokféleségét vizsgálták a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ kutatói egy nemzetközi együttműködés keretében. A kutatás eredményei az Insects című szakfolyóiratban jelentek meg. Az emberi tevékenység a méhek genetikai sokféleségére is negatív hatással van, ez a változás pedig az állatok számának radikális csökkenését okozhatja, veszélybe sodorva a megporzást. […]

Tovább…