Egy 2021. tavasszal publikált kutatásban azt közölték a szerzők, hogy ha az emberiség által elfogyasztott vörös húsok mennyiségének csak egyötödét gombákból és algákból kivont mikrobiális fehérjékkel helyettesítenék, akkor 56 százalékkal csökkenthetővé válna 2050-re az éves erdőirtás mértéke a bolygón. A Potsdam Institute for Climate Impact Research klímatudósai a kutatás során négy különböző forgatókönyv szimulációját végezték el. Ezekben megnézték, hogy mi történne, ha az étrendben a vöröshúsfogyasztás 0, 20, 50 vagy 80 százalékát helyettesítenék mikrobiális fehérjével.
A Guardian cikkét szemlézve a Trade Magazin írta meg, hogy a mikrobiális fehérje egy alacsony kalória-, magas fehérje- és rosttartalmú, fermentált termék, ami már ma is megtalálható néhány kereskedelmi forgalomban is kapható húshelyettesítő élelmiszerben.
A húsok és az erdőirtás kapcsolata
Jelenleg évente globálisan 10 millió hektár erdőt veszítünk el, amelyekből a trópusi erdők becsült aránya 95 százalék, és amelynek 75 százaléka a mezőgazdasági termelésre, ezen belül a haszonállat-tartásra és a takarmánycélú szójatermesztésre szánt területek növelésének következtében történik. Az erdőirtás hozzájárul a klimatikus egyensúly felborulásához, az elsivatagosodáshoz és az édesvíz rendelkezésre álló mennyiségének csökkenéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének növekedéséhez, az áradásokhoz és az erózióhoz, valamint a biológiai sokszínűség vészes csökkenéséhez, beleértve a természetben létfontosságú szerepet játszó beporzó rovarok veszélyeztetését is.
Amennyiben az emberek húsfogyasztásának 20%-át mikrobiális fehérjével helyettesítenék, akkor 2050-re megfelezhető lenne az erdőirtások mértéke és ugyanennyivel csökkenthetővé válna a haszonállattartáshoz köthető karbonkibocsátás mennyiségét is.
A táplálóérték különbsége
Egy másik, 2021-es tanulmány szerzőinek megállapítása szerint a mikrobiális élelmiszerek drámaian jobb számokat tudnak produkálni a területi egységre vetített kalória-, és fehérjehozam tekintetében a hagyományos alapkultúrákhoz képest. Ugyanakkor a globális mezőgazdasági területek 80%-ának felhasználásáért felelős haszonállattartás csak a kalóriabevitelünk 20%-át biztosítja, ami egyáltalán nem hatékony. A tudomány szerint tehát a gombákból kivont fehérjék jelentős szerepet játszhatnának a klímváltozás és az emberiség létszámak növekedése miatt felvetődő élelmezésbiztonsági kérdések következtében előttünk álló, egymással szoros összefüggést mutató kihívások megoldásában – írták.
A cikk szerint bizakodásra adhat okot, hogy a húshelyettesítő termékek – beleérve a sejttenyésztett húst, a növényi és mikrobiális fehérjéket – már ma is népszerűek a vásárlók körében. A húshelyettesítők piacán nagy növekedést jósolnak az IPES-Food szakértői. A 2020-as 4,2 milliárd dollárról 2025-re 28 milliárd dollár értékűre nőhet a termékkör forgalma. Számos vállalat gondolja úgy, hogy az ízletes gomba-alapú húshelyettesítőké az igazi jövő.
A húsevés arányának csökkentése is komoly eredményeket hozhat
Amennyiben pedig a „mikrobiális fehérje” elnevezés mégsem teszi valaki számára igazán kívánatossá ezeket az élelmiszereket, akkor a jó hír az, hogy önmagában a vörös húsok arányának csökkentése az étrendben mindenképpen pozitív egyenlegű, bármilyen vegetáriánus opcióval is élnek helyette. A tudomány már évekkel ezelőtt rámutatott arra, hogy ha mindannyian csak annyit teszünk, hogy az alapszükségleteinknek megfelelő mennyiségű tápanyagot fogyasztunk, ami a fejlett országokban elsősorban azt jelenti, hogy több növényi eredetű táplálékot és kevesebb húst eszünk, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása ennek következtében 29 %-kal csökkenne 2050-re – közölték.
