A norvég Fiskå Mølle takarmánygyártó és az ország integrált akvakultúra szövetsége, a Lerøy Ocean Forest 11,7 millió koronás, mintegy 468 millió forintos támogatással indított közös kutatásának célja, hogy kagylótermelési technológiát dolgozzanak ki – brojlercsirkék takarmányozására. A Norvég Kutatási Tanács által támogatott kísérletet egyúttal jó példának szánják az ágazatközi együttműködésre, ráadásul négy olyan innovációs projekt egyike, amelyek célja, hogy csökkentsék a norvég állattartás ökológiai lábnyomát.
Hilde Schøyen, a Fiskå Mølle projektmenedzsere szerint Norvégiát a lehető legnagyobb arányban kellene saját termelésű élelmiszerrel ellátni, és az ország rendelkezik annyi biomasszával, hogy nyersanyagimportőrből élelmiszer-exportőrré váljon. A zöld átmenet együttműködést igényel az ágazatok között írta a Bondebladet portálra hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság.
Minőségi fehérjére van szükség
A szakember elmondta: közösen kell kidolgoznunk a kagylófeldolgozás lehető legjobb technológiáját, hogy minőségi fehérjét állítsunk elő, ami haszonállatok takarmányozására is alkalmas. Az új fehérjeforrás helyettesítheti a szója- és a kukoricaglutén importját és a halfehérjét.
Ráadásul nem csak a kagylók izomzata, hanem még a héjuk is felhasználható a koncentrált takarmányokban, mivel a héjat elsősorban kalcium-karbonát alkotja. Márpedig napjainkban az a koncentrátumokban alkalmazott elsődleges kalciumforrás. A norvég kutatók a kagylóra alapozott takarmányozástól a baromfi étvágyának a javulását, gyorsabb növekedését, jobb takarmányhasznosítását, valamint a húsminőség javulását is várják. Ezt alátámasztják a Dániában végzett sertéskísérletek: azokban a kagylófehérje ugyanolyan jónak, vagy még jobbnak bizonyult, mint a halliszt – írták.
A svéd kísérletek is igazolták a kagylófehérjék használatának értelmét
A Svédországban végzett tojótyúk-kísérletek ugyancsak azt mutatták, hogy a tyúkok ugyanolyan jól vagy jobban teljesítenek, ha a szóját és a hallisztet kagylófehérjével helyettesítik.
