Tonnaszám viszik a szemétbe az ehető vaddisznóhúst a magyar vadászok

Esetenként 4-5-ször annyi pénzt kapnak az államtól a vadásztársaságok a kilőtt vaddisznók megsemmisítésre való leadásáért, mintha azokat a feldolgozókhoz vinnék. A vadkan darabjáért 100 ezer, a kocáért 60 ezer forint állami kártalanítás jár, így érdemesebb a szeméttelepekre kitett ATEV-konténerekbe leadni azokat. A tonnaszám kidobott állattetemek miatt egyes hulladékudvarokban nagyon rossz állapotok uralkodnak – számoltak be róla dél-balatoni vadászok. […]

Tovább…

Mi történik, ha valaki afrikai sertéspestis fertőzte húst eszik?

Kérdéseket küldtünk az afrikai sertéspestis fertőzés gyakorlati tudnivalóival kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtóosztályának, ahonnan villámgyors válaszokat kaptunk. Többek között arra is, hogy milyen veszélye van, ha valaki fertőzött húst eszik, hogyan történik a betegség miatt elrendelt kényszervágás, és milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében? Az is kiderült, hogy milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani. […]

Tovább…

Új megoldás a sertéspestisre Magyarországon?

Hónapok óta pusztít hazánkban az ASP (Afrikai sertés pestis), melyre úgy tűnt, nem létezik teljesen hatékony megoldás. Viszont most megújult mentesítési tervvel álltak elő az Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport közreműködésével. Az új előírásokat az országos főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza. Az említett dokumentumban az elmúlt időszakban történő vizsgálatok alapján számos járványvédelmi előírást pontosítottak, egyszerűsítettek vagy egyesítettek a szakemberek. Cél, hogy az új mentesítési terv segítségével emeljék az ASP elleni védekezés hatékonyságát. […]

Tovább…

Listán a magyar vadgazdálkodás nagy kihívásai

A modernkori magyar vadgazdálkodás kulcsa, hogy a vadállományt is megújuló természeti erőforrásként kezeljük. Éppen ezért fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn Magyarországon. Többek között erről is beszélt Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferencián, a FEHOVA kiállításon. A legfontosabb problémákról is szó volt. […]

Tovább…

Harc az állatjárványok ellen: március végéig újra megnyitják az állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatokat

Március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési Program állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatait az Agrárminisztérium. Az agrártárca szakemberei a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várják az intézkedéstől. Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy az elmúlt hónapokban több hír is napvilágot látott az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenéséről és terjedéséről. Ezért számos olyan adminisztratív intézkedést hoztak, amelyek felhívták a figyelmet a magyar állattartó telepek állategészségügyi színvonalának emelésére és a szigorú rendszabályok betartására. […]

Tovább…

Le kell ölni és meg kell semmisíteni 26 + 24 ezer sertést

Újabb 26 ezer sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében egy sertéstelepen. Néhány napja Bulgáriában is komoly fertőzési gócpontot találtak az ország északkeleti régiójában, ott 24 ezer állatot kell elpusztítani a betegség miatt. Összesen 50 ezer disznóval lesz kevesebb két, hazánkhoz közeli területen. […]

Tovább…

Keresőkutyával, drónnal és elektromos kerítéssel a pestis ellen

Keresőkutyákkal, drónokkal és elektromos kerítésekkel kombinált védelmi rendszert telepít Németország annak érdekében, hogy megakadályozza a vaddisznókat abban, hogy a sertéspestist behurcolják az országba. A kérdés már nem az, hogy a sertéspestis eljut-e Németországba, hanem az, hogy mikor. […]

Tovább…

Fokozta az afrikai sertéspestis kockázati besorolását az országos főállatorvos

A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport december 19-i ülésén megfogalmazott javaslatának alapján az országos főállatorvos minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra módosította a kockázati besorolást. Az intézkedés célja a fertőzés terjedésének lassítása és a vaddisznóállományok hatékonyabb gyérítése a még mentes területeken. A Nébih írta meg, hogy a korábbi ideiglenes intézkedések megerősítése, valamint a járványhelyzet áttekintése céljából ülésezett 2019. december 19-én a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport. A szakemberek több határozatot is elfogadtak a járványügyi helyzetről és a legfrissebb kockázatelemzésről szóló beszámolók alapján. Többek között számos vadgazdálkodási egység esetében tettek javaslatot a korábbi […]

Tovább…