Az elmúlt két év nagyon megterhelő volt a sertéságazat szereplői számára. Az érintett szakemberek szerint ennek az infláció mellett a takarmányárak és az energiaköltségek drasztikus emelkedése volt az oka. Ráadásul a termelési költségek növekedése nem tudott beépülni a felvásárlási árakba. Többen már tavaly csökkentették az állományt vagy felhagytak a termeléssel, mások idén terveznek hasonló lépéseket. Vegyes várakozással tekintenek a termelők, illetve szakmai szervezeteik a 2023-as esztendő elé.
Az európai sertéshús-előállítás és -fogyasztás jelenleg nincs összhangban, a termelés volumene nagyobb, mint a fogyasztás. Emiatt az elmúlt 3 évben a sertéstenyésztőknek számos kihívással kellett szembenézniük – írta a Magyar Mezőgazdaság cikke.
A kihívások és az előrejelzések
A sertéstartók hosszan tartó alacsony felvásárlási árakkal, majd a takarmányárak, az energia- és munkabérköltségek robbanásszerű emelkedésével szembesültek, melyek növelték a veszteséges időszakok számát. Ezt tetézte a rendkívül volatilis felvásárlási ár változás, amely tervezhetetlenné és bizonytalanná tette a termelési környezetet az elmúlt időszakban – vázolta a jelenlegi helyzetet Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója.
A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége nyilvántartása szerint 2022-ben sok kisebb és közepes méretű üzemmel rendelkező sertéstartó hagyott fel a tevékenységével. Dr. Nemes Imre, a szövetség szakmai igazgatója azt mondta, az utóbbi időben nem, vagy csak rendkívül visszafogott mértékben jelentek meg szakértői előrejelzések. Ezt egyértelműen a rendkívül nehéz és bonyolult gazdasági környezet okozta zavarok okozták. „Az előrejelzések abban megegyeznek, hogy 2023-ban európai szinten további sertéslétszám-csökkenés prognosztizálható. Mi abban bízunk, hogy Magyarországon már nem lesz érdemi csökkenés – fogalmazott.
Alacsony felvásárlási árak, fogyasztáscsökkenés
Hazánk legnagyobb sertésintegrátora szerint 2023 első felében relatív alacsony felvásárlási árakkal kell számolniuk a termelőknek, magas önköltségek mellett. „Ebben a környezetben csak a nagy hatékonysággal termelő szereplők érhetnek el pozitív eredményt – közölte Nagy Tibor. Az infláció emelkedése miatt csökken a sertéshúsfogyasztás, így a kocalétszám további csökkenésére van szükség. A takarmány- és energiaárak csökkenése és a termelés visszaesése az első félévben kerülhet majd egyensúlyba. Sajnos ezen időszak alatt lesznek termelők mind az európai, mind a hazai piacon, akik kénytelenek befejezni a termelést. A mi várakozásaink szerint a második félév már nyereséges termelést biztosíthat azok számára, akik át tudják vészelni az előttünk álló fél évet.”
A hatékonyságnövelés segíthet a sertéstartók túlélésében
Az MSTSZ is a hatékonyság növelésében látja az ágazati szereplők túlélésének kulcsát. „Mivel a megnövekedett rezsiköltségek és gyakorlatilag minden egyéb költség növekedése a sertéságazatot is jelentős mértékben érinti, a hatékonyságnak tovább kell javulnia az ágazatban. Ez biztosíthat tisztességes jövedelmet a sertéstartóknak – mondta dr. Nemes Imre. A hatékony termeléshez további fejlesztésekre van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a beruházások kormányzati támogatása is.
Az idei év szinte biztosan a túlélésről fog szólni a hazai sertéságazatban az MSTSZ véleménye szerint. Várhatóan a tőkeerős cégek tovább növekednek és tovább folytatódik az ágazatban a koncentráció. Az ilyen időszakok azonban kiváló példát szolgáltatnak arra is, hogy miért éri meg egy integrációs rendszer tagjaként termelni. Ahogy az integrációs és stratégiai igazgató fogalmazott, a Bonafarm Mezőgazdaság sertésintegrációs programjának egyik előnye a hosszú távú biztos felvásárláson túl, hogy a benne részt vevő termelők, legyen szó akár koca- vagy hízóintegrációs partnerről, nagyobb biztonságban vannak, mint a külső piaci szereplők, akik sok esetben védtelenek a piaci viszontagságokkal szemben.
A tenyésztői szövetség szakemberei szerint a koncentrálódás mellett a túlélés záloga lehet, ha a sertéstartók közösen – például a KAP-ban támogatott termelői csoportokban – értékesítik a hízóikat és a beszerzéseiket (takarmány, energia, stb.) is összehangolják.
A nyugati végen bizakodik Derdák Gábor
Az idei évnek is, mint eddig oly sokszor, bizakodva indulok neki – mondta az Egyházasfalu községben termelő Derdák Gábor. – Ezt az is bizonyítja, hogy – bízva az idei évben – decemberben 700 malacot telepítettünk a hizlaldáinkba. Nem egyszerű a helyzetünk, az inputanyagok drágulnak, az energiaárak drasztikusan emelkednek, a felvásárlási árak hektikusan változnak. A zöld lobbi pedi sokszor szakmailag indokolatlan előírásokat szab számunkra, ezzel nehezítve a termelést. De bizakodó vagyok, hiszen élelmiszerre szükség van, enni kell az embereknek. A saját gazdaságomban művelt 50 hektár szántón a szükséges takarmány jó részét meg tudjuk termelni.
Úgy gondolom, ezért is maradtunk még talpon. Azt látom, akiknek nincs saját földjük, azok vagy abbahagyták az állattartást vagy integrátorhoz csatlakoztak, és „bérhízlalnak”. Édesapám több mint 30 éve foglalkozik sertésekkel, mellette nőttem bele a szakmába, és főállásban már jómagam is 9 éve csinálom. Mindig vannak nehézségek, de mi állattartók, úgy gondolom kifejezetten kitartóak vagyunk. Biztatónak tartom, hogy az Agrárminisztérium támogatja a kis húsboltokat, ezzel ugyanis – közvetve – minket is támogat, hiszen a kisboltok többsége hazai sertéshúst árul.
A magyar mangalicatartás is kihívásokkal küzd
– A mangalicatenyésztők is küzdelmes év elé néznek – mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Bár a mangalica hízók és termékek ára jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ez az emelkedés nem tudta teljesen követni a takarmány- és energiaköltség-növekedést. Emiatt sok termelőnek lesznek gondjai, és többen abbahagyni tervezik a tenyésztést. Ugyanakkor a mangalica piacát konjunktúra, keresleti piac jellemzi, azaz ma minden megtermelt mangalica és az azokból készülő termékek is eladhatók.
Így, ha sikerül az árakat legalább a jelenlegi szinten tartani, a termelés hatékonyságát növelni, miközben számítunk a takarmány árának stagnálására, sőt, talán kisebb csökkenésére is, akkor a tenyésztők zöme folytatni, vagy akár bővíteni is tudja a termelést. A mangalica génmegőrzése, tenyésztése nagyban függ az őshonos haszonállatoknak megítélt állami támogatásoktól is, hiszen védett, veszélyeztetett fajtáról van szó.
A támogatások pontos határidőre történő kifizetése legalább annyira fontos, mint a támogató jogi környezet és államigazgatási intézkedések, azaz a mangalica fajta speciális helyzetét figyelembe vevő állategészségügyi szabályok csakúgy, mint például a piaci lehetőségek bővítése – új exportpiacok nyitásával –, vagy az őstermelői és családi gazdasági termékek értékesítésének támogatása.
A kis méretgazdaság kisebb gondokat hoz a sertéstartók számára
A szakemberek véleménye egyezik abban, hogy a közepes méretű sertéstartó gazdálkodók azok, akiknek a legnehezebb túlélni a jelenlegi helyzetet. Úgy tűnik, a háztáji méretű családi gazdaságok számára épp a kis méret jelentheti a túlélést.
– Adni adhat, csak el ne vegyen az új év! – mondta Csikós István, akinek tiszapüspöki berkshire állománya 10 kocából, 2 kanból és 10 süldőből áll. Ha a piac így alakul, meg leszünk vele elégedve, mert, ahogy én látom, egyre többen szeretnének legalább 1-2 kismalacot vásárolni és saját részre felnevelni.
A gabonaárak most zuhannak, ami állattenyésztői szemmel jó dolog, főleg a sertéságazatnál, mert köztudott hogy a disznó „zsákból eszik”, vagyis sok abraktakarmányt igényel. Emellett azt hallom, újra lesz 148-as támogatás, és reméljük véget ér a sertéspestis is – mondta a termelő.
