Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az ATK kutatói

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói. A szakemberek közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok fontos szerepet játszanak az emberi egészség megőrzésében. Az oldhatatlan részek a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben. Ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. […]

Tovább…

Alsóban szép a talajélet: földbe ásott ruhákkal rázná gatyába a talajegészséget a magyar kutatás

Egy új tudományos projekt indult hazánkban 2021. tavaszán az ELKH ATK Talajtani Intézet szervezésében. A kezdeményezés alapja a civil közreműködés. Egy egyszerű módszer segítségével a talajélet és ezáltal a talajegészség kutatásához csatlakozhatnak a gazdálkodók és földhasználók. A talajélet aktív időszakában elásott pamut alsónemű lebomlása jelzi a talaj biológiai aktivitását. A folyamat ad képet a talajok állapotáról országos szinten. […]

Tovább…

Megművelnek egy holdat? Nem! Megművelik „a” Holdat!

Ahhoz, hogy „bolygóközi fajokká válhassunk”, meg kell találnunk a módját, hogyan lehet fenntartható módon termeszteni az élelmiszereket idegen környezetben. Három év múlva a NASA először küld űrhajósokat a Holdra az Apollo óta. Az Artemis III. néven ismert misszió jelenleg 2024 októberében indul a NASA azon céljának részeként, hogy az „első nőt és a következő férfit” a Holdra küldjék.
Ezen túlmenően a NASA Artemis programja minden szükséges infrastruktúra létrehozását szorgalmazza egy „fenntartható holdkutatási program” megvalósításához. Ez a Lunar Gateway építéséből áll majd, amely lehetővé teszi a rendszeres utakat a Holdra oda és vissza, valamint az Artemis Basecamp, amely hosszú távú tartózkodást tesz lehetővé a Hold felszínén. […]

Tovább…

Facélia termesztéstechnológiai tapasztalatokról számolt be az ÖMKi

A facélia hazai termesztése a vetőmag iránti külföldi érdeklődésnek köszönhetően lendült fel az 1970-es évektől. A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében. A technológia fejlesztése napjainkban is szükséges, mivel kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. […]

Tovább…

Eggyel kevesebb titka maradt a növényi immunrendszernek

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között írja a magyarmezogazdasag.hu . A 2016-ban alapított „PRoTECT” Nemzetközi Doktori Iskola kutatói, a göttingeni egyetem és a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetem együttműködése során a lúdfű (Arabidopsis thaliana) immunrendszerének hatóanyag-mechanizmusát vizsgálták.
Ezt a növényt széles körben alkalmazzák növénybiológiai, fejlődésbiológiai és genetikai modellorganizmusként. Bár közvetlenül nem használják a mezőgazdaságban, a vele végzett kutatások fontos információt szolgáltatnak a virágos növények fiziológiájáról és molekuláris genetikájáról általában. A genom kis mérete megkönnyíti a genetikai térképezést és szekvenálást. […]

Tovább…

Magyar módszer osztályozza a növények hasznosságát, és adhat megoldást a természeti környezet legnagyobb kihívására

Az Európai Unió egyre több energiát fordít annak a kihívásnak a megoldására, hogy az emberi kezelés alól kivont, folyamatosan növekvő – főleg egykori mezőgazdasági művelés alatt álló – területeken visszaállítsa az eredeti, természetes vagy legalábbis ahhoz nagyon hasonló állapotot. Amerikai és magyar kutatók egymástól függetlenül dolgoztak ki szinte azonos módszert erre. Mivel az EU kiemelten foglalkozik az ökológiai restaurációval, így van rá esély, hogy a növényzet pontozásán nyugvó, Magyarországon kifejlesztett és alkalmazott módszer világszerte elterjedjen. […]

Tovább…

Új magyar módszer a takarmányvizsgálatra: gyorsítani lehet a gombafertőzések okozta terményhibák azonosítását

Az élelmiszerbiztonság növekvő jelentősége és a szigorodó fogyasztói elvárások miatt egyre modernebb technológiai eljárások segítik az élelmiszerek minőségellenőrzését. Az egyik ilyen módszer a hiperspektrális képalkotás, melynek alkalmazási lehetőségeit Parrag Viktória, a MATE Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje is vizsgálta csiperkegomba, görögdinnye és darált kukorica esetén. A mintaelőkészítés nélkül érintés- és roncsolásmentes, gyors, objektív és valós idejű mérés végezhető. […]

Tovább…

A fertőző állatbetegségek és az élelmiszer-rendszerek kutatásában is sikerrel szerepeltek a magyarok

A fertőző állatbetegségek nemzetközi összehangolásának területén működő uniós kutatásfinanszírozási hálózatban (ICRAD ERA-NET) Magyarország is részt vesz. A hálózat az első, közös pályázati felhívását 2020-ban tette közzé, amelyre több olyan nemzetközi konzorcium is pályázott, amelyben hazai, akár állami, akár ipari szereplők részt vettek. A pályázatokat két lépcsőben bírálták el, és végül négy olyan konzorcium nyert összesen több mint 500 ezer eurós pályázati finanszírozást, amelyben részt vesz magyar partner. […]

Tovább…