Virágzik a kajszibarack és a mandula, ha fagy jön rájuk, nagy lesz a baj

Február közepén is a tavaszt idézi az időjárás. A szántóföldeken megindultak a munkák, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben metszenek. Sok helyen virágzik a mandula, a sárgabarack, és ez aggodalomra ad okot a termelőknek. Félő, hogy egy később jövő fagyos hajnal árthat az idei termésnek. A kiskertekben is megkezdődött a munka, már lehet ültetni a dughagymát. […]

Tovább…

Drágaság és szakmaiság: kell-e a félmilliós foszfor műtrágyát kijuttatni?

A 2022-es év novemberének végén nagyjából 500.000 forint + ÁFA áron lehet MAP/DAP műtrágyákat beszerezni. Ez a leghatékonyabb foszfor pótlás a talajok számára. Ez az összeg 1-2 éve még a mostani harmada volt csak, így érdemes jól körbejárni, hogy mikor és főként mennyi foszfort érdemes kiszórni a szántóföldekre a hatékony termelés érdekében. […]

Tovább…

Virágzás, beporzás, termékenyülés – mi fán teremnek a gyümölcseink

A gyümölcstermő növények virágai fajoktól függően megjelenhetnek egyesével (birs), párosával (kajszi-, őszibarack), vagy virágzatba tömörülnek (az alma bogernyőbe, a körte összetett ernyőbe).
A gyümölcsfák akkor virágoznak először, amikor termőrügy, illetve virágrügy alakul ki rajtuk. E körülmény megmutatja a fa életében, hogy ifjúkori (juvenális) állapotából olyan szakaszba, idősebb korba jutott, amikor már terméshozásra képes. Ez az állapot – ami függ a fajtától, az alanytól, a termőhelytől, az agrotechnikától – a fa 2–6 éves korában következik be. […]

Tovább…

Veszélyben a magyar akácméz a hideg március miatt

A hónap utolsó előtti hétvégéjének hűvös időjárása miatt elképzelhető, hogy ugyan május elején virágosak lesznek az akácfák, ám a méhek kevés nektárt találnak majd rajtuk. Ez komoly gondot okozhat a dél-alföldi térség méhészeinek, a tavalyi év után, amikor az elmúlt évtizedek méztermelő szempontból egyik legrosszabb szezonját szenvedték el. 2020-ban nagyon alacsony volt az akáchozam. Szerencsés volt az a gazdaság, amely a korábbi évek átlaghozamának akár az 5-10 százalékát el tudta érni. […]

Tovább…

Különös és forradalmi dolgot találtak a magyar kutatók a növények virágzását vizsgálva

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a tél közeledte beindít a növényekben egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust, ami megméri a tél hosszát, detektálja a tél végét és ezek alapján időzíti a virágzást. A tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődésének szakaszait megfigyelő tudományterületen. Az ELTE honlapján közzétett beszámoló szerint a kutatók a vizsgálat során Priszter Szaniszlónak (1917-2011), az ELTE Füvészkert egykori igazgatójának feljegyzéseit vették alapul. […]

Tovább…

Több ok miatt lehet idén kevés akácméz

A csípős, hideg tavaszi reggelek a méhészeknek sok fejtörést és nagy kiszolgáltatottságot jelent. Idén az enyhe tavasz miatt minden folyamat hamarabb érkezett: márciusban kipattantak rügyek, leveleztek a bokrok és a fák, egyre melegebb nappalok voltak, a hőmérséklet országszerte 15-18 fok volt, ez áprilisban nem ritkán 20-23 fokkal folytatódott. Aztán viszont éjszakai fagyok söpörtek végig az országon. Baranya, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében is megdermedtek a méhlegelők. Az ország egyes területein 70-90 százalékos volt a fagykár. Vajon mi lesz idén az akácterméssel? […]

Tovább…

Ez lesz az enyhe tél hatása a gyümölcstermesztésre és az idei termésre

A téli időjárás leginkább két tényezőn keresztül hat a gyümölcsfákra, a -termesztésre, valamint a termésre. Az egyik a károsítók áttelelő alakjainak gyérítése, ezáltal az adott évi fertőzési nyomás befolyásolása. A másik a rügyfakadás és a virágzás idejére gyakorolt hatás, ezáltal a tavaszi fagy jelentette kockázat befolyásolása. Anyagunkból kiderül, hogy milyen hatásokkal lehet számolni 2020-ban az enyhe tél után. […]

Tovább…