Magyar kutatók vizsgálták meg, mennyiben segítenek a vadászpókok az alma kártevőinek szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Kifejezetten nagy számban jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben. Bár meghatározó jelentőségük lehet a rovaregyüttesek kialakításában, így az almakártevők gyérítésében is, a szakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik szerepükről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában. A Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének munkatársai most lezárult kutatásukban ennek a kérdéskörnek jártak utána.

A SZIE írta meg, hogy a hagyományos növényvédelmi gyakorlat kedvezőtlen hatással lehet a környezetre. Különösen a széles hatásspektrumú rovarölő szerek károsítják egy-egy kultúra élővilágát. Nem csupán a kártevőket gyérítik, hanem tömegesen pusztítják el azok természetes ellenségeit, valamint az indifferens rovarfajokat is. Az elmúlt évtizedben a növényvédelemben dolgozó szakemberek nagy hangsúlyt fektettek olyan technológiák kidolgozására, melyek kevésbé károsak a környezetre és kedveznek a hasznos ízeltlábúak elszaporodásának. A környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazása mellett egy-egy almaültetvényben akár több mint 70 pókfaj több 10 ezer egyede fordulhat elő a lombkoronában. Ám a tudósok rendkívül keveset tudnak ezeknek a pókoknak az almaültetvények táplálékhálózatában betöltött szerepéről.

Az agrárszakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik a vadászpókok szerepéről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában, ezt vizsgálták a SZIE kutatói - a képen egy Rozsdás ugrópók, Carrhotus xanthogramma
Az agrárszakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik a vadászpókok szerepéről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában, ezt vizsgálták a SZIE kutatói – a képen egy Rozsdás ugrópók C(arrhotus xanthogramma) kabócát (Empoasca sp.) fogyaszt

Hét év a lombkoronák közt

A SZIE Növényvédelmi Intézetének kutatói az elmúlt években egy nagyszabású projekt keretein belül azt vizsgálták, hogy a pókok, ezen belül a zsákmányukat a növény felületén aktívan kereső, úgynevezett lombozatlakó vadászpókok, milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak almaültetvényekben. Mivel a pókok zsákmányspektrumának jellemzéséhez szükséges leghitelesebb információkhoz a ragadozási események szabadföldi megfigyelésével lehet jutni, az Intézet kutatói rendszeresen vizsgáltak át almafákat számos ültetvényben, hogy a vadászpókokat táplálkozás közben figyeljék meg. Az éppen táplálkozó vadászpókegyedeket és zsákmányukat begyűjtötték, majd az Intézet laboratóriumában a pókot és prédáját egyaránt meghatározták, a főbb paramétereiket pedig lemérték. Összehasonlítás céljából vizsgálták az almafák lombkoronájában található ízeltlábú együtteseket is, melyek potenciális zsákmányt jelentenek a pókoknak. A táplálkozó pókok gyűjtése rendkívül időigényes folyamat, ezért közel 7 évre volt szükség, hogy elegendő mennyiségű adat álljon rendelkezésre a lombozatlakó vadászpókok természetes zsákmányspektrumának átfogó elemzéséhez.

Ezeket állapították meg a kutatók a vadászpókok növényvédelmi jelentőségéről

A kutatók a PeerJ tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban adtak számot az új eredményekről. Megállapították, hogy bár a különböző lombozatlakó vadászpókfajok polifág ragadozókként jellemezhetők, azaz nagyon sokféle zsákmánytípust fogyasztanak, mégis az egyes fajok különböző preferenciákkal bírnak. Megerősítették, hogy a zsákmányejtés során a zsákmány mérete és taxonómiai identitása is fontos szempont. Ebből következik, hogy a pókok szerepe az almaültetvények táplálékhálójában rendkívül összetett. Különböző almakártevők szabályozásában más-más vadászpókfajoknak lehet meghatározó szerepe.

A lombozatlakó vadászpókok zsákmányspektruma legnagyobb részben (54 százalékban) növényvédelmi szempontból indifferens ízeltlábúakból állt. A pókok az esetek 31 százalékában fogyasztottak almakártevőket és zsákmányuk 15 százalékát különböző természetes ellenségek tették ki. A kártevők közül a legnagyobb arányban különböző növénytetvekkel táplálkoztak, míg a fogyasztott természetes ellenségek nagy részét pókok és ragadozó poloskák adták. Habár a pókok jelentős mennyiségű kártevőt fogyasztottak, azokat a környezetbeli előfordulási gyakoriságukhoz képest jelentősen kisebb, míg az indifferens (nem kártevő és nem hasznos) szervezeteket jelentősen nagyobb arányban zsákmányolták. Így a természetes ellenségek fogyasztása és hajlamuk arra, hogy inkább indifferens szervezeteket, például legyeket fogyasszanak, jelentősen csökkentheti a lombozatlakó vadászpókok hatékonyságát a kártevők korlátozásában.

Egyes fajokat lehet inkább érdemes támogatni

A tanulmány szerzői rámutatnak arra a tényre, hogy mivel az egyes pókfajok különböznek egymástól preferenciáik és zsákmányuk összetétele tekintetében is, így a kártevőgyérítés szempontjából feltehetőleg érdemesebb az egyes funkcionális csoportok vagy egyes fajok tevékenységét segíteni, mint a teljes pókegyüttes egyedszámának vagy biodiverzitásának növelésére törekedni. Megállapították továbbá, hogy az európai almaültetvényekben a lombozatlakó vadászpókoknak elsősorban a levéltetű populációk gyérítésében lehet fontos szerepe – írta a cikk.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban i...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Heti agrárhír-összefoglaló Ízelítő az elmúlt hét híreiből: Prémium termékekkel vonulunk az orosz piacra, elindult a területalapú támogatások 50%-os előleg kifizetése, beletörődé...