Mégsem lesz mediterrán éghajlatú Magyarország?

Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendég. […]

Tovább…

50 éves mélyponton a magyar kukoricatermelés, túlélhető a klímaváltozás?

A búzánál és a kukoricához hasonlóan tavaszi vetésű – így az aszálynak jobban kitett – napraforgónál szintén növekedik a termésátlag, még a siralmas 2022-es számok után is. A hosszú távú növekedés azt jelzi, hogy a növénynemesítés és az agrotechnikai fejlődés egyelőre ellensúlyozni tudja a klímaváltozás egyre negatívabb hatásait. […]

Tovább…

Összefoglalta a hús- és tejalternatívák lehetőségeit az ENSZ Környezetvédelmi Programja

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) új jelentése szerint a hús- és tejalternatívák térnyerése „jelentősen csökkentheti” a globális élelmiszerrendszer környezeti hatásait. A dokumentum, melynek címe „Mi fő? Elemzés a konvencionális állati termékekkel szembeni új alternatívák potenciális hatásáról”, szerint ez a pozitív hatás leginkább a magas- és közepes jövedelmű országokban érezhető. […]

Tovább…

Bertrand Piccard beszélt ökológiáról és gazdaságról Budapesten

30 vállalatvezető beszélgetett a MagNet Közösségi Házban Bertrand Piccard felfedezővel. Leginkább arról ismert, hogy ő az első ember, aki megkerülte a Földet egy általa épített, kizárólag napenergiával hajtott repülőgéppel. Bertrand Piccard jelenleg a Solar Impulse Alapítvány élén azon dolgozik, hogy azonosítsa és elismertesse azt az 1000 megoldást, amelyek nyereséges módon védik a környezetet. […]

Tovább…

Debrecenben mutatták be a digitális, fenntartható növényvédelem és az élelmiszertermelés jó gyakorlatait

Növényvédelem és élelmiszerbiztonság, a globális klímaváltozás ökológiai hatásai és a károsítók földrajzi elterjedésének összefüggései – többek között ezekről a témákról volt szó a 28. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének rendezvényére közel 120 szakember érkezett és 30 előadás hangzott el. […]

Tovább…

Bekebelezheti a nyár a szeptember-októbert

Magyarországon eltűnhet az indián nyár, mert a nyárnak megfelelő idő veszi át a helyét. Az elmúlt fél évszázad alatt már mintegy két héttel kitolódott a nyár, de az idei, a mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb szeptember megmutatta a lehetőségét további nyári napoknak. A váltás oka, hogy a meleg kitolódásával együtt a lehűlés időszaka is párhuzamosan tolódik ki, ezért nem beszélhetünk majd arról, hogy egy tartós lehűlés után visszatérnek a kellemesen meleg őszi napok, hanem kitart a nyár az ősz első felében is. […]

Tovább…

Baj lesz belőle, ha idegen állatfajok terjednek el Magyarországon

Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése, illetve az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg Magyarországon – tudta meg az Agrárszektor az Agrárminisztériumtól. Kiemelték, ezek a fajok a térhódításukkal elképesztő mértékben veszélyeztetik a természetes életközösségeket, ráadásul hazánkba leggyakrabban Észak-Amerikából és Ázsiából kerülnek be, minden esetben emberi közvetítéssel. Hazánkban a leggyakrabban előforduló idegenhonos inváziós fajok a cifrarák, a jelzőrák, az ékszerteknős, a fekete törpeharcsa, a nutria, a nyestkutya, a pézsmapocok és a mosómedve. […]

Tovább…