Egyre sürgetőbb a kérdés lesz, hogyan tud fenntarthatóbb módon táplálkozni az emberiség. A fehérjével teli rovaroktól a laboratóriumban tenyésztett húsig sok zöld alternatívát kutatnak, az egyik ilyen élelmiszer pedig az alga. Ez az édes- és tengervízben egyaránt nagy tömegben megtalálható vízi élőlények hatalmas, változatos csoportjának gyűjtőneve, amelyek fotoszintézist végeznek az oxigén előállítása érdekében. Az algák közül az egyik legismertebbek a tengeri moszatok, ilyen például a nori, ami a japán étrend fontos része.
Az Independent cikkét szemlézve a Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy egy szakértő szerint inkább az óceán aljáról kellene táplálkoznunk, mint a tetejéről. Patricia Harvey, a Greenwichi Egyetem biokémia professzora és a bioenergia-kutatás vezetője elmondta: megtanultuk, hogyan kell elfogyasztani a szárazföldön található zöldségeket, ugyanakkor az óceánnal kapcsolatban még nincs kellő információnk arról, hogyan kell megenni az ott lapuló zöldségeket, az algákat. Harvey úgy véli, hogy az óceánban található fenntartható élelmiszerforrások kiaknázatlan lehetőségei óriásiak.
Miért fenntartható az algafogyasztás?
„Tudjuk, hogy 2050-ig sokkal több embert kell táplálnunk, a népesség növekszik, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ha továbbra is ennyire intenzív mezőgazdaságot folytatunk, akkor annak hatása lesz a biológiai sokféleségre” – fogalmazott Harvey. Ám nem fordulhatunk csak úgy egyszerűen az óceán felé, hiszen jellemezően húsevő halakat, például tonhalat és tőkehalat fogyasztunk ezekből a vizekből.
„A Föld körülbelül 70 százalékát víz borítja, és ennek a víznek körülbelül 97 százaléka óceán. Ha csak úgy belemerülünk az óceánba azért, hogy ennyi embert tápláljunk a halakkal, akkor ismét felvetődik a túlhalászat problémája. Ezért hihetetlenül fontos, hogy minél több emberrel megismertessük az óceán fenekén található algák fogyasztását. Ezáltal fenntartható módon használhatnánk az óceánokat arra, hogy több embernek tudjunk élelmiszert biztosítani.”
Milyen ízűek az algák?
Az emberek hajlamosak úgy gondolni a hínárra, mint arra a nyálkás anyagra a tengerparton, így elég sok téves felfogást szükséges megváltoztatni – mondta Harvey. Szerinte az algáknak általában umami íze van, így egyre gyakrabban megtalálhatóak a sós ételekben, de lehetőség van arra is, hogy édes ételek összetevője legyen. A tengeri algákat zöldségként is lehet enni, de a mikroalgákat sokkal inkább az élelmiszerekhez hozzáadott összetevőként, azok kiegészítéseként fogják használni.
Az algafogyasztás egészségügyi előnyei
A virágos ízű Dunaliella a sós tavakban található mikroalgák egy különleges fajtája, amelyet Harvey és kollégái laboratóriumban tanulmányoznak és tenyésztenek. Harvey töretlen erőfeszítésének köszönhetően ez az új összetevő néhány éven belül fogyaszthatóvá válhat az Egyesült Királyságban. Körülbelül 80 -100 ezer algafaj létezik, de valójában csak 200-at ismerünk közülük, és valószínűleg csak 70-et fogyasztunk ezekből. A különböző algák mindegyikének eltérő előnyei vannak. A Dunaliella például pro-A-vitamint és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavat termel. A halakban sok omega-3 van, de a forrása az algákban található – mondta.
Harvey szerint egyes összetevőkről bebizonyosodott, hogy már nagyon kis mennyiség elfogyasztása is kedvező hatással vannak a pikkelysömörre és a szembetegségekre. Az egyetemeken megnöveljük a biomasszában lévő egyes összetevők termelését, és végül ez a biomassza bekerül az élelmiszerekbe. Így az egészségügyi igényeinktől függően személyre szabott táplálkozási lehetőségeket kaphatunk. Megvásárolhatjuk tabletta formájában is, vagy akár italként is fogyaszthatjuk. A szárazföldi növényekhez hasonlóan a fehérjetartalom az algafajtól függően változik. Egy fajon belül is 26 és 70 százalék között változhat a fehérjetartalom, attól függően, hogy hogyan termesztjük – mondja Harvey. Egyre inkább megtaláljuk a módját annak, hogyan lehet ezeket az algákat úgy termeszteni, hogy magas fehérjetartalmat biztosítsanak.
Miért nem fogyasztottuk eddig ezeket?
A legtöbb algafajtát Európában jogilag nem ismerik el élelmiszerként, ám a Dunaliellát Amerikában már fogyasztják, Japánban is már már évszázadok óta a gasztronómia része. Európában azonban túl kell jutnia az “új élelmiszer” státuszon, és amíg ez nem történik meg, nem fogyaszthatjuk. A hozzáállás azonban folyamatosan változik, és Harvey szerint az Y generáció élen jár az újdonságok elfogadásában. Nagy a mozgás a fiatalok körében, akik egészséges életmódot szeretnének, és akik át akarnak térni az algákra; a sok kutatás is mutatja, hogy az emberek sokkal fogékonyabbak az újításokra, mint korábban voltak – mondta.
