Tojásból készítenek tejhelyettesítő termékeket a Szent István Egyetem kutatói

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának és Élelmiszertudományi Karának kutatói is felfigyeltek, így jelenleg is több kutatás foglalkozik például a tejtermék-helyettesítő termékek tojás felhasználásával történő előállításával. […]

Tovább…

Kevesebb antibiotikum a takarmányban: közel 1 milliárdos támogatásból fejlesztett takarmánykiegészítőket a magyar-kanadai cég és a SZIE

Egyre inkább az antibiotikum-mentes húsokat részesítik előnyben az élelmiszergyártók és a fogyasztók is. Ez komoly kihívást jelent az állattartók számára, akik a szigorú előírások betartása végett keresnek alternatív megoldásokat. Egy kanadai-magyar biotechnológiai cég az NKFI Alap segítségével, a Szent István Egyetemmel együttműködésben fejleszt olyan természetes, gyógynövény alapú takarmánykiegészítő termékeket, amelyekkel kevesebb antibiotikummal is nevelhetők egészséges sertések. […]

Tovább…

Robothalak használatával vizsgálták a halak rajban úszásának energiafelhasználását

A évszázadok óta vizsgálják a jelenséget, amikor sok hal együtt, összehangoltan úszik. Azonban ezzel kapcsolatbak egy alapkérdésre nem sikerült választ találni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet (MPI-AB), a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve nemrég bizonyították a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással. A régóta megválaszolásra váró kérdés feltárásához meg kellett mérni a rajban úszó halak energiafelhasználását. […]

Tovább…

Új magyar módszerekkel ellenőrizhető a haszonállatok termékenyítőanyagának minősége

Miként lehet ellenőrizni a gazdasági állatok mesterséges termékenyítéskor használt spermájának minőségét? Milyen lehetőségek vannak az eljárások automatizálására? Ezeket a kérdéseket vizsgálta meg a kutatásai során Dr. Nagy Szabolcs Tamás egyetemi tanár. A Szent István Egyetem keszthelyi Georgikon Campus tudományos és innovációs dékánhelyettese az eredményeit októberben mutatta be a Magyar Tudományos Akadémián. […]

Tovább…

Magyar kutatók vizsgálták meg, mennyiben segítenek a vadászpókok az alma kártevőinek szabályozásában

Az agrárszakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik a vadászpókok szerepéről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában, ezt vizsgálták a SZIE kutatói – a képen egy Rozsdás ugrópók C(arrhotus xanthogramma) kabócát (Empoasca sp.) fogyaszt […]

Tovább…

Különös és forradalmi dolgot találtak a magyar kutatók a növények virágzását vizsgálva

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a tél közeledte beindít a növényekben egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust, ami megméri a tél hosszát, detektálja a tél végét és ezek alapján időzíti a virágzást. A tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődésének szakaszait megfigyelő tudományterületen. Az ELTE honlapján közzétett beszámoló szerint a kutatók a vizsgálat során Priszter Szaniszlónak (1917-2011), az ELTE Füvészkert egykori igazgatójának feljegyzéseit vették alapul. […]

Tovább…

Pénz az öntözés fejlesztésére, a borászoknak, a juhtartóknak és az élelmiszerágazatnak – itt az októberi agrártámogatások összefoglaló

Szeptemberben is milliárdos agrártámogatások kiutalásáról és elérhetőségéről adtunk hírt, a cikkeinkben többek között a környezetvédelem, az öntözés, az állattartás, az élelmiszeripar és az agrárkutatás működéséhez hozzájáruló plusz összegekről is írtunk. Olvassa el az agrártámogatások összefoglaló anyagunkat, és tudja meg, melyik kifizetések érinthetik az ön tevékenységét! […]

Tovább…

SZIE-kutatás a vízért: hatékonyabban használnák fel Budapest elfolyó esővizét

A városépítészetet is egyre komolyabb kihívások elé állítja a globális éghajlatváltozás és az egyre több, fokozódó környezeti probléma, így a tervezőknek számos eddigi alapvetést sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk. Ennek egyik módja, hogy a városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban helyben tartsák és felhasználják az értékes csapadékvizet. Ennek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta. […]

Tovább…