7 hasznos rovar, amit nem szabad kiűzni a kertekből

Számos olyan rovar van a kertekben, amely azon túl, hogy ártalmatlan a növények számára, még a gazda hasznára is válhat. Ezért nem érdemes minden ízeltlábútól megszabadulni a kertben. Akadnak köztük olyanok, amelyek a beporzásban segíthetnek, egyesek a kártevőket pusztítják, mások pedig a növényeket és a talajt teszik egészségesebbé. A kert leghasznosabb rovarainak hetes listáján olyan állatok szerepelnek, amelyek jelenléte kifejezetten előnyös a kertekben. […]

Tovább…

Pillanatok alatt pusztult el minden ötödik kecske – az 53 éves pásztor még sohasem látott ilyet

A pásztor még soha életében nem találkozott hasonló tragédiával, de a falu idős gazdálkodói sem hallottak, még csak hasonló eseményről sem. A szerencsétlenül jár pásztor nyájának jelentős részével feltehetőleg villámcsapás végzett.
Nemrégiben tragikus és rejtélyektől övezett esemény színhelye volt az Arcos de Valdevez város melletti terület, Portugália északi részén, a spanyol határ közelében. […]

Tovább…

Forradalmasítani a csirkék bélrendszerét – a prebiotikumok kutatása révén

Dr. Natalie Morgan baromfitáplálkozási szakértő azt vizsgálja, hogy a prebiotikumok használata a tojótakarmányokban javíthatja-e a csirketermelést, és csökkentheti-e az antibiotikum-felhasználást. Az Új-Angliai Egyetem 2021-es Tudományos és Innovációs Díjának nyerteseként ezt a koncepciót vizsgálja, miután elnyerte az ausztrál tojások díját a 2021-es Tudományos és Innovációs Díj a fiataloknak a mezőgazdaságban, halászatban és erdőgazdálkodásban című versenyen.
A 22 000 ausztrál dollár (16 800 USD) értékű díját egy 8 hetes projekt finanszírozására használja fel, amelynek során azt vizsgálja, hogy milyen hatással van a xilo-oligoszacharidok (XOS) nevű prebiotikumok hozzáadása a tojótyúkok étrendjéhez. […]

Tovább…

Mi a szép a vadászatban? És egyáltalán: mi értelme van?

A vadászat sokrétűsége sokak szeme elől rejtve marad. Egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges, hogy közelebb kerüljünk hozzá, azonban hosszú évek múltán is mindig tud valami újat mutatni, tanítani az erdő, a vad, a természet. Lehet szeretni, megvetni vagy ítélkezni felette, de egy biztos, nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához.
A vadászat szélsőséges társadalmi megítélése számtalan nézeteltérést szül. Az elutasító véleményezés katalizálja a nem vadászó emberek között a vadászat elítélését, noha általában fals, szubjektív információkból vonnak le téves végkövetkeztetést. Márpedig a vadgazdálkodás mára szükségszerűvé vált a vadállomány kezelése érdekében. […]

Tovább…

Kinek és milyen esetben áll jogában lelőni egy kutyát?

Egyre több hírt hallani vadászterületen történő kutyaelejtésről. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Mikor ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?
A vadászati törvény 37.§ 4. bekezdése szerint egy kutya elejtése kizárólag vadászterületen történhet és csakis vadász által. A kutya elejtése minden esetben a vadállomány védelmének érdekében lehetséges, a lövést pedig csak akkor lehet elengedni, ha nem deríthető fel a kutya tulajdonosa, továbbá az adott kutya éppen a vadat űzi vagy elejti, és annak az űzött vagy elejtett vadnak a sérelme másként nem hárítható el. […]

Tovább…

Növényvédelmi szempontból fontos, hogy növényi gént találtak egy kártevő rovar genomjában

A dohánymolytetű eltérített egy detoxifikáló növényi gént, hogy azzal semlegesítse a növényi mérgeket – ezzel a címmel jelent meg március végén egy tanulmány a Cell tudományos folyóiratban. „A bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban nagyon-nagyon ritka horizontális géntranszfer (HGT) jelenségével állunk szemben, aminek révén két nagyon távoli csoportból nem szaporodás útján kerül át egy gén. Nevezhetjük ezt »természetes GMO-nak« is, annál is inkább, hogy pontosan az” – írta a kutatási ismertetőjében Varga Máté genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docense. […]

Tovább…

Újdonság az állatvédelem és az állatjólét szolgálatában: megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Az alakuló ülésen Nagy István agrárminiszter arról beszélt: fontos, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön. A politikus azt reméli, hogy a tanács létrejötte egy olyan párbeszédet indít el a szaktárcák, a tudományos intézmények, a szakmai és a civil szervezetek között, amely egyetértést teremt az állatvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó kérdésekben. […]

Tovább…

Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint

A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin.
Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre. […]

Tovább…