Néhány év múlva az ételek jelentős része készülhet fehérjepótlóból

Pizza, tészta, sült hús, pörkölt és megannyi ismert és kedvelt étel alapanyagai között szerepel valamilyen állati eredetű összetevő. A Boston Consulting Group (BCG) és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint 2035-re könnyen lehet, hogy a kedvenc ételek többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készítheti majd el a világ lakossága. […]

Tovább…

Magyarország nemet mondott, mégis élelmiszer lesz a lisztkukac az Európai Unióban

Élelmiszerként is forgalomba lehet hozni a jövőben a közönséges lisztbogár lárváját az Európai Unió területén. Ez az első alkalom, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós engedélyt. Bár a világ egyes részein nagyon elterjedt és általános a rovarélelmiszerek fogyasztása, Európában egyelőre még nem volt példa erre. A tagállamok többsége az Európai Bizottság javaslatára a forgalomba hozatal mellett szavazott, a lisztbogár lárvája így új élelmiszernek minősül. A rovar élelmiszer-alapanyagként és feldolgozott formában is forgalmazható lesz. […]

Tovább…

Olcsóbb lehet a növényi és a sejtalapú húsok költségszintje, mint a hagyományos élelmiszereké

A 2020-as év rekordot hozott a működőtőke beáramlás szempontjából a növényi alapú hús, tojás és tejtermékek, növesztett húsok és erjesztéssel előállított fehérjék kínáló vállalatok számára. A Good Food Institute (GFI) a fenti iparágakba történt befektetéseket a PitchBook Data rendszer adatainak felhasználásával értékelte. Ebből kiderült, hogy a nemzetközi alternatív fehérjéket előállító vállalatok 2020-ban 3,1 milliárd dollárt voltak képesek befektetésekben bevonzani. Ez körülbelül a duplája a megelőző 2 évben befektetett összegeknek. […]

Tovább…

Egy lépéssel közelebb az Európai Unió az állati fehérjék (PAP-k) takarmányban való felhasználásához

Az Európai Növény- és Állategészségügyi Bizottság (Scopaff) nagy többséggel megszavazta a Bizottság javaslatát. A javaslat értelmében a baromfiból származó állati melléktermékek a sertéstakarmányban és a sertésekből származó állati melléktermékek a baromfitakarmányban is felhasználhatók lennének. A javaslat emellett arról szól, hogy rovarokat is engedélyezzenek az állati takarmányban.
A baromfiból és sertésből származó feldolgozott állati fehérjék (PAP-k) állati takarmányban való felhasználása így az uniós statisztikák szerint egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz. […]

Tovább…

Növényi fehérjék: impozáns tervek Belgiumban – a járvány végeztével

Flandria és Vallónia régiónak is ambiciózus tervei vannak a növényi alapú, alternatív fehérjeszektor fejlesztésében Belgiumban. A flamand régió elsősorban az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és a közegészségügy jövőbeli kihívásaira igyekszik reagálni, míg Vallónia a piaci újjáépítés fontos lehetőségének tekinti a növényi fehérjéket.
A koronavírus okozta válság óta az ország lakosai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a származási helynek. Ezen kívül a húshelyettesítő élelmiszerek fogyasztóinak tábora is egyre növekszik, a húsfogyasztás mértéke pedig évek óta csökken. Mindez kiindulópont lehet ahhoz, hogy a növényi fehérjék fenntartható ágazatának fejlesztését sikerre vigyék Belgiumban. […]

Tovább…

Nem bizonyult törékenynek a tojás piaca: néhány hónap alatt talpra állt az ágazat

A tojás olyan teljesértékű táplálék, amelynek biológiai értéke az anyatejével egyezik meg. Optimális arányban tartalmazza a telített és telítetlen zsírsavakat, valamint az esszenciális aminosavakat. D-vitamintartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. A D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin.
A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon. A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető árú és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt – 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben. […]

Tovább…

A tenger mélye lehet a jövő éléskamrája

A tengeri mikroalgán alapuló sejttenyésztés ígéretes új módja a növényi eredetű „húsok” és egészséges „szuperételek” fenntartható előállításának. Két édesvízi mikroalgatermék van jelenleg a piacon, ezeket olyan élelmiszerek gyártására használják, mint a zöld tészta vagy az italok.
A Flinders Egyetem ausztráliai tengeri biotermék-fejlesztési központjának (CMBD) kutatói az állati fehérjékkel szemben egészségesebb, környezetbarátabb, fenntarthatóbb és etikusabb alternatívákat kereső fogyasztók növekvő érdeklődésére számítanak. […]

Tovább…

Emberi fogyasztásra is alkalmas lehet a légylárva az ausztrál kutatók szerint

A húsnál és a növényi fehérjénél is fenntarthatóbb és egészségesebb választás lenne a tudósok szerint, ha a légylárva elterjedne emberi táplálékként. Ugyanis magasabb a cinktartalma, mint a húsé, és több benne a kalcium, mint a tejben. Ráadásul kevesebb, mint fél hektáron tenyésztett fekete katonalégy lárva több fehérjét tartalmaz, mint 1200 hektáron nevelt szarvasmarha vagy 52 hektárnyi szója. A Queensland egyetem kutatói egy új tanulmányban fejtették ki, miért is kellene légylárvát ennie az embereknek. […]

Tovább…