Magyar kutatók oldották meg az invazív kagylók takarmányként való hasznosítását

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állati fehérje forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelenlévő inváziós kagylófajokból kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére. […]

Tovább…

Magyar kutatók aktív közreműködésével készült el a szikes talajok világtérképe

Az ELKH ATK Talajtani Intézet munkatársai hozzájárultak a szikesedés által érintett talajok világtérképének elkészítéséhez. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség a közelmúltban kezdeményezte a szikesedés által érintett talajok egy négyzetkilométeres felbontású világtérképének az összeállítását. A nemzetközi kezdeményezés célja a szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása. […]

Tovább…

Világelső teljesítmény: magyar kutatók is segítettek keresőkutyákkal feltérképezni az aranysakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre látványosabb. Ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismeretek minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat. Az állatok jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén, Fejér megyében. […]

Tovább…

Magyar kutatók vizsgálták meg, mennyiben segítenek a vadászpókok az alma kártevőinek szabályozásában

Az agrárszakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik a vadászpókok szerepéről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában, ezt vizsgálták a SZIE kutatói – a képen egy Rozsdás ugrópók C(arrhotus xanthogramma) kabócát (Empoasca sp.) fogyaszt […]

Tovább…

Különös és forradalmi dolgot találtak a magyar kutatók a növények virágzását vizsgálva

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a tél közeledte beindít a növényekben egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust, ami megméri a tél hosszát, detektálja a tél végét és ezek alapján időzíti a virágzást. A tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődésének szakaszait megfigyelő tudományterületen. Az ELTE honlapján közzétett beszámoló szerint a kutatók a vizsgálat során Priszter Szaniszlónak (1917-2011), az ELTE Füvészkert egykori igazgatójának feljegyzéseit vették alapul. […]

Tovább…

Nem lehet egyszerre mindenkinek jó, de élni kell a lehetőségekkel

Marhahúst exportálhatunk Kínába; nem lehet több támogatást igényelni tejtermékek magántárolására; idén is összezavarja a piacot az időjárás; jó hír a dísznövény-ágazat szereplőinek és a paprika termelőknek; magyar kutatók hoznak megoldást több problémára világszerte; péntek esti programajánló a Kutatók éjszakáján. […]

Tovább…