A pandémia veszített erejéből – a húságazatok is fellélegezhetnek

Idehaza a sertéstartóknak a tavalyihoz képest még mindig 3,5 százalékkal fizettek kisebb felvásárlási árat a 22. héten. (Ez az utolsó, elérhető hivatalos adat.) A helyzet mégis azt mutatja, hogy nagyon lassan, de emelkedik az ár, a néhány hónappal ezelőtti, csaknem fél évig tartó időtávhoz képest mindenképpen jobb a helyzet.
Például februárban az országos átlagárat nézve még 342, most pedig 422 forintot adtak az élősertés kilójáért. A vágócsirkénél hasonló a helyzet, sőt a tavalyinál több mint 11 százalékkal magasabb az ár: 284 forintot adnak, míg egy éve csak 256-ot. […]

Tovább…

Kényük-kedvük szerint rángathatják a burgonya árát

Ha ma körülnézünk a piacon, hektikus burgonyaárakkal találkozhatunk. Ami ma még 100 forint, a következő vásárlásnál már duplája vagy akár háromszorosa lesz. Mivel a piac átnyúlik a határokon, érdemes megnézni, miként állunk összevetve a nagy krumplis országokkal.
Hazai vetőburgonyás cégek állítják, hogy ősszel a szokásos mennyiséget rendelték be a termelők, majd tavasszal az érdeklődés visszaesett. Mi ennek az oka? A pandémiának köszönhetően a vendéglátás Európában tetszhalott állapotba került, az éttermek nem rendeltek, így felesleg halmozódott fel. […]

Tovább…

Virágszigetek, legelők a méheknek – ahol kora tavasztól késő őszig mindig találnak gyűjtenivalót

A nagyüzemi mezőgazdaság hatására folyamatosan tűnnek el az egyes területekről a virágzó növények, ami felborítja az élőhelyek változatosságát. A mezőgazdaságban elterjedt neoniko­tinoid tartalmú növényvédő szerek is a méhek pusztulását okozzák, ezzel párhuzamosan pedig elszaporodtak a rájuk veszélyes új betegségek és paraziták.
Ezt a magyarázatot, illetve figyelmeztetést Durgóné Benkő Babett önkormányzati képviselő, az ötletgazdák egyike fogalmazta meg, mi vezette a lelkes önkénteseket, amikor úgy döntöttek, hogy Szentkirály földútjai mentén méhlegelőket alakítanak ki. Olyanok indították el a közösségi kezdeményezést, akik szívükön viselik a természet és a fajok sokszínűségét. […]

Tovább…

Űrhajósok eledele készül a tiszaszigeti hangárban

Indiánok több ezer éves eledelét, űrhajósok „szuperfoodját” termesztik egy magyar faluban, a szerb határ mentén. Tiszasziget azonban nemcsak a csodaélelmiszerről híres, amely komoly segítséget nyújthat a gyógysze­részeknek a rák megelőzésében, sőt a gyógyításában is. A településen található az ország legmélyebb pontja, bár ezt már vitatják a Tisza túlsó felén.
Neonzöld és bíbor színű fények alatt melegedő üvegtartályokban űrhajósok eledele készül egy hangárban. Pontosabban mesterséges körülmények között nevelkedik és szaporodik itt egy élőlényfajta, amely részévé vált a kozmonauták ellátmányának, mert számos különleges tulajdonsággal rendelkezik. […]

Tovább…

„Ujjlenyomat”-módszerek, amelyek szembeszállnak az élelmiszer-hamisítással

Az elektronikus nyelv szenzorai az emberi ízérzékeléshez nagyon hasonlóan működnek. Az egy időben számos hullámhosszon meghatározott fényelnyelés, valamint az ízkeltő vegyületek és az elektronikus nyelv szenzorai között kialakuló fizikokémiai kölcsönhatások eredményeként lenyomatjeleket kapnak a kutatók. Ezeket nevezik „ujjlenyomat” (finger­print) módszereknek.
Vitális Flóra, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának kutatója az élelmiszer-hamisítás kimutatására végez vizsgálatokat. Szűkebb szakterülete a paradicsomsűrítmények hamisítása elleni küzdelem. […]

Tovább…

Nem elég kipipálni a locsolást, jól és időben kell öntözni – a gyep meghálálja

Legyen strapabíró, ne kelljen állandóan öntözni, viszont egész nyáron át maradjon buja és zöld. Nőjön lassan, legyen könnyen kezelhető, ne kelljen folyton nyírni, és véletlenül se dugja fel a fejét semmilyen haszontalan kóró… Csak pár elvárás, aminek minden gyepnek meg kéne felelnie. Egy valami azonban biztos: ahhoz, hogy füvünk valóban kertünk dísze lehessen, folyamatos törődésre és munkára van szükség. Jó hír viszont, hogy nem kell mesterséges műtrágyát, gyomirtókat vagy növényvédő szereket bevetnünk ahhoz, hogy egész nyáron át üde méregzöld pázsitunk lehessen.
Nincs is kellemesebb, mint kilépve a házból, buja, zöld pázsitra lépni. De hogyan maradhat egész nyáron át üde és szép a füvünk? A nyári meleg okozta stressz elkerüléséhez kiváló gyepgondozási munkálatok léteznek, amikkel edzeni lehet a gyepet, illetve ezek elvégzése mellett csökkenteni lehet az öntözési mennyiséget is. Ilyenek a rendszeres levegőztetés, gyeplazítás. […]

Tovább…

Tavaszból nyár lett – de a feladat szemernyit sem csökkent a kiskertekben

Főleg a nappalok hőmérsékletén érződik, hogy tartósan a nyár válik az uralkodó évszakká. Pár dolgot másképp kell csinálni a kertekben, mint tavaszig jellemző volt. Az öntözések fontossága nő, a gyomosodás a nyár közepe felé csökken majd – többek között ezek is változnak…
A gyümölcsfák tövénél újból és újból megjelenő sarjhajtások csak a tápanyagot szedik el a növénytől, amelyeket ilyenkor is le kell vágni, lehetőleg az eredési helyüknél, tőből. Esetenként ehhez szükséges mélyebben kibontani a földet, hogy tényleg az eredési helyükön tudjuk ezeket eltávolítani. […]

Tovább…

Filléres útszéli csodaszerek, amelyeket mostanság lehet – és érdemes, sőt kell! – begyűjteni

Nincs is annál pihentetőbb program, mint felpattanni egy bringára, aztán keresni egy távolabb eső erdőszéli rétet, ahol nyílik már a kamilla, érik a bodza, aztán elő a vászonzacskókat! De hogyan szárítsuk, tároljuk a begyűjtött gyógynövényeket? Lopes-Szabó Zsuzsa – a bükki füvesember, vagyis Szabó Gyuri bácsi lánya – ehhez is ad hasznos tanácsokat.
Nem egy vidéken a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy olyan szántóföldektől távolabbi, por- és szennyeződésmentes környezetet találjunk, ahol érdemes még gyógynövényeket gyűjteni. Hiszen a friss kamillát vagy bodzát tilos megmosni, mert nemcsak a por, de az értékes virágpor is eltűnik belőle! […]

Tovább…