Magyar kutatóhölgy dolgozta ki a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét

Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa. A szakember kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Dolgozatát a közelmúltban védte meg a Szent István Egyetemen. A disszertáció egyik új tudományos eredménye egy eddig nem létező mutató, az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index (Anti–Cruelty Criminal Index, ACCI) kidolgozása lett. […]

Tovább…

A fotoszintézis mesterséges feljavítása jelentősen megnövelheti a terméshozamot

A növények fényből és szén-dioxidból termelnek szerves anyagot és szolgáltatnak energiát más lényeknek. A fotoszintézis biokémiai folyamatában vannak olyan pontok, melyek a mechanizmus összetettsége és a nyersanyagok hiánya miatt lassabban mennek végbe. Az Essexi Egyetem tudósai két olyan kritikus pontot találtak a reakciósorozatban, melynek mesterséges megtámogatásával 27 százalékot tudtak növelni a növények termelékenységén. A valós terepi körülmények között megvalósult felfedezés már a harmadik a RIPE (Megvalósuló Megnövekedett Fotoszintetikus Hatékonyság) kutatási projektjében. […]

Tovább…

Lecsúszóban a magyar vetőmagágazat: komoly gondok nehezítik a minőségi munkát

A magyar mezőgazdaság egyik sikertörténete a vetőmag nemesítése, előállítása és exportja. Az általános vélekedés ellenére a szakemberek egy része szerint a területen gyors és folyamatos leépülés tapasztalható, valamint a versenyképesség elvesztése is kilátásban van. Az okok között a forráshiány, az átszervezés, az utánpótlásképzés nehézsége, valamint a felügyeleti rendszer tökéletlensége is szerepel. […]

Tovább…

A kecskék érzelmeket közvetítenek: hangokból ismerik fel a társaik jelzéseit

Egy, az angliai Queen Mary Egyetem által elvégzett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek felismerni a legapróbb érzelmi változásokat is a társaik hangjelzéseiből. Ennek bizonyítására a kutatók úgy rögzítették a kecskék hívóhangját, hogy az vagy pozitív, vagy negatív tartalmat jelentett. Ezt később egy hangszórón játszották le egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot mutattak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes hangulatú hívójel volt, harmadiknak pedig egy véletlenszerű érzelmi töltettel rendelkezőt játszottak le. […]

Tovább…

Szappanbuborékok végzik a beporzást a méhek helyett

Japán kutatóknak sikerült megtalálni a fák beporzásának egy alternatív módszerét, ugyanis a méhek száma világszerte rohamosan csökken, a növényeknek viszont szükségük van beporzókra. Így a kutatások során találtak egy olyan módszert a kutatók, amely valójában kifejezetten jól működik, ez pedig a szappanbuborékokkal való beporzás. A buborékok vékony rétegén ugyanis megtapadtak a pollenek, amelyek így elszállítódtak a növényekig. A tesztelés során 95 százalékos sikerességi rátát értek el. […]

Tovább…

Korszerű haszonállat-embriológiai laboratóriumot adtak át Herceghalmon

Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Herceghalmon, a haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a több mint 100 millió forintos beruházás főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy a géntartalékok képzéséhez biztosítson hátteret. Az átadáson a Magro.hu is részt vett. […]

Tovább…

Tojásalapú bevonat védheti meg a betakarított gyümölcsöket

A tojás egy igen hétköznapi élelmiszer, és felhasználási lehetőségei az eget is súrolják, viszont a Rice Egyetem kutatói egy egész furcsa módját találták a tojás alkalmazásának, ami akár a zöldségek és gyümölcsök védelmére is szolgálhat. A kutatók szerint az élelmiszer felhasználható egy kevésbé költséges előállítású bevonat alapjaként, amely lassíthatja a gyümölcsök és a zöldségek rothadását, így hosszabb ideig tárolhatóvá téve a terméket. […]

Tovább…

Lassan Magyarország is kicsúszhat a kukoricatermő övezetből

Amennyiben a felmelegedés Középnyugaton folytatódik, 50 év alatt arra számíthatunk, hogy a növények legjobb termőterületei elcsúsznak. Az Amerikai Egyesült Államok esetében például Iowából és Illinoisból Minnesotába és Dakotába tolódnak el a kukorica- és a szójababtermelés körülményei a Penn State kutatói szerint. […]

Tovább…