állatvilág

Baranyai lovas győzött a Nemzeti Vágta szentlőrinci előfutamán

A magyar mezőgazdaság és a lovas élet voltak a fő hívószavak a 26. Szentlőrinci Gazdanapok három napján. A Baranya megyei eseményen a gazdálkodáshoz kapcsolódva számos kerekasztal-beszélgetést és szakmai előadást szerveztek a kilátogatóknak. Az előadók egyebek között érintették az ökológiai gazdálkodás, a vidék jövője és az agrárgazdálkodás témaköreit is. A szervezők emellett a magyar lósport egyik jeles eseményét, a Nemzeti Vágta Szentlőrinci előfutamát is megtartották. […]

Tovább…

Az erdei fülesbagoly lesz az év madara a gólyatöcs után

Több, mint 6500 szavazat összesítése után választották meg az Év madarát, amely 2020-ban az erdei fülesbagoly lesz. A győztes mellett a füleskuvik és az uráli bagoly vettek még részt a szavazáson. Az első helyezett 48 százalékkal nyert, a füleskuvik 35 százalékot kapott, míg utolsóként az uráli bagoly végzett 17 százalékkal. Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, parkokban, folyóárterekben és öreg temetőkben él. […]

Tovább…

Alig van almamolyrajzás, a szőlőknek viszont kijut a rosszból

Annak ellenére is bőven van tennivaló a növényvédelemben, hogy az almamolyrajzás intenzitása valamelyest csökkent, a többi molyból pedig alig fognak a csapdák. Az almafalisztharmat-fertőzés viszont kifejezetten erős, továbbá az időjárás kedvez a szőlőperonoszpóra és a többi szőlőbetegség számára is. Mivel július második dekádjában némileg változékonyabb lett az időjárás, a hőségnapok megszűntek, éjszakára pedig felfrissült a levegő, ami kedvezett a harmatképződésnek. Az almásokban tovább erősödött az almafa vértetű terjedése, a kártevő sok gondot okoz az idős és kevéssé védett gyümölcsösökben. […]

Tovább…

Védekezzünk hatásosan a szúnyogok ellen!

A szúnyogok sokszor elviselhetetlenné teszik a szabadban eltöltött időt, legyen szó akár munkáról, vagy pihenésről. Az idei időjárás pedig rendkívül kedvező számukra. A nagy esőzések, a belvizek, és az ezeket követő forróság is hozzájárultak ahhoz, hogy a repülő vérszívók elképesztő sebességgel szaporodjanak, és szinte az egész országot ellepjék. Sokan, sokféleképpen próbálnak védekezni ellenük, cikkünkben felsorolunk néhány hatékony megoldást. […]

Tovább…

Poloskák és dióburok fúrólégy elleni szer kapott szükséghelyzeti engedélyt dió és paradicsom kultúrákban

Engedélyezte a Nébih a Piretro Natura rovarölő permetezőszer szükséghelyzeti felhasználását ökológiai termesztésű dió és paradicsom kultúrákban dióburok fúrólégy, ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska ellen. A permetezések időpontjáról a felhasználók a kezelések megkezdése előtt kötelesek tájékoztatni a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalát. […]

Tovább…

Erős gyomor kell a gyorséttermi csirkehús gyártásáról készült filmhez

Megérkezett az első előzetes videója annak a Super Size Me 2 című filmnek, amelynek első része óriási botrányt kavart 2004-ben. Akkor Morgan Spurlock dokumentumfilmes 30 napon keresztül csak McDonald’s-os ételeket evett, hogy felhívja a figyelmet a rendszeres gyorséttermi étkezés veszélyeire. Az új filmben pedig azt mutatja be, miből és hogyan készül a gyorséttermi csirkehús. […]

Tovább…

Különleges Lacaune juhnyáj a dunapataji gazda szeme fénye

Franciaországból hozott tejelő Lacaune juhfajtát Dunapatajra egy helyi gazdálkodó, és nem bánta meg a döntését. A Bács-Kiskun megyei tanyán európai viszonylatban egyedi fejőházat látni, a juhállomány modern körülmények között éli mindennapjait. A Szelidi-tóhoz közeli majort irányító Bévárdi Pál 1984-ben szerzett agrárdiplomát, pályája a hartai Erdei Ferenc Téeszhez kötődik, ahol az állattenyésztés egy részét irányította. […]

Tovább…

Meglepetés, vagy sem: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás bebizonyította, hogy a kecskék a legapróbb érzelmi változásokat is képesek felismerni társaik hangjelzéseiben. Ennek alátámasztására a kutatók úgy rögzítették a kecskék hívóhangját, hogy az vagy pozitív, vagy negatív töltetet hordozott. Ezt később egy hangszórón keresztül lejátszották egy másik egyednek. A kísérlet során 3 különböző hívóhangot játszottak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes hangulatú hívójel volt, harmadjára pedig egy véletlenszerű érzelmi töltetettel rendelkezőt játszottak le. A kísérletben vizsgálták az állatok viselkedésében és fiziológiájában bekövetkezett változásokat is. A kutatók a hangot kiadó, és az azt vevő kecske érzelmi állapotát is megfigyelték. Arra is […]

Tovább…