Pizza, tészta, sült hús, pörkölt és megannyi ismert és kedvelt étel alapanyagai között szerepel valamilyen állati eredetű összetevő. A Boston Consulting Group (BCG) és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint 2035-re könnyen lehet, hogy a kedvenc ételek többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készítheti majd el a világ lakossága.
Környezetvédelmi, egészségügyi, vagy állatjogi megfontolások miatt egyre növekszik azon fogyasztók száma, akik már most alternatív fehérjékkel helyettesítik a húst vagy annak egy részét az étrendjükben. A BCG és a Blue Horizon Food for Thought: The Protein Transformation című tanulmánya szerint a fehérjepótló alternatívák – vagyis a növényi alapú, a mikroorganizmusok által létrehozott, vagy az állati sejtekből tenyésztett fehérjék – 2035-re reális húsfehérje-pótlást jelenthetnek kedvenc ételeink 90 százalékának elkészítéséhez – írta az Origo.
Óriási a piacnövekedés lehetősége a fehérjepótlók számára
A fehérjepótló alternatívák piaca a tanulmány szerint, a tavalyi 13 millió tonnáról közel 100 millió tonnára növekedhet 2035-re, vagyis a teljes fehérjepiac 11 százalékát kiválthatja. Amennyiben az iparági innovációs folyamat felgyorsul, a szén-dioxid kibocsátási árak tovább emelkednek, és az állattenyésztésről az alternatív fehérje-előállításra áttérő gazdálkodók támogatást kapnak, ez a mennyiség akár a duplájára is nőhet a következő másfél évtizedben. Ebben az esetben a húsfogyasztás Európában és az Egyesült Államokban már 2025-ben eléri csúcsát és onnan fogva már csökkenni fog.
“A mezőgazdasági termelőknek nagy szerepe lesz az alternatív fehérjékre való áttérésben. Meg kell tanulniuk, hogyan bánjanak az emberi fogyasztásra optimalizált alternatív terményfajtákkal” – mondta Juhász László, a BCG budapesti irodájának ügyvezető igazgatója és szenior partnere.
Lisa Sweet, a Világgazdasági Fórum Globális Közjavak Központjának egyik vezetője szerint:
Ahhoz, hogy a fehérje diverzifikáció és az alternatív fehérjékre váltás sikeres legyen, a teljes iparnak fejlődnie kell, úgy, hogy a mezőgazdasági termelők megélhetése ne kerüljön veszélybe.
Pénz, papírok és ösztönzés
Ezek lehetnek árgaranciák, hosszú távú beszállítói szerződések és további ösztönzők. Fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve az állati eredetű ételek kiváltása már most is kulcskérdés és még inkább az lesz a következő években. Az áttérés az alternatív fehérjékre az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez is hozzájárulhat. Főként az ENSZ fogyasztási, a termelési és az éhezés felszámolásához szükséges céljainak érdekében.
Ha 2035-ig megvalósul az alternatív fehérjék tanulmányban felvázolt 11 százalékos piaci növekedése, csupán a húsok és a tojás kiváltásával a globális szén-dioxid-kibocsátás több, mint 1 gigatonnával csökkenthető lenne a következő másfél évtizedben, ami japán jelenlegi éves szén-dioxid-kibocsátásával egyenértékű. Az alternatív fehérjeforrások használata a károsanyag kibocsátás visszaszorítása mellett nagymértékű ivóvíz-megtakarítást is hozhat. A következő másfél évtizedben óvatos becslések szerint is legalább 39 milliárd köbméter ivóvizet spórolhat meg a mezőgazdaság. Ez akár 40 évre fedezhetné a közel 9 millió lakossal rendelkező London vízfogyasztását.
A fehérjepótlók előnyei a berögzült szokásokkal szemben
Ugyan a környezeti biztonság és a fenntarthatóság előnyei vitathatatlanok, a fogyasztók meggyőzésének legfőbb szempontja a helyettesíthetőség elérése. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az alternatív fehérjék ízben, állagban és árban is elérjék, vagy felülmúlják a mai húskínálat szintjét. 2015 és 2020 között az alternatív fehérjeipari kockázati tőke befektetések mértéke meghaladta a 4 milliárd dollárt (1200 milliárd forint). Ez tükrözi, hogy a befektetők is nyerhetnek az alternatív fehérjére való átállásból. Bár jelentős tőkére lesz szükség a technológiák tökéletesítéséhez és annak ipari felhasználásához, a beruházások valószínűleg megtérülnek a következő évtizedekben. 2035-re a piac mérete elérheti a 290 milliárd dollárt (87 000 milliárd forint), ami megegyezik Finnország 2020-as GDP-jével – áll a BCG közleményében.
