Pénz az öntözés fejlesztésére, a borászoknak, a juhtartóknak és az élelmiszerágazatnak – itt az októberi agrártámogatások összefoglaló

Szeptemberben is milliárdos agrártámogatások kiutalásáról és elérhetőségéről adtunk hírt, a cikkeinkben többek között a környezetvédelem, az öntözés, az állattartás, az élelmiszeripar és az agrárkutatás működéséhez hozzájáruló plusz összegekről is írtunk. Olvassa el az agrártámogatások összefoglaló anyagunkat, és tudja meg, melyik kifizetések érinthetik az ön tevékenységét!

Megvan az eredmény: 70 milliót kapnak a zöld civilek

Az Agrárminisztérium 70 millió forint értékben támogatja a környezet-és természetvédelmi céllal létrejött, Magyarországon bejegyzett közhasznú társadalmi szervezeteket. A Zöld Forrás pályázatnak köszönhetően a tárca ebben az évben 49, a civil szervezetek által kidolgozott és benyújtott projekt megvalósításához járul hozzá. Ezzel segítik a Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célok elérését. A pályázatban pénz nyerő szervezetek listája, a megítélt összeg és a támogatások célja ezen a hivatkozáson érhető el.

Az öntözéssel kapcsolatos beruházások igénybevételéhez a korábbinál hatékonyabb vízfelhasználásra van szükség - Fotó: Magro.hu - CSZS
Az öntözéssel kapcsolatos beruházások igénybevételéhez a korábbinál hatékonyabb vízfelhasználásra van szükség – Fotó: Magro.hu – CSZS

Szigorú feltételekkel lehet forrásokat igényelni az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra

A gazdasági és környezeti hasznok biztosítása céljából az EMVA keretében támogathatóak az öntözéssel kapcsolatos beruházások. A VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése pályázat azzal a feltétellel nyerhető meg, hogy az érintett öntözés fenntarthatósága biztosított. Támogatás pedig kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az érintett térség vonatkozásában a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően már létezik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. További feltétel, hogy a beruházás szintjén már rendelkezésre áll vízfogyasztás-mérő rendszer, vagy azt a beruházás keretében üzembe helyezik. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásakor vállalta, hogy megfelel az uniós irányelveknek. Ilyen irányelv a Víz-Keretirányelv (VKI). A VKI előírásai szerint 2015-ig a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát el kell érni, illetve a vizek állapot romlását meg kell előzni. Ehhez egy stratégiai tervet kellett készíteni, melyet Magyarország első alkalommal 2009-ben készített el, ez a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. A VGT meghatározza azokat a tevékenységeket és beavatkozásokat, amelyek hatással vannak a hazai vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint azokat az intézkedéseket, melyek a jó állapotának eléréséhez szükségesek. A VGT-t 6 évente felül kell vizsgálni, az első felülvizsgálata 2015-ben történt meg, Ennek értelmében most a VGT2 –van hatályban. A következő felülvizsgálat eredményeit 2021-ben kell elfogadtatni az unióval.

Agrárfejlesztések 773 millióból: több program indul a mezőgazdasági cégek és a SZIE közreműködésével

A Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ több pályázata is támogató szakmai véleményt kapott a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket támogató pályázaton. A várhatóan elnyerhető összeg nagyjából 773 millió forint. A pályázatok 6,3 milliárd forint összköltségű konzorciumi projektek részeként valósulhatnak meg. Anyagunkból kiderül, milyen célra használják fel a támogatást. A Szent István Egyetem és jogelődei első körben sikerrel pályáztak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a piacvezérelt kutatási, fejlesztési és innovációs projektek támogatására kiírt felhívásra. A felhívás célja a vállalkozások versenyképességének javítása piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeik támogatásával. A pályázatokat vállalkozások nyújthatták be fő kedvezményezettként. Továbbá a projektbe konzorciumi tagként felsőoktatási intézményt is bevonhattak.

Agrárfejlesztések sorát támogatja az NKFIH - képünkön a Szent István Egyetem gödöllői főépületének kertje - Fotó: Adam's Photovision
Agrártámogatások a fejlesztésekre az NKFIH-től – képünkön a Szent István Egyetem gödöllői főépületének kertje – Fotó: Adam’s Photovision

Több, mint 2 milliárdnyi támogatási kérelmet nyújtottak be a hazai borászok

A COVID-19 koronavírus-járvány következtében visszaeső turizmus és vendéglátás hatásainak enyhítésére a borászok 2,2 milliárd forintnyi támogatási kérelmet nyújtottak be az agrártárcához. Ez 400 millió forinttal egészíti ki az eredetileg biztosított, 1,8 milliárd forintos keretet. az elmúlt hónapokban a járvány miatt sok prémium bor- és pezsgő-előállító szenvedett bevételkiesést, emiatt külön támogatást kérvényezhettek. Több mint 700 borász így is tett. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön, Etyeken jelentette be a keret bővítését. Feldman Zsolt a második alkalommal, Gondolatok a buborék körül címmel megrendezett pezsgőkonferencián arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapokban a járvány miatt sok prémium bor- és pezsgő-előállító szenvedett bevételkiesést. Emiatt ők külön támogatást kérvényezhettek. Mivel több, mint 700 borász igényelt 2,2 milliárd forintot, kiegészítették a keretet, hogy teljes körű támogatást nyújthassanak a szakmának. Az államtitkár szerint sikeres a 10 milliárdos szőlő-bor ágazati válságkezelő program. Ezt az is mutatja, hogy a kínálati és keresleti oldalon egyensúly közeli állapot alakult ki.

Érkezik a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokhoz a támogatás

A Magyar Államkincstár (Kincstár) megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára. Az Agrárminisztérium a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére átmeneti támogatás igénybevételét tette lehetővé. A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból több ágazat részesül. A támogatási kérelmeket júliusban és augusztusban a Kincstár által kialakított elektronikus kérelembenyújtó felületen lehetett benyújtani. A tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett, amelyekről a Kincstárnak legkésőbb 2020. december 31-éig kell döntést hoznia.

Letöltendő börtönbüntetéssel és 100 milliós vagyonelkobzással sújtották az MVH-s bandákat az uniós agrártámogatás elcsalása miatt

Többéves börtönbüntetéseket szabott ki a Fővárosi Törvényszék egy félmilliárdos csalássorozat ügyében. A bűncselekmény sajtóhírek szerint a korábban az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó, 2016. december 31-én megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz köthető. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az ügynek összesen 117 vádlottja van. Két bűnszervezet 2011-2012-ben több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozott, és ennek mintegy kétszeresét akarta a továbbiakban megszerezni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban 2013-ban leleplezte őket. Az ügyészség szerint az egyik vádlott, egy 43 éves férfi, aki az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatali rendszerben dolgozott vezető beosztásban, 2011-től a támogatások jogosulatlan megszerzéséért bűnszervezetet épített ki. Célja azoknak a területalapú támogatásoknak a megszerzése volt, amelyekre a jogszerű földhasználók nem terjesztettek elő igényt. A férfi 2012-ben bevonta a bűnszervezetbe egy 60 éves, vezető beosztású kollégáját, aki később maga is kialakított egy külön, szervezett elkövetői kört. A két bűnszervezet 2011-2012-ben több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozott, és ennek mintegy kétszeresét akarta a továbbiakban megszerezni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban 2013-ban leleplezte a bűnszervezetet.

Komoly büntetéseket szabtak ki 117 személyre az uniós agrártámogatások elcsalása miatt - Fotó: Magro.hu, CSZS, illusztráció
Komoly büntetéseket szabtak ki 117 személyre az uniós agrártámogatások elcsalása miatt – Fotó: Magro.hu, CSZS, illusztráció

A következő 7 év EU-s agrártámogatásainak sorsa dőlhet el októberben

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön. A magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter az ülés után elmondta, hogy alapvetően 3 elvárásnak kell megfelelni: kellően ambíciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és egyszerű, a gyakorlatban végrehajtható szabályok. Az Agrárminisztérium írta meg, hogy az állam- és kormányfők július végén állapodtak meg az Unió következő 7 éves költségvetéséről, amelynek részeként a KAP-ra fordítható források nagyságát is meghatározták. Az is kiemelt jelentőségű, hogy a magyar részesedés arányát sikerült megőrizni. Ennek eredményeképp a következő 7 évben a magyar mezőgazdaság több mint 12 milliárd euró Uniós forráshoz jut majd – mondta az agrárminiszter.

Megérkezett a 7 milliárd forintos válságkezelő támogatás az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások és a juhtartók számára

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Nagy István elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket pedig folyamatosan utalják. A kérelembenyújtás második köre szeptember 14-én fejeződött be. 187 élelmiszer-feldolgozó vállalkozás igényelt 500 millió forint támogatást. Nagy István elmondta, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése. Ezzel pedig a munkahelyek védelme. A válságkezelő támogatások népszerűek, a 12 meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett – tette hozzá. A kérelmek elbírálását követően a Magyar Államkincstár megkezdte a támogatások kifizetését.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...
Június 30-ig!!!! Állatjóléti támogatás igénylése... A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmének benyújtására június 30-ig van lehetősége a határozattal rendelkez...
Július 1-ig!!! Állattartó telepek korszerűsítéséhe... Kevesebb, mint két hét áll rendelkezésre, hogy a fizetési kérelmet benyújtsák azok, akik állattartó telepüket szeretnék korszerűsíteni vagy valamely t...
Nemzeti Vidékstratégia és a 2013. 2. félévében meg... Pályázati cikksorozatunk 4. részében partnerünk a Palyaz.hu vezetője ismerteti  Nemzeti Vidékstratégia legfontosabb célkitűzéseit és a 2013. 2. félévé...
Kötelező képzések elvégzésén múlhat a támogatás... Vannak olyan mezőgazdasági támogatások, melyek kifizetése kötelező képzéshez kötött. Ezek június közepén kezdődtek és zömében augusztus 15-ig lezajlan...