Rovar- és húslisztevő haszonállatok: engedélyezte az EU a rovarfehérjék használatát és a keresztetetést a takarmányozásban

Életbe lépett az Európai Bizottság új irányelve, amely engedélyezi a baromfi és a sertéságazatban a rovarfehérjék takarmányozásban történő felhasználását, továbbá az úgynevezett keresztetetést, vagyis a más állati fehérje-alapú takarmányt. Ez a jelentősen megdrágult gabonaárak és az importszója kiváltása szempontjából is jó hír a hazai állattartóknak. A döntés eredményeképpen mérsékelhető lesz az önköltség jelentős részét kitevő takarmány ára. […]

Tovább…

Az egészséges hús előállításában és a takarmányköltségek csökkentésében is segíti az állattartókat az Agrofeed

20 év alatt szisztematikus munkával mára a hazai takarmány előkeverék piac meghatározó szereplőjévé vált az Agrofeed Kft., amelynek termékeivel a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-ágazatban egyaránt találkozhatunk. Tevékenységüket nemrég a Magyar Állattenyésztésért Termék Nagydíjjal ismerték el az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon. Mindezekről Csitkovics Tiborral, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk. […]

Tovább…

Zab helyett árpa: jó választás a metán csökkentésére

A Svéd Agrártudományi Egyetem kutatói megállapították, hogy az árpa helyettesíthető zabbal a fűszilázs alapú takarmányozással etetett tejelő tehenek takarmányában, így az állatok teljesítményének csökkenése nélkül csökkenthető a CH4-kibocsátás. […]

Tovább…

Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés

A hazai sertéshús versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében. […]

Tovább…

Magyar kutatók oldották meg az invazív kagylók takarmányként való hasznosítását

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állati fehérje forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelenlévő inváziós kagylófajokból kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére. […]

Tovább…

A szénhidrátbontó (karbohidráz) enzim hatása a sertés teljesítményére

A modern sertéstenyésztés célja – a fenntarthatóbb termelési mód keresése közben – a teljesítmény és a nyereség optimalizálása. Ha a takarmány emészti fel a termelési költségek döntő részét, akkor értelme van a lehető legtöbbet kihozni a takarmányból. Egy enzim segíthet a takarmányfelhasználás optimalizálásában – és több enzim is erősítheti egymást.
Az összes felhasznált enzim közül a fitázokat (ez az enzim segíti a fitát foszforból a foszfor felszabadulását) és a karbohidrázokat adják rendszeresebben a sertés étrendjéhez. A fitáz felszabadítja a foszfort, és elkerüli a fehérjékkel és ásványi anyagokkal képződő komplexek képződését, ami viszont javítja az emészthetőséget, és növeli a tápanyagok felszívódását, jelentősen csökkentve a foszfor kiválasztását. […]

Tovább…

A jó takarmány titka: a lehető legjobb szilázs készítése

Az állattartók olcsó tömegtakarmányt biztosíthatnak állataiknak a silózással. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a silózástól a feletetésig megakadályozzuk a silóban lévő értékes energia és fehérje elvesztését. Az esetleges veszteségeket ugyanis később drágább forrásokból kell kiegészíteni, hogy az állatok termelése ne csökkenjen. Azonban fontos figyelni rá, hogy az előkészítés, a silózás és a feletetés során kedvezőtlen hatású mikroorganizmusok is elterjedhetnek a takarmányban. […]

Tovább…

Kevesebb antibiotikum a takarmányban: közel 1 milliárdos támogatásból fejlesztett takarmánykiegészítőket a magyar-kanadai cég és a SZIE

Egyre inkább az antibiotikum-mentes húsokat részesítik előnyben az élelmiszergyártók és a fogyasztók is. Ez komoly kihívást jelent az állattartók számára, akik a szigorú előírások betartása végett keresnek alternatív megoldásokat. Egy kanadai-magyar biotechnológiai cég az NKFI Alap segítségével, a Szent István Egyetemmel együttműködésben fejleszt olyan természetes, gyógynövény alapú takarmánykiegészítő termékeket, amelyekkel kevesebb antibiotikummal is nevelhetők egészséges sertések. […]

Tovább…