Éghajlatváltozás: virulnak a gyomok – zuhan a kukorica terméshozama

Az Illinois Egyetem tudósai azt elemezték, hogy az éghajlatváltozás a kései gyomnövényekkel együtt hogyan hat a kukorica terméshozamára. Az eredmények meglehetősen riasztóak: a tanulmány szerint a kukorica terméshozama átlagosan 50%-kal csökken.
Az Illinois-i Egyetem új tanulmánya szerint az éghajlatváltozás kétféleképpen hat. Míg önmagában akár 28%-kal is csökkentheti a kukorica terméshozamát az Egyesült Államok kukoricaövezetében a század végére, ugyanezek az időjárási körülmények kedveznek a kemény – forró és száraz – körülmények között virágzó gyomnövényeknek. […]

Tovább…

Teljesen új haszonnövények jelenhetnek meg a szántókon

Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint. A müncheni földrajztudós, Florian Zabel vezette kutatócsoport 4 forgatókönyvet vázolt fel, amelyek azt vizsgálták, milyen hatással lehet a klímaváltozás a négy legfontosabb haszonnövény – a rizs, a búza, a kukorica és a szója – terméshozamára. A kutatásban németországi, egyesült államokbeli, belgiumi, ausztriai, kínai, nagy-britanniai és svédországi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai vettek részt. […]

Tovább…

Rosszul járhatnak a klímaváltozás elleni harcban a gazdák, ezért meg kell védeni a növényeket

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 635,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 6 kutató intézete 19 telephelyén vizsgálta a növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érzékenységét, sérülékenységét, illetve adaptációs lehetőségeit, ahol az összekötő elem a víz. […]

Tovább…

Sok változás várható az EU mezőgazdaságában 2020-ban

Az Európai Bizottság egy sor új jogalkotási javaslaton dolgozik 2020 első félévében, amelyek a tervek szerint az Európai Parlament elé kerülnek. Az agrárium szempontjából fontosabb javaslatokat a NAK foglalta össze. Terítéken az éghajlatváltozással kapcsolatos teendők, Közös Agrárpolitika, mesterséges intelligencia, az új kereskedelmi szerződések, a Brexit és a horvát elnökség. […]

Tovább…

Ellenálló szupernövények, amelyek rossz körülmények között is jó termést hoznak

A népesség növekedésén és az éghajlatváltozáson kívül a fokozódó talajerózió és a szikesedés is veszélyezteti az emberiség élelmezésbiztonságát. A szárazabb régiók még inkább kitettek ezeknek a terméscsökkentő kockázatoknak. Megoldást a rossz körülmények között is jól fejlődő növények kutatása, valamint a technológiai fejlődést jelenthet. A Közel-Keleten ezen dolgoznak a szakemberek, a kinoa és a sziksófű mutatnak különleges tulajdonságokat. […]

Tovább…

Új takarmánykiegészítő segíthet a teheneknek kevesebb metánt termelni

A szarvasmarhák 11 százalékkal több metángázt juttatnak a légkörbe, mint ahogy azt korábban becsülték. A tehenek metánkibocsátása világszerte komoly vitákat vált ki, de egy új, természetes növényekből készült takarmánykiegészítő használatával a jövőben ez jelentősen csökkenthető lesz. Jelenleg is mintegy 1,5 milliárd tehén él a Föld bolygón, ez a becslések szerint 2050-re a számuk eléri majd a 2,5 milliárdot. A tudósok szerint egy tehén évente akár 120 kg metángázt is termelhet, ami felelős az üvegházhatás felgyorsulásáért, mert a szén-dioxidnál 20-szor károsabb az üvegházhatás kialakításában. […]

Tovább…

1 milliárd hektár új erdő ültetésével mentenék meg a Földet

Svájci kutatók szerint az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára. Azt állítják, hogy az eddig véltnél sokkal több, 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte. Ennek eredményeként pedig 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint ahhoz, hogy az emberiség a század közepére 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális hőmérsékletemelkedést, egymilliárd hektárnyi fát kellene ültetni világszerte. Megmentheti-e a Földet egy ekkora új erdő telepítése? […]

Tovább…