Egy lépéssel közelebb az Európai Unió az állati fehérjék (PAP-k) takarmányban való felhasználásához

Az Európai Növény- és Állategészségügyi Bizottság (Scopaff) nagy többséggel megszavazta a Bizottság javaslatát. A javaslat értelmében a baromfiból származó állati melléktermékek a sertéstakarmányban és a sertésekből származó állati melléktermékek a baromfitakarmányban is felhasználhatók lennének. A javaslat emellett arról szól, hogy rovarokat is engedélyezzenek az állati takarmányban.
A baromfiból és sertésből származó feldolgozott állati fehérjék (PAP-k) állati takarmányban való felhasználása így az uniós statisztikák szerint egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz. […]

Tovább…

Növényi fehérjék: impozáns tervek Belgiumban – a járvány végeztével

Flandria és Vallónia régiónak is ambiciózus tervei vannak a növényi alapú, alternatív fehérjeszektor fejlesztésében Belgiumban. A flamand régió elsősorban az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és a közegészségügy jövőbeli kihívásaira igyekszik reagálni, míg Vallónia a piaci újjáépítés fontos lehetőségének tekinti a növényi fehérjéket.
A koronavírus okozta válság óta az ország lakosai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a származási helynek. Ezen kívül a húshelyettesítő élelmiszerek fogyasztóinak tábora is egyre növekszik, a húsfogyasztás mértéke pedig évek óta csökken. Mindez kiindulópont lehet ahhoz, hogy a növényi fehérjék fenntartható ágazatának fejlesztését sikerre vigyék Belgiumban. […]

Tovább…

Nem bizonyult törékenynek a tojás piaca: néhány hónap alatt talpra állt az ágazat

A tojás olyan teljesértékű táplálék, amelynek biológiai értéke az anyatejével egyezik meg. Optimális arányban tartalmazza a telített és telítetlen zsírsavakat, valamint az esszenciális aminosavakat. D-vitamintartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. A D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin.
A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon. A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető árú és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt – 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben. […]

Tovább…

A tenger mélye lehet a jövő éléskamrája

A tengeri mikroalgán alapuló sejttenyésztés ígéretes új módja a növényi eredetű „húsok” és egészséges „szuperételek” fenntartható előállításának. Két édesvízi mikroalgatermék van jelenleg a piacon, ezeket olyan élelmiszerek gyártására használják, mint a zöld tészta vagy az italok.
A Flinders Egyetem ausztráliai tengeri biotermék-fejlesztési központjának (CMBD) kutatói az állati fehérjékkel szemben egészségesebb, környezetbarátabb, fenntarthatóbb és etikusabb alternatívákat kereső fogyasztók növekvő érdeklődésére számítanak. […]

Tovább…

Emberi fogyasztásra is alkalmas lehet a légylárva az ausztrál kutatók szerint

A húsnál és a növényi fehérjénél is fenntarthatóbb és egészségesebb választás lenne a tudósok szerint, ha a légylárva elterjedne emberi táplálékként. Ugyanis magasabb a cinktartalma, mint a húsé, és több benne a kalcium, mint a tejben. Ráadásul kevesebb, mint fél hektáron tenyésztett fekete katonalégy lárva több fehérjét tartalmaz, mint 1200 hektáron nevelt szarvasmarha vagy 52 hektárnyi szója. A Queensland egyetem kutatói egy új tanulmányban fejtették ki, miért is kellene légylárvát ennie az embereknek. […]

Tovább…

A 3+1 legnagyobb tévhit a növényi alapú táplálkozásról

Több olyan megállapítással is találkozhatunk a növényi alapú táplálkozás tekintetében, amelyek terjednek a köztudatban, viszont nem feltétlenül mondhatók igaznak. Így például az is, hogy a vegán és vegetáriánus étkezés hiánybetegségeket okozhat, illetve hogy azzal, hogy lemondunk az állati eredetű termékekről, eleget tehetünk a fenntarthatóságért. Tény, hogy a húsmentes étkezésnek is vannak előnyei, viszont nem mindegy, hogy milyen ételeket választunk étkezésre. […]

Tovább…

Rovarvajas gofrival kísérleteznek a belgák

Rovarokkal változtatták környezetkímélőbbé a belga gofrit a Ghenti Egyetemen. A kutatók azzal kísérleteznek, hogy az édességekben lévő vajat rovarok lárvájának zsírjával helyettesítsék. A tudósok szerint a rovarzsír jóval fenntarthatóbb a tejtermékek használatánál.A fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárváit áztatták be egy tál vízbe, és egy robotgépbe téve puha szürke masszát hoztak létre. Ebből egy konyhai centrifugával választották ki a rovaralapú vajat. […]

Tovább…

Az ENSZ-javaslat szerint hús helyett sáskát és lisztkukacot kellene enni

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint viszonylag rövid időn belül le kell szoknunk a húsevésről. Az ok, hogy 2050-re a hús ugyanolyan luxuscikknek minősül majd, mint ma a kaviár. Jelenleg az európai és észak-amerikai lakosság fejenként évente átlagosan 80 kilogramm húst fogyaszt – miközben 20 évvel ezelőtt a fogyasztás mindössze 50 kiló volt –, Indiában és Kínában viszont az évi húsmennyiség fejenként mindössze 25 kilogramm, ám előrejelzések szerint itt is jelentősen növekedni fog. Az élelmezési kihívásra megoldást az entomofágia, a rovarok fogyasztása jelenthetne. […]

Tovább…